DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Ezen a késői órán és azután, miután többen megfogalmazták azokat a gondolatokat, amelyekhez én is hozzá szerettem volna szólni, talán lehetek rövidebb. Én magam is úgy viszonyulok ehhez az előterjesztéshez, törvénymódosításhoz, ahogyan azt Velkey Gábor jelezte, vagyis feltételezem a jó szándékot, sőt érezhető is a jó szándék, az ott gazdálkodók iránti felelősség is. Ugyanakkor én is azt gondolom, hogy a megoldás nem megfelelő, a Vásárhelyi-terv betűjével, szellemével, a preambulumában megfogalmazott törekvéseivel is ellentétesek bizonyos elemei, ugyanakkor nem szeretnék igazságtalan lenni az előterjesztőkkel.
Én is úgy látom, hogy az első négy paragrafus a hatparagrafusos előterjesztésből jó irányba mutat, keresi tulajdonképpen a visszatérés lehetőségét bizonyos értelemben az eredeti Vásárhelyi-tervhez. 2007-ben, amikor a Vásárhelyi-terv törvényt a kormány módosította, magunk is sok olyan problémát felvetettünk, ami arra utalt, hogy ez a rendszer elveszíti a komplexitását, és leegyszerűsödik egy hagyományos vízgazdálkodási, árvízvédelmi problémakörre, ahol a gátakat kellene erősíteni és emelni, miközben a Vásárhelyi-terv egy komplex program volt, a folyóvölgyek komplex fejlesztési programja a maga ökológiai, vidékfejlesztési, társadalmi, gazdaságfejlesztési, infrastruktúra-fejlesztési elemeivel.
Nagyrészt ezeket az elemeket persze már elveszítette a Vásárhelyi-terv törvény 2007-ben, és ahogyan annak idején az akkori környezetvédelmi miniszter államtitkárával együtt jelezte is, nagyrészt költségvetési nehézségek miatt tűntek el a Vásárhelyi-terv törvény eredeti elemei, amelyek egy komplex vidékfejlesztési programként fogták fel ezt a programot. Például a munkahelyteremtéssel kapcsolatos elképzelés azért is szimpatikus, mert végre felveti újra ezt a problémát is, hogy itt nem egyszerűen árvízvédelmi kérdésről van szó, hanem az ott gazdálkodók és az ott élő emberek munkahely-teremtési lehetőségeiről is. Tehát az első négy paragrafust akár elfogadhatnánk.
Ami kifejezetten ellentétes a Vásárhelyi-terv stratégiájával, programjával, az tulajdonképpen a 6. § (2) bekezdése, ami törölni rendeli mindazokat a végeredményben szinte utolsóként megmaradt üzeneteket, amelyek arra ösztönöznek, hogy egyfajta tájhasználatváltást is végre kell hajtani ahhoz, hogyha működtetni akarjuk a folyóvölgyet, egyfajta folyóval együttműködő gazdálkodási rendszert kell kiépíteni. Ezt azért is hozom szóba, mert Kárpáti Tibor volt szíves úgy mondani, hogy tulajdonképpen az évszázados hagyományok megőrzését célozná. Nem erről van szó, kedves képviselőtársam. Az évszázados hagyomány az ártéri tájgazdálkodás, a folyóval való, a térszíneknek megfelelő együttműködés, egy többes haszonvétel.
Érdekes megfigyelni, és ezt azért is mondhatom, és talán azért is szóltam hozzá, mert a terv földhasználati koncepcionálásában mi magunk az intézetünkkel együtt részt vettünk, tehát pontosan tudom, milyen ma a tájhasználat. Ezeknek az árterületeknek a 80 százaléka ma szántóként működik, ami erre teljességgel alkalmatlan, vissza kellene térnünk az eredeti tájhasználathoz. A Vásárhelyi-terv üzenete az volt, épp ezekkel a korlátozásokkal, hogy olyan típusú tevékenységeket ne támogassunk, amelyek idegenek ettől a folyóvölgytől, és amelyeknek semmiféle tradíciójuk nincs. Egy egyszerű nagyüzemi intenzív mezőgazdaság következményeként itt is szántók alakultak ki, 80 százalékban szántóművelés van, méghozzá egy intenzív fajtája a szántóművelésnek.
Azt hiszem, a megoldást nem itt kellene keresnünk, hogy ezt a szerkezetet konzerváljuk, ugyanis ez hosszú távon nem működik, még azoknak sem érdekük, akik ott gazdálkodnak. Oláh János professzor úr Szarvason nagyon szép számításokat közölt arról, hogy egy többes haszonvétel a mezőgazdaságban az ott élők számára mennyivel több bevételt jelenthetne, mint ez a primitív, hogy úgy mondjam, egy ügyű mezőgazdaság, amikor is egy üggyel foglalkozik, a tömegtermeléssel.
(22.00)
Tehát még az ott élőknek sem hosszú távú érdeke az, hogy ezt a szerkezetet konzerváljuk, ami ott kialakult a Tisza-völgyben. Sokkal inkább abban kellene közösen föllépnünk, hogy próbáljuk visszahozni a Vásárhelyi-tervnek azt az elemét, ami agrár-környezetgazdálkodási támogatásokkal ösztönzi ezt a szerkezetváltást, és forrásokhoz juttatja az ott gazdálkodókat.
