KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném megköszönni a foglalkoztatási törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslathoz tett észrevételeiket, az önök által benyújtott módosító javaslatokat. Mielőtt az elhangzott észrevételekre, módosító javaslatokra reagálnék, engedjenek meg két nagyon rövid megjegyzést.
A törvényjavaslatra tett észrevételek alapján ismételten levonható az a következtetés, hogy a foglalkoztatási törvény, amit a törvényjavaslat módosít, igen speciális helyet foglal el a jogszabályok között. Tartalmánál fogva ugyanis az a látszat keletkezhet, hogy a törvény szabályai önmagukban képesek emelni a foglalkoztatottság szintjét és csökkenteni vagy megszüntetni a munkanélküliséget. Mindannyian tisztában lehetünk vele, hogy ez kizárólag a jogi szabályozás eszközével nem lehetséges. A foglalkoztatottság növelésének, a munkanélküliség csökkentésének elsődleges megoldási módja a gazdaság élénkítése. A foglalkoztatási törvény, valamint más jogszabályok az általuk szabályozott eszközökkel, támogatási lehetőségekkel csupán kismértékben tudnak hozzájárulni a munkaerő-piaci folyamatok kedvezőbb alakulásához. Különösen igaz ez olyan nemzetközi, illetve hazai gazdasági helyzetben, amikor a gazdasági folyamatokat a recesszió, a lelassulás jellemzi.
A második megjegyzésem. Nem minden törvénymódosítás célja annak a területnek a gyökeres és nagymértékű átalakítása, amelyet a módosítandó törvény szabályoz. Igen jelentősek lehetnek az olyan módosítások is, amelyek feladata a más jogszabályokkal való összhang megteremtése vagy az egyes jogszabályok alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatok hasznosítása. Az előbb említett okok, indokok miatt módosítja a javaslat a külföldiek, illetőleg a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályokat, egészíti ki a foglalkoztatási törvényt a rehabilitációs szakértőre vonatkozó szabályokkal.
(22.40)
Lényegesnek tartom a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését is, amely szerint a nem hivatásos nevelőszülői tevékenység az álláskeresési járadék szempontjából nem minősül keresőtevékenységnek. Ennek eredményeként ugyanis a csekély összegű tiszteletdíj felvétele nem befolyásolja az álláskeresési járadékra való jogosultságot. Természetesen tartalmaz a törvényjavaslat olyan eszközöket, amelyektől azt reméljük, hogy a meglévő támogatások mellett elősegíthetik álláskereső honfitársaink munkához jutását.
A törvényjavaslat két olyan eszközt tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy nem csupán a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási, illetőleg a rehabilitációs alaprész pénzeszközei legyenek fordíthatók a foglalkoztatás elősegítésére. Az egyik a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatásának támogatása. Vitatkoznék azokkal a képviselőtársaimmal, akik azzal érvelnek, hogy ez az eszköz nem ösztönzi a munkaadókat arra, hogy rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyeket foglalkoztassanak. E támogatás anyagi fedezete abból a forrásból kerül átcsoportosításra a Munkaerő-piaci Alapba, amely a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásaira van elkülönítve, ezért arra ösztönöz, hogy az ellátások kifizetése helyett inkább a foglalkoztatás megvalósítására kerüljön sor. Az eszköz hatékonyságát növelheti a Start Extra kártyához kapcsolódó járulékkedvezmény. Ezért nem értünk egyet azokkal a módosító javaslatokkal, amelyek az említett támogatás mértékének megváltoztatását javasolják.
A másik ilyen lehetőség, hogy a munkaerő-piaci alapellátások finanszírozására szolgáló szolidaritási alaprész pénzeszközeiből a jövőben lehetőség lesz a válság miatt létszámleépítéssel érintett munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésére az álláskeresési támogatás folyósítása helyett. A támogatás részletes szabályait kormányrendelet fogja tartalmazni.
Úgyszintén nem támogatjuk azt a módosító javaslatot, amely annak a rendelkezésnek az elhagyását javasolja, miszerint a kormány felhatalmazást kap a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek akkreditációjára vonatkozó szabályok megalkotására. Álláspontunk szerint igenis szükséges, hogy csak azok a szervezetek nyújthassanak ilyen szolgáltatást, amelyek megfelelő szakmai és egyéb feltételekkel rendelkeznek, és a munkaügyi szervezet megfelelő áttekintéssel rendelkezzen az ilyen szolgáltatást nyújtó szervezetekről.
Sokan kifogásolták a rehabilitációs hozzájárulás összegének felemelését. Az összeg felemelésére azért volt szükség, mert a Munkaerő-piaci Alapot terhelő kiadások anyagi fedezete másképp nem biztosítható. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítését továbbra is fontosnak tartjuk, ezért szükséges volt 2010-ben a hozzájárulás összegének felemelése. A következő években az összeget az éves költségvetési törvény fogja meghatározni.
Köszönöm a képviselőtársaim figyelmét, köszönöm, hogy meghallgattak, ennyit kívántam elmondani.
