GAZDA LÁSZLÓ
GAZDA LÁSZLÓ
GAZDA LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy a miniszter úr expozéjában már utalt erre, jelen esetben nem csak egyszerűen két alágazati törvény pontosításáról, kiigazításáról beszélhetünk. A törvényjavaslat jelentősége messze túlmutat a vasúti és az autóbusztörvény eddigi módosításain. Most ugyanis arról van szó, hogy meg kell teremteni azokat a törvényi kereteket, amelyek alkalmassá teszik a helyközi közösségi közlekedést a továbbfejlesztésre, az akut finanszírozási problémák kezelésére és a szolgáltatás minőségének javítására.
Nem volt könnyű helyzetben a frakció, amikor a kormány hároméves programja mellé állt. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez egy alapvető átalakítás, jelentős társadalmi, gazdasági viszonyokat érint, és érdek-összeütközésekkel is jár, amelyeket a legjobb szándék mellett sem könnyű kezelni. Különösen nehéz akkor, amikor az ellenség - bocsánat -, az ellenzék (Derültség.) hangulatkeltéssel még rá is erősít (Babák Mihály: Borzasztó! - Derültség. - Babák Mihály: Kimondtad a gondolataidat!) a racionális lépések hátráltatására, és politikai tőkét kovácsol a sokszor nem is létező problémák felnagyításával. (Babák Mihály: Skandalum! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nézz a papírra inkább!) Elnézést kérek!
Mindezek ellenére azt mondjuk, hogy akkor járunk el helyesen és felelősen, ha egy olyan helyzetet, amely az ország és az adófizetők számára egyértelmű hátrányokkal jár, sőt a vasúttársaság összeomlásával fenyeget, nem tartunk fenn tovább. A megoldatlan kérdések halmozódása pedig még nagyobb társadalmi és gazdasági károkat okozna.
Kétségtelen, hogy a gazdasági válság még inkább felerősítette a cselekvés szükségességét - ezt el kell ismerni. Tarthatatlan ugyanakkor, hogy az ez évi 330 milliárd forint úgy folyjon el közösségi közlekedésre, hogy közben összehangolatlanul és pazarló módon működik a közösségi közlekedés; tehát új alapokra kell helyezni a közösségi közlekedés működésének és finanszírozásának egész rendszerét. Mi úgy érezzük, hogy a 24. órában vagyunk. A következő év már semmiképpen sem kezelhető a régi struktúra továbbvitelével. Ha az elmúlt tíz évre visszatekintünk, akkor ez is megerősít bennünket ebben. Jogos az igény, hogy a vasúti, illetve közúti menetrendek közötti párhuzamosságokat ki kell szűrni, tehát itt nem arról van szó, hogy egymás ellen versenyeztetjük, hanem hogy szeretnénk, ha egy egységes, integrált közösségi közlekedési rendszer megteremtődne, amelynek hatékonyabb a működése, átlátható a közszolgáltatás, és finanszírozható a költségvetési keretek között tartása.
Az egyes közlekedési törvények módosításáról szóló törvényjavaslat alapvető átstrukturálást és egységes követelményrendszert tartalmaz mind a vasúti, mind pedig az autóbusz-közlekedés tekintetében. A vasúti törvényt érintő módosítások átalakítják a vasúti pálya egész fogalomrendszerét, az ahhoz kapcsolódó tulajdonjogi viszonyokat, és ha valakinek jobb javaslatai vannak erre, itt a lehetőség, hogy módosításokkal ezt a törvényjavaslatot tegyük jobbá.
Tudjuk, hogy az az előkészítés, amely folyik, megfeszített tempóban zajlik, azonban ez nem eredményezheti azt, hogy az ágazat szabályozását jelentő terminológiai rendszer körül bizonytalanságok keletkezzenek. A vita során ennek a kérdésnek a megfontolt értékelése mindannyiunk felelőssége. A javaslat komoly változtatásokat tartalmaz a menetrend kialakításának eljárásában is, és új elemeket épít be a szabályrendszerbe. Ennek keretében bevezeti az egységes egyeztetési eljárást, amelyet szintén támogatunk. A konkrét szakmai beltartalmának kialakítása, a munkafolyamat érdemi beindítása körül azonban nyilván még több nyitott kérdést is szükséges tisztázni. Azonban ezzel az egységes egyeztetési eljárással kialakítható egy olyan közszolgáltatási menetrendtervezet, amelynek életbelépése rendezi a közszolgáltatás tartalmát, irányát és terjedelmét, anélkül, hogy a fogalmat pontosan körülírná. Próbáltam nézegetni máshol, külföldön is, és nem nagyon találtam olyan dolgot, ahol azzal indulna a törvény, hogy a közszolgáltatást egyértelműen definiálja, és aztán szabadjára engedi ezt követően a költségeket.
Az egységes egyeztetési eljárásban kiválasztható a személyszállítási közszolgáltatás hatékony módjának megváltoztatása, a csatlakoztatások összehangolása, amelyek ennek a közszolgáltatási menetrendi irányelveknek, majd a menetrendnek meg kell hogy feleljenek. A törvénymódosítás többi elemeivel, további elemeivel, mint például a vasúti pályahálózat áttekinthető átrstrukturálása, a közszolgáltatás megrendelési szabályainak előírása, a regionális egyeztetési rendszerhez szükséges szervezeti keretek törvényi rögzítése, a frakció részéről egyetértünk. Ezzel kapcsolatban azonban megjegyzem, hogy a mindezek tényleges működését és megvalósulását biztosító végleges szabályozás kialakulásáig még további egyeztetéseken, bizonyára számos módosító javaslaton keresztül vezet az út. Ezeket a javaslatokat természetesen megtesszük annak érdekében, hogy a törvénymódosítások mind a szabályozás konzisztenciája, mind pedig az állami tulajdon védelme szempontjából lefektetett jogelveknek és az érintettek számára megfeleljenek.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban szereplő módosítások a helyközi közösségi közlekedés átalakításának egyik szükséges, de még nem elégséges feltételét jelenthetik. A kívánt eredmény csak a többi átalakítást igénylő területen, a MÁV Zrt. megalapozott és célirányos szerkezeti átalakítása, a vasúti ingatlanok helyzetének rendezése terén végrehajtandó intézkedések megtételével együtt érhető el. Ezeket a lépéseket folytatni kell, mert csak így képzelhető el egy valóban minden szempontból működőképes helyközi közösségi közlekedési rendszer kialakítása.
A frakció ezekben az ügyekben az ország és a közlekedés jövőjéért felelősséget érezve partner kíván lenni, ezért a beterjesztett törvényjavaslatot, ismétlem, általános vitára alkalmasnak tartjuk és támogatjuk. Ezt a felelős hozzáállást javasoljuk valamennyi képviselőtársunknak is.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
