PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY, a gazdasági és informatikai bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A bányászatról szóló 1993. évi törvény módosításáról szóló T/9952. számú törvényjavaslat célja, hogy a geotermikusenergia-kutatással, -kinyeréssel és hasznosításával kapcsolatos szabályozás korszerűsítésével hozzájáruljon Magyarország geotermikus energiában rejlő lehetőségeinek a jobb kihasználásához.
Magyarország kiemelkedő geotermikus adottságai ma már közismertek, termálvizünk meghatározó nemzeti kincsünk, több évtizedes hasznosítása alapozta meg legjelentősebb gyógy- és termálfürdőink, kertészeti nagyüzemeink határon túli hírnevét, gazdaságos működését és a vidék megtartóerejét. A geotermikus energia nagy mennyiségben rendelkezésre álló hazai energiaforrás, ezért nagyobb arányú felhasználása csökkentheti az import energiahordozóktól való függést.
Látnunk kell ugyanakkor azt is, hogy a geotermikus energia felhasználása terén nem használjuk ki a lehetőségeinket. Egyes tanulmányok, szakértői számítások alapján akár tízszeresére, 50 petajoule-ra is lehetne növelni a geotermikus energia felhasználását.
Az, hogy miért nem éri el jelenleg a geotermikus energia felhasználása ezt a mértéket, több okra vezethető vissza. Ezek közül az egyik a hatályos jogszabályi környezetben keresendő. Kiindulópontként érdemes áttekintenünk, hogyan alakul a geotermikus energiával kapcsolatos hazai törvényi szabályozás ’93-tól napjainkig. A kutatással, kinyeréssel és hasznosítással kapcsolatosan a magyar jogrendbe legelőször a bányászatról szóló ’93. évi törvény illesztett szabályokat, alkotott meg jogi fogalmakat, jogintézményeket. A bányászatról szóló törvény preambuluma az alábbi szabályozási célt tartalmazza: e törvény célja a geotermikus energia kutatásának, kitermelésének, az ehhez kapcsolódó tevékenységeknek a szabályozása az élet, az egészség, a biztonság, a környezet és a tulajdon védelmével, valamint a geotermikus energiavagyon gazdálkodásával összhangban.
Több esetben e tárgyat érintő, érvényesített módosítások alapvetően arra irányultak, hogy a felszín alatti vizek termelésével megvalósított geotermikusenergia-kutatás, -kinyerés és -hasznosítás, figyelemmel a vízgazdálkodáshoz fűződő kiemelt érdekekre, kikerüljenek a bányászatról szóló törvény hatálya alól. Az említett kiemelt érdek érvényesítése miatt ugyanakkor folyamatosan erősödő belső koherenciazavar jött létre a bányászatról szóló törvényben.
A geotermikus energia mint sajátos állami tulajdon egészében a bányászatról szóló törvény hatálya alá került be, és a hozzá kapcsolt törvényi alapvetések és jogintézmények - úgymint az állami tulajdon átszállási joga és az ebből következő járadékfizetési kötelezettség, a kitermeléshez való kizárólagos jogot garantáló geotermikus védőidom, vagyon- és forrás-nyilvántartási állami feladat vagy a szankciók és az intézkedések is - szintén a bányászatról szóló törvényben kerültek rögzítésre. A gyakorlatban ugyanakkor a geotermikus energia hasznosítása egybeolvadt a vízhasználattal, tekintettel arra, hogy a legkönnyebben és a legelérhetőbb technológiával a felszín alatti vizek egyidejű kitermelésével nyerhető ki.
Magyarország elsődleges nemzeti érdeke a különösen nagy értékű nemzeti kincsének, az ismert vízkészletének védelme, annak mennyiségi és minőségi megőrzése. E védelem és a hozzá tartozó szigorú gazdálkodás szükségessége különösen fontos a termálvízkészlet esetében. A korábbi, viszonylag korlátozottabb geotermikusenergia-hasznosítási igény - eseti jellegű balneológiai és gyógyászati, kertészeti felhasználás - mellett örvendetes módon megjelent a geotermikus energia energetikai hasznosításának fokozott igénye, amely mára villamosenergia- és hőszolgáltatás célú.
A jelenleg hatályos bányászatról szóló törvény rendelkezései - a vízgazdálkodási érdekkel összefüggésben a törvénybe illesztett kivételrendszerrel - nem alkalmasak a fokozott igény mellett a terület megfelelő szabályozására. Jelentős alkalmazási zavar áll fenn mind a jogalkalmazó hatóságok, mind a geotermikus energiát kutatni, kinyerni és hasznosítani kívánó piaci szereplők gyakorlatában, ami rontja a jogbiztonságot, és elbizonytalanítja a befektetői kezdeményezőkészséget, veszélyezteti Magyarország klímavédelemmel összefüggő és a geotermiára vonatkozó vállalásának a teljesíthetőségét.
