GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, a minősített adatokról szóló törvény vitájában indokoltnak tartom, hogy hozzászóljak, annál is inkább, mert ennek a törvényjavaslatnak a vitája évekkel ezelőtt kezdődött. Egyrészt volt 2005-ben is egy vitája ennek a törvényjavaslatnak, és aztán az nem volt eredményes, nem tudtuk kész törvénnyel lezárni azt a vitát; majd 2008-ban, egy évvel ezelőtt - valamikor a megfigyelési ügy környékén, amikor az az ügy kirobbant - nyílt meg az általános vitája ennek a törvényjavaslatnak. Aztán egy évig feküdt parkolópályán ez a törvényjavaslat.
Most, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy mindenképpen valamilyen új szabályozás szükséges annak érdekében, hogy a különböző NATO-kötelezettségeinkkel, uniós szabályokkal, biztonsági előírásokkal összhangban törvényt alkossunk, előkerült egy technikai törvényjavaslat, ami szerintem fontos, hogy megszülessék, hogy legyen egy ilyen új szabályozás. Ebben, úgy látszik, egyetértés van a pártok között. Ugyanakkor ennek a törvényjavaslatnak az előkerülésekor nyilvánvalóvá vált, hogy az átfogóbb szabályozás mellett mégiscsak több az érv, tehát azon alapszabályozás mellett, amelynek a benyújtására még az előző ciklusban is tett már egy kísérletet az akkori kormány, és 2008 szeptemberében, tavaly is tettünk egy kísérletet.
Akkor a politikai helyzet okán, a szereplők - elsősorban a Fidesz és az MSZP - közötti bizalmatlanság okán annak a törvényjavaslatnak a vitáját nem zártuk le, nem született meg a szabályozás. Most úgy tűnik, hogy van rá esély, hogy a két nagy párt megállapodjon a törvényi szabályozás legfontosabb alapkérdéseiben.
A Szabad Demokraták Szövetsége 2005-ben és 2006-ban is világosan elmondta álláspontját ezzel a törvényjavaslattal, illetve általában a titokvédelmi szabályokkal kapcsolatosan. Mi elsősorban nyilvánosságtörvényt szeretnénk, ami azt fejezi ki, hogy első helyen a nyilvánosság érdeke van, és a titokvédelem, a minősítés, az állam titkosítási igénye, amely egy létező, jogos igény, mégiscsak másodlagos. Elsősorban olyan szabályt kell alkotnunk, amely az állampolgárok információszabadságának igényét az alkotmány vonatkozó szabályaival összhangban jeleníti meg.
Természetesen nem elvitatva - ahogy utaltam is rá -, hogy indokolt a titokvédelem, az állam által keletkeztetett vagy állami végrehajtó hatalmi gyakorlat során keletkező információknak valamilyen minősítése, titkosítása, nos, az erre vonatkozó szabályozás azonban nem mindegy, hogy hogyan történik meg.
A korábban készített szabályok és a mostani szabályok között van elmozdulás, ez egy előrelépés, tehát a korábbi titokvédelmi szabályozáshoz képest ez a mostani előremutató, ha tetszik; ugyanakkor azokat az alapkérdéseket, azokat az alapvető problémákat, amelyek számunkra a korábbi vitákban is kimondva már léteztek, amelyekre fölhívtuk a figyelmet, azok megoldását bizony most sem tartalmazza ez a szabályozás, ezekben az ügyekben nem teremt alapvetően új helyzetet.
(22.20)
Van elmozdulás, de álláspontunk szerint nem megfelelő még ez a szabályozás a nyilvánosság szempontjából, illetve a titokvédelemmel összefüggő büntetőszabályok tekintetében még mindig túlontúl abba az irányba megy el a szabályozás, hogy a nyilvánosság hívei vagy pedig a közérdekből a nyilvánosságot biztosítani szándékozó újságírók, oknyomozó újságírók tekintetében büntetőszankciókat helyez kilátásba olyan esetben is, amikor szerintünk ez nem indokolt.
Éppen ezért adtunk be Pető Iván képviselőtársammal több mint 30 módosító javaslatot a törvényjavaslathoz, mert úgy gondoljuk, hogy ennek a törvényjavaslatnak nagyon fontos pontjain változtatásokra van szükség. Mi legalább 30 ilyen pontot találtunk, amire fel kívánjuk hívni jogalkotó társaink, a két nagy frakció figyelmét, bízva abban, hogy ezek közül lesz olyan, amit elfogadnak. Ha mindet elfogadnák, természetesen az alapvetően számunkra egy új helyzetet teremtene a törvény támogathatósága tekintetében.
