TATAI-TÓTH ANDRÁS
TATAI-TÓTH ANDRÁS
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt szeretném megköszönni képviselőtársaimnak az előterjesztők nevében, hogy számos módosító indítvánnyal igyekeztek az eredeti szakmai koncepciónkat javítani, pontosabban: a koncepciónknak megfelelő szabályozást kialakítani.
Négy nagy terület marad meg a törvényben, miután az ötödiket, amely az iskolai szabályalkotásról szólt, korábban már elfogadta a parlament. Tehát az előterjesztők támogatni fogják azt a módosító indítványt, amely ennek az elhagyását - ugyan más okból - kezdeményezte.
A négy nagy területről Arató államtitkár úr képviselőként az imént szólt, hiszen mind a négy területhez maga is nyújtott be módosító indítványokat. Az előterjesztők áttekintve ezeknek az indítványoknak a szakmai tartalmát, az érettségire vonatkozó kivételével a többit támogatni fogják. Az érettségire vonatkozóan már láttam a honlapon, hogy Arató államtitkár úr képviselőként további pontosításra adott be kapcsolódó módosító indítványt. Alaposan át fogjuk ezt tanulmányozni.
Az előterjesztők célja az érettségivel kapcsolatban az volt, hogy a diplomát adó felsőoktatási képzésbe való bekapcsolódáshoz legalább egy tantárgyból - ugyanabból a tantárgyból, alapszakonként egy meghatározott tantárgyból - legyen kötelező emelt szintű érettségi vizsgát tenni. Ezzel azt kívánjuk elérni, hogy a középiskolában is tudatosabban készüljenek a fiatalok a továbbtanulásra, az értelmiségi pályára. Ugyanakkor, ha ugyanabból a tantárgyból tesznek emelt szintű vizsgát, akkor arra építhet a felsőoktatás, emelkedhet a felsőoktatás színvonala ettől a lépéstől, és a lehető legrövidebb időn belüli bevezetését terveztük az előterjesztőkkel közösen. Ugyanakkor a vita során megfogalmazott szakmai érvek meggyőztek bennünket arról, hogy egy ilyen nagy jelentőségű döntést nem szabad elkapkodva meghozni, biztosítani kell a felkészülés lehetőségét.
(22.50)
Azzal együtt, hogy nem merőben új a javaslatunk, hiszen visszatérünk a kétszintű érettségi eredeti koncepciójához ezzel a javaslattal, de ezzel együtt is fokozatos bevezetésről lehet szó, illetve arról, hogy kötelezően, teljeskörűen csak azoknak a középiskolásoknak a számára legyen ez kötelező, akik a következő tanévben kezdik meg 9. osztályban a tanulmányaikat. Tehát az eredeti elképzelésünktől eltérően nem 2012-től, hanem 2014-től válna teljes körűvé az emelt szintű érettségi. Ez alatt a négy év alatt minden középiskolának fel kell tudni készülni arra, hogy a diákokat az emelt szintű érettségi követelményeinek meg tudja feleltetni, és természetesen ehhez a gyerekeknek, a diákoknak is olyan munkát kell végezni, hogy ez eredményes legyen.
A másik célkitűzésünk az volt, hogy az iskolaigazgatók esetében a jelenlegi szabályozás is rendkívül széles körű véleménynyilvánítási lehetőséget biztosít az iskolai közösségeknek, ugyanakkor az iskolafenntartó megteheti azt, hogy lesöpri az asztalról a legkomolyabban kialakított véleményt is, és sok esetben olyan pályázatot fogad el, és olyan vezetőt nevez ki, akit az iskolai közösségek teljesen elutasítanak, és nem nevezi ki azt, aki eredményesen dolgozott, bizonyított, és támogatják is az iskola szülői közösségei, diákközösségei, tantestülete.
A módosító indítvány olyan szabályozás irányába mozdítja el a javaslatunkat, hogy természetesen továbbra is megmarad a szülőknek és a diákoknak is a véleményezési joga, viszont a titkos szavazással a tantestület tagjai nyilváníthatnak véleményt a pályázó vezetési programjáról, és ehhez teszi kötelezővé a 40 százalékos támogatást. Természetesen, hogy az alkotmányosságnak megfeleljen, ehhez a kétharmados önkormányzati törvényt is módosítani szükséges.
Azt gondolom, hogy az előterjesztők célját, hogy ne lehessen semmibe venni az iskolai közösségek véleményét, ez a megoldás még teljesíti. A bizottsági vitában, parlamenti vitában ellenzéki képviselőtársaink kifogásolták, hogy egy ilyen ügybe, mint a pályázó vezetési programja, nem helyes szerintük, ha diákok titkos szavazással beleszólhatnak, vagy esetleg a szülők is ilyen súllyal szólnak bele. Hiszen az iskola pedagógiai programjának az elfogadásában döntő szerepe a pedagógusoknak van, és az lenne a helyes, ha a vezetői program ezzel összhangban lenne, tehát a vezető és a tantestület viszonylagos egyetértését tűzi ki Arató képviselő úr javaslata. Az előterjesztők ezt a megoldást el tudták fogadni. Hasonlóképpen a pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos kérdésről, amelyben olvastam Világosi alelnök úrnak képviselőként benyújtott indítványát, amely nagy segítséget jelent, hogy szakszerű legyen ez a megoldási javaslat. Azt gondolom, hogy az előterjesztők támogatni fogják ezt a megoldást.
A negyedik témakör, hogy milyen feltételekkel taníthat egy pedagógus az 5-6. osztályban, az úgynevezett nem szakrendszerű oktatásban, ez nagyjából az eredeti koncepciónak megfelelően kikerül a törvényből - a továbbképzési kötelezettség. Tehát az az érv érvényesül, hogy az taníthat 5-6. osztályban, akinek a képzettsége megfelelő ehhez, és lehetőséget ad a miniszternek, hogy ahhoz a speciális foglalkozáshoz, amit ez a nem szakrendszerű oktatás jelent, további feltételeket írjon elő, de mégsem a törvény vonja el a pedagógustól azt a jogot, amit egyébként ugyanaz az állam szinte ugyanabban a törvényben megadott a pedagógusnak.
Úgyhogy ezen négy kérdéskör új szabályozása meggyőződésünk szerint jobb helyzetet teremt az iskolákban a diákok számára, hiszen az a fő cél, hogy az iskoláink eredményesebben, színvonalasabban működjenek, és ez hatással lehet a felsőoktatás színvonalának emelkedésére is. Ezért kérem a parlamentet, hogy a jövő heti szavazásnál támogassa az általunk, az előterjesztők által is támogatott módosító indítványokat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