A belső koherenciazavar következtében a lényegében analógiát alkalmazó bírói ítélkezési gyakorlat további jogalkalmazási és szabályozási ellehetetlenülést eredményezhet és eredményez is. A szabályozási terület komplex áttekintésével megállapítható, hogy a geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására vonatkozó szabályozás hordozó szerinti, vagyis a felszín alatti víz termelésével együtt járó vagy azt nem eredményező elkülönülési alkalmazás zavarhoz vezet, ezért annak egy helyen történő, együttes, áttekinthető szabályozása elengedhetetlen. Ezen együttes szabályozás elhelyezésére egyaránt figyelembe vehető a környezetvédelmi, vízgazdálkodási törvény, illetve a bányászatról szóló törvény. Tekintettel arra, hogy a hatályos törvények között a geotermikus energiára vonatkozó szabály- és fogalomrendszer alapvetően jelenleg csak a bányászatról szóló törvényben található, ezért a terület átfogó szabályozására is ezen a területen van csupán lehetőség.
A magyar joganyagban tehát annak ellenére, hogy a geotermikus energiára vonatkozó szabályrendszert kizárólag és egyedül a bányajog, a bányászatról szóló ’93. évi törvény tartalmaz, más ágazati jogszabályok sajátos szabályozási tárgyaik és körük szerint tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek érintik a geotermikus energiával kapcsolatos szabályozást. Az állami feladatok ellátására kijelölt egyes igazgatási szervek az évek során törekedtek a feladatellátásukhoz szükséges szabályozási környezet kialakítására, azonban a szabályok illesztése, koherenciájuk megteremtése nem történt meg teljeskörűen.
A gazdasági és informatikai bizottság felismerve a területen jelen lévő szabályozási hiányosságokat, ellentmondásokat és a kiszámítható, egyértelmű szabályozás iránti igényt, a geotermikus energia mint megújuló energiaforrás felhasználásának ösztönzése érdekében 2009. június 10-én nyújtotta be azt a törvényt, amely jelenleg a parlament előtt van. A törvényjavaslatnak a tárgykörre vonatkozó rendelkezései világossá teszik, és egyértelműen elválasztják a vízgazdálkodás és a geotermikus gazdálkodás szabályozását. A geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására egységes, átlátható, következetes szabályrendszert biztosít.
Az Európai Unió a geotermikusenergia-hasznosítás területén jelentős gyakorlattal rendelkező, meghatározó tagállamai nemzeti szabályozásához alkalmazkodóan a sajátos terület szabályozása mellett következetesen biztosítja a környezetvédelmi és a vízügyi érdekek érvényesülését.
(20.10)
A geotermikus energiahasznosítás koncesszióhoz kötésével biztosítja e korlátozottan megújuló energiaforrás elérhető, leghatékonyabb és a legnagyobb hatásfokú hasznosítását, biztosítja a természeti erőforrás-gazdálkodás lehetőségét oly módon, hogy a tervezhetőség mellett egy időben valósuljon meg az átláthatóság, a nyilvánosság és a társadalmi ellenőrzöttség. A javaslat biztosítja a már jóhiszeműen megszerzett és gyakorolt jogok védelmét, és gondoskodik a bevezetés átmeneti problémáinak a rendezéséről.
Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági és informatikai bizottság a törvényjavaslat megalkotásakor nem kívánt csodát elkövetni, hanem a jelen lévő szabályozási anomáliák megszüntetéséhez szükséges legszükségesebb lépések aktualizálását, megtételét indítványozta. Magyarország versenyképessége szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható, hogy a megújuló energiaforrások felhasználása hogyan alakul a következő években, hogyan tudjuk kiaknázni meglévő lehetőségeinket. A törvényjavaslat benyújtását követően intenzív egyeztetési, szakmai egyeztetési szakasz volt, amelynek alapján szükségesnek tartom, hogy módosító javaslatok kerüljenek megfogalmazásra, amelyekre már sor is került, és ezzel kívánjuk teljesebbé tenni ezt a törvényt. Bízom abban, hogy a parlament eddigi, energetikai kérdésekben közös álláspontja ebben a törvényben is meg fog valósulni, és közösen fogja a parlament ezt a törvényt támogatni.
Köszönöm az együttműködésüket is. (Taps az MSZP soraiból.)