Fontosnak tartom, bár ilyen késői órán vitatkozunk erről a kérdésről, de nem egy súlytalan ügyet tárgyal a Magyar Országgyűlés. Fontosnak tartom fölhívni ennek a törvényjavaslatnak a vitája során a figyelmet arra, hogy bizony-bizony jogalkotó munkánk során itt az Országgyűlésben nemegyszer találkozunk olyan szabályokkal vagy engedünk át olyan törvényjavaslatokat, amelyek alapvetően befolyásolják a nyilvánosság kérdéseit. Miközben gyakran beszélünk, egyre többet beszélnek a különböző pártok, kormányzati szereplők arról, hogy a közélet tisztasága érdekében a korrupcióval szemben föl kell lépni, aközben bizony születnek olyan szabályozások, amelyek nem feltétlenül ebbe az irányba hatnak.
Nem olyan régen, pár nappal ezelőtt fogadta el az Országgyűlés a T/10812. számú törvényjavaslatot, amely a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi törvényt módosította, és ennek a törvényjavaslatnak a részeként sikerült újraszabályozni azt, hogy a cégjegyzékekben milyen adatokat tüntetünk föl, pontosabban a feltüntetendő adatok tekintetében egy szűkítést alkalmazott a jogalkotó oly módon, ami szerintem alapvetően megnehezíti a tényfeltáró újságírást. Hiszen tudható, hogy korrupciós ügyek vagy gazdasági visszaélések tekintetében egy alapkérdés, hogy sikerül-e föltárni a céghálót, sikerül-e megismertetni, szembesíteni a különböző szereplőket azzal, hogy milyen érdekkörök vannak egy-egy érdekcsoport mögött, és e tekintetben az a szabályozás, amit az Országgyűlés elfogadott, bizony szerintem nem előrelépés, hanem inkább hátraarc.
Rátérve a szabályozásra, a mostani szabályozásra, azt gondolom, módosító javaslataink részletes vitában történő ismertetésekor lesz mód arra, hogy egyenként kitérjünk azokra a szabályokra, amelyeket mi megváltoztatni kívánunk. Fontosnak és kiemelendőnek tartom a Btk.-hoz kapcsolódó módosító javaslatunkat. Itt egy alapvető szemléletváltást szeretnénk. Azt szeretnénk, hogy a titok természetesen élvezzen védelmet, a titokgazdának felelőssége a titok védelme és a titok védelmének biztosítása, ugyanakkor ha a titok kikerül a titokgazda látóköréből, illetve nyilvánosságra kerül, ott elsősorban a titokért felelős szereplőket terheli a felelősség.
Mi azt gondoljuk, hogy léteznek olyan ügyek, amikor felelősségre vonható akár az a civil is, aki tudatosan olyan titkot visz ki, amely esetében nem fedezhető fel a közérdek alapvető sérelme, ugyanakkor lehetnek, és a történelem és a sajtótörténet alá is támasztja, mutatja és be is mutatható ezen keresztül, hogy bizony számtalan esetben a közérdek szempontjából igenis a nyilvánosságra hozatal volt érdek.
Az államnak van egy általános gyakorlata, függetlenül attól, hogy éppen milyen kormány van: jellemző az, hogy szeret túltitkosítani, szeret olyan iratok esetében is mintegy biztonsági megoldásként minősítéseket alkalmazni, ahol azt gondolja, hogy az a jobb, ha akár a döntés-előkészítés fázisába, akár a későbbiek során nem kap nyilvánosságot, nem válik a közbeszéd tárgyává, miközben azt gondoljuk, hogy a vélemények ütköztetése, egy-egy ügynek vagy egy döntésnek az előkészítése során a különböző nézőpontok, szakmai javaslatok háttere és azoknak a megismerése alapvető érdek.
Ezeknek a kezelése tekintetében is előrelépést mutat az előterjesztéshez képest az általunk benyújtott módosító javaslatok sora, úgyhogy arra hívom fel a képviselőtársaim figyelmét és a két nagy frakció figyelmét, hogy ezeket tanulmányozzák.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