Annak idején ez úgy merült föl, hogy a mostani Új Magyarország vidékfejlesztési program agrár-környezetgazdálkodási intézkedései között nagyon könnyedén szerepeltethető lenne akár zonális programként is a Tisza-völgy. Tehát olyan programként, hogy az ott gazdálkodók speciális gazdálkodási csomagokra pályázhatnának, és ennek fejében 5 éves állami szerződés alapján rendszeres kifizetést kapnak, és az Európai Közösség ezeket a rendszereket 80 százalékban társfinanszírozza. Tehát nem azt a régi struktúrát kellene megpróbálnunk itt mindenáron fönntartani, és így jövedelemhez juttatni az ott élőket, hanem segíteni ezt a fajta szerkezetváltást, ami hosszú távon az ő érdekük is.
Most én is fölvetem azt, ami akkor is fölvetődött, hogy ha valaki nem akar ebben az újfajta földhasználati struktúrában részt venni, mert idegen tőle, mert ő nem akar ezzel az ártéri tájgazdálkodással foglalkozni, az államnak több eszköze van a kezében, hogy akár csereföldet ajánljon kívül a védett térségen, akár kisajátítsa, akár piaci áron fölvásárolja, és egy egységes használati rendszert tudjon ennek következtében a területre kialakítani. Tehát sok-sok eszköz van az állam kezében támogatási oldalról, földkészlet-gazdálkodási oldalról is, amivel megoldhatnánk. A Nemzeti Földalapnak például ilyen funkciói voltak valamikor, hogy a köz számára fontos funkciók számára például teret teremtsünk, csereföldalapot hozzunk létre, ha valaki nem elégedett azzal a gazdálkodási formával, amit ott az a táj kínál.
Tehát én azt javasolnám, miközben az első négy paragrafussal kapcsolatban én is úgy látom, hogy a szándék jó és az irány jó - akár a kompenzáció mértéknövelése az inflációval, akár a foglalkoztatási megoldásokra tett javaslat -, azonközben szeretettel, tisztelettel azt javaslom az előterjesztőknek, hogy ezt a 6. §-t nagyon erőteljesen gondolják meg, és legyenek fogadókészek arra, hogy valami más módon próbáljuk az ott élő embereket forráshoz juttatni. Mert mondom még egyszer, megvannak a lehetőségek erre is, csak vissza kellene térnünk az eredeti koncepciójához a Vásárhelyi-tervnek.
Persze - és ezt szeretném szóba hozni még - ehhez egyfajta kormányzati együttműködésre szükség van. No, nemcsak úgy, ahogy itt a tárcák közti villongásokat is az ember figyeli, hanem olyan módon is, hogy az, ugye, nem járja, hogy egy programért felelős, mondjuk, egy adott tárca, a források egy másik tárcánál vannak, és ez a két dolog soha nem találkozik. Az volt az AKG-ban is a probléma tulajdonképpen, az agrár-környezetgazdálkodásban, hogy nem sikerült a zonális programok közé bevinni a környezetvédelmi tárcának ezeket a területeket, merthogy az FVM máshol gondolta elkölteni a forrásait, más érdekkörök mentén, nem a Tisza-völgyben ezekre a földhasználatváltó agrár-környezetgazdálkodási programokra.
(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tehát abban szeretnék együttműködést kérni meg ajánlani, hogy ezen a problémán legyünk úgy úrrá, hogy próbáljuk visszahozni a Vásárhelyi-terv eredeti koncepcióját, és próbáljuk megteremteni a földhasználat, a folyóvölgy használati módja megváltoztatásának eszközrendszerét és forrásait úgy, ahogy ezt képviselőtársaim is jelezték, aminek persze költségvetési konzekvenciái is vannak, és bizony át kell gondolni, hogy hol költjük el a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló forrásainkat.
Ebben a formájában, tényleg én is azt gondolom, hogy nem szolgálja még az ott élő gazdálkodók érdekeit sem, hosszú távú érdekeit semmiképpen nem; és valóban ellentétesnek gondolom az 5. § egy része és a 6. § (2) bekezdése azon szándékát, hogy ezeket a korlátozásokat - mint üzeneteket a gazdáknak, hogy ott azt ne csináljátok, az nem az ártérre való -, ezeket is kiirtjuk ebből a Vásárhelyi-terv törvényből.
Jelezni szeretném, hogy ennek szellemében - egyetértve a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának erre vonatkozó felvetéseivel - mi magunk benyújtottunk egy módosító indítványt, ami éppen erre vonatkozik, és örülök annak, ha a bizottság is vagy a bizottságok egy része ugyanilyen típusú módosító javaslatot hoz ide, mert azt gondolom, azért vannak olyan elemek ebben az előterjesztésben, amik akceptálhatók, de így az egész egyben, azt hiszem, hogy ellentétes a Vásárhelyi-terv törvény eredeti koncepciójával és az ott élő emberek érdekeivel is valószínűleg.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az SZDSZ soraiban.)
