HÓNIG PÉTER
HÓNIG PÉTER
HÓNIG PÉTER közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A helyközi közösségi közlekedési rendszer kiszámítható, fenntartható működési feltételeinek megteremtése több kormányzati cikluson át megoldatlan feladat maradt. Napjainkra már ott tartunk, hogy a szolgáltatás minőségével senki sem elégedett, az adófizetőknek pedig egyre elviselhetetlenebb terhet jelent a jelenlegi menetrendi szerkezet finanszírozása. Eközben a mostani rendszer pazarlástól, felesleges párhuzamosságoktól sem mentes. Az egyes közlekedési alágazatok egymással versenyeznek, egymástól veszik el az utasokat, holott éppen össze kellene hangolni ezeket a szolgáltatásokat. A vasúttársaság évről évre növekvő adósságterhet görget maga előtt, az évenkénti utólagos szanálások sem voltak elegendőek ahhoz, hogy a változatlan struktúra mellett ne termelődjön újra és újra a hatalmas veszteség.
Úgy gondolom, abban a tisztelt Országgyűlés is egyetért, hogy nem ilyen közösségi közlekedést szeretnénk. A XXI. században már jogos igény a magasabb szolgáltatási színvonal, a tiszta, kényelmes vonatok és autóbuszok közlekedtetése, az utazási igényekhez jobban igazodó, pontosan betartott menetrend, az összehangolt csatlakozás. Mindezek eléréséhez hosszú távon fenntartható, kiszámítható, finanszírozható közösségi közlekedésre van szükség. Ennek érdekében kezdődtek el ez év augusztusában az átalakításra vonatkozó munkálatok. Az utóbbi hónapokban a szervezeti, gazdálkodási, finanszírozási keretek megalapozásán túlmenően a menetrendi koncepció és szerkezet előkészítése, a közszolgáltatás terjedelmének körvonalazása történt meg.
Az önök előtt lévő törvényjavaslat új struktúrát alakít ki a közszolgáltatások terjedelmének meghatározása és megrendelése terén. Közelebb hozza a menetrendi döntések előkészítését az érintettekhez, az utasokhoz, integrált rendszerként kezeli a vasúti és a közúti közlekedés rendjét. A közösségi közlekedés regionális átalakítása megfelel a kétszintű, állami és önkormányzati közigazgatási rendszer korszerűsítésére irányuló törekvéseknek. Megalapozza egy középső, regionális felelősségi szint kialakulását, biztosítva ezzel az Unióban is elvárt szubszidiaritás elvének erőteljesebb érvényesülését is. Éppen ezért a javaslat definiálja a regionális közlekedési szakbizottságokat, amelyek a régiós jelentőségű személyszállítási szolgáltatások megrendelésében töltenek be javaslattevő, döntés-előkészítő és konzultatív funkciót.
A közösségi közlekedési rendszer átalakítása nem valósulhat meg az infrastruktúra kérdéseinek rendezése nélkül. A vasúti törvényt érintő módosítás többek között átalakítja a vasúti pálya fogalmi rendszerét, az ahhoz kapcsolódó tulajdonjogi viszonyokat, valamint a vasúti pályahálózat működtetésének mikéntjét. Újrafogalmazza a vasúti törvényben az országos törzshálózati vasúti pálya definícióját, bevezeti a regionális és egyéb vasúti pálya fogalmát. Ennek alapján az országos törzshálózati vasúti pálya változatlanul az állam kizárólagos tulajdonában áll. A regionális vasúti pálya, valamint az egyéb vasúti pálya az állam vagy olyan szervezet tulajdonában állhat, amelyben az állam legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.
(18.10)
Az egyéb pályához tartoznak például az iparvágányok és a turisztikai hasznosítású vonalak.
A vasúti pályahálózat szorosan kötődik a rajta zajló vasúti közlekedéshez, ezért a törvénymódosítás kitér a pályahálózat működtetésének szabályaira is. Eszerint az országos törzshálózatot, regionális vasúti pályát és ezek tartozékait magába foglaló vasúti pályahálózat működtetését olyan gazdasági társaság végezheti, amelynek egyedüli részvényese a magyar állam. A regionális vasúti pálya esetében a működtető olyan gazdasági társaság is lehet, amelyben a magyar állam legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.
A költségvetési támogatáshoz való hozzájutás feltétele is módosulna, mégpedig úgy, hogy a központi költségvetésből történő költségtérítés az országos törzshálózati és regionális vasúti pályát magába foglaló vasúti pályahálózathoz tartozhat.
A közösségi közlekedés integrált működtetése nem képzelhető el társadalmi támogatás nélkül. Ennek során együttműködés indokolt az érintett önkormányzatokkal, érdekvédelmi szervezetekkel és a közlekedési vállalatokkal.
Mindezekre figyelemmel a törvényjavaslat mind a vasúti, mind az autóbusztörvényben bevezeti az egységes egyeztetési eljárást, amely a közforgalmú vasúti és közúti személyszállítási menetrend elkészítésének folyamatát jelenti. Így a menetrend mennyiségi és minőségi követelményeinek egységes rendszere mind országos, mind regionális szinten a helyi közlekedési sajátosságokra is figyelemmel alakulhat ki. Az egyeztetési eljárás célja a személyszállítási közszolgáltatás hatékony módjának megválasztása, valamint a csatlakozások összehangolása, a miniszter által kidolgozott közszolgáltatási menetrendi koncepcióval összhangban. Az érintettek bevonásával elérhető az indokolatlan párhuzamosságok megszüntetése, a közösségi közlekedési ágak fokozottabb együttműködése, a sokat kifogásolt csatlakozások javítása. A helyközi közösségi közlekedést ilyen komplex alapokra helyezve alakulhat ki az utasok számára is magasabb szintű szolgáltatást nyújtó integrált közlekedési rendszer.
Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a vasúti gördülőállomány kedvezményes finanszírozási kérdését is érinti. Tartalmazza a vasúti törvény kiegészítését az Eurofima által nyújtott források állami kezességvállalási szabályaival. Az államháztartási törvény ugyanis előírja, hogy jogszabályi állami kezesség csak törvényi előírás alapján keletkezhet. Ennek tesz eleget a javaslat 11. §-a.
Végül szeretnék utalni arra, hogy az egységes közlekedési törvények módosítási javaslata nemcsak a vasúti, hanem az autóbusztörvény kiegészítését is tartalmazza. Összhangba hozza a két alágazati törvény fogalmi rendszerét, analóg módon bevezeti az egységes egyeztetési eljárást, kiterjeszti az rksz-ek működését az autóbusz-menetrendekre, az ezekre vonatkozó részletes előírások végrehajtási rendeletekben történő szabályozására pedig felhatalmazást ad.
Összefoglalva tehát: a tisztelt Ház előtt lévő törvényjavaslat tovább nem halogatható döntéseket alapoz meg a helyközi közösségi közlekedést érintően. Elősegíti a közszolgáltatás terjedelmének meghatározását, hozzájárulva ezzel a hosszú távon kiszámítható közösségi közlekedés kialakításához. Emellett kellő garanciákat épít be a menetrendi egyeztetés egész folyamatába, amellyel az érintettek bevonása révén végső soron az utasok érdekeit és a minőség javítását szolgálja.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/11068. számú törvényjavaslatot megvitatni, jobbító szándékú javaslataikat, amelyekre nyitottak vagyunk, megtenni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)
