KATONA KÁLMÁN
KATONA KÁLMÁN
KATONA KÁLMÁN (független): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvénytervezet a helyközi közösségi közlekedés átalakításával kapcsolatos kormányzati célkitűzések tekintetében kizárólag a hálózati menetrendi kérdésekre koncentrál. Nem érinti az átalakítási folyamat másik két, talán legsúlyosabb pontját, a MÁV ingatlanvagyon-helyzetének rendezésével, valamint a MÁV-csoport szervezetével és működésével kapcsolatos feladatokat. Ettől lett volna igazi salátatörvény ez a törvény, így csupán két ágazati jogszabály fért bele. E két feladatcsoport, az ingatlan- és a szervezeti kérdések rendezése nélkül a hálózati és menetrendi racionalizálással elérhető 2-3 milliárd forint megtakarítás nem realizálható éves szinten, ráadásul a MÁV jelenlegi irracionális és sok tekintetben pazarló működése és alulfinanszírozása miatt a társaság azonnal felemészti az esetleges megtakarítást.
A törvénymódosítás indoklása és előterjesztése nem fejti ki, hogy milyen összefüggés van a hálózati, a szervezeti és az ingatlanintézkedések között, és ezekkel hogyan lesz garantálható a MÁV-csoport és a Volán-társaságok 2010. évi működőképessége, illetve a javasolt törvénymódosításokhoz milyen várható megtakarítások vagy egyéb pozitív hatás társulhat.
Félve mondom ki, mert nem vagyok száz százalékig biztos benne, de úgy tudom, hogy közigazgatási egyeztetésre nem került ez az anyag. El sem tudom képzelni, de én ezt az információt kaptam; talán ha a miniszter úr bólintana, hogy igazat mondok, akkor megnyugodva kijelentő mondatba tenném, de én úgy tudom, hogy nem volt meg. Egyébként ez az anyagon látszik, vagy legalábbis sejteni lehet.
A törvénymódosítás részben átalakítja a törvény jelenlegi fogalomrendszerét, ami már önmagában is egy rendkívül bonyolult, zavaros fogalmi rendszert alkot. Az 1993-as vasúttörvény fogalmai - például országos vasúti és törzshálózat, mellékvonalak, országos jelentőségű pályahálózat, a vonalak régi besorolása - az egyik csoport.
(18.50)
A másik az új EU-jogokból átvett térségi, elővárosi és országos besorolás. A harmadik a vonalak új EU-konform besorolása, amit már az engedélyek kiadásakor is használnak. E terminológiai rendszerek egyszerre vannak jelen a jelenleg hatályos jogszabályban, ami önmagában is nehéz helyzetet teremt a végrehajtás szempontjából, de a javasolt vasúttörvény-módosítás tovább bonyolítja a helyzetet, és ráadásul a vasúttörvény eddig nem ismert új fogalmakat hoz be, ami nehezen társítható össze az egyébként fennmaradó EU-s fogalmakkal.
Az új fogalmak, mivel nem kerültek valós egyeztetésre a jogalkalmazókkal, az egyértelműség hiánya miatt jelentős aggályokat okoznak a végrehajtásban. Mondok egy példát: az egyéb vasúti pálya megnevezés megtévesztő, mert azt a látszatot kelti, hogy idetartozik minden, amit máshová nem soroltunk, pedig nincs erről szó. Ide csak a 2. § (4) bekezdés 4., 5. és 7., 9. pontjában meghatározott vasúti pályának nem minősülő, állami tulajdonban vagy olyan szervezet tulajdonában álló, külön jogszabályban meghatározott vasúti pálya tartozik, amelyben az állam legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik - ezt mondja a törvény. Ha nincs ilyen befolyás, akkor azok a pályák hová tartoznak? Erre nincs külön kategória, vagyis a törvényjavaslatban szereplő hármas fogalmi rendszer, országos törzshálózati vasúti pálya, regionális vasúti pálya és egyéb vasúti pálya nem fedi le az összes létező vasúti pályát. Hová sorolandók az összekötő vasúti pályák és a csatlakozó vasúti pályák?
Összegzésként: az egyéb vasúti pálya meghatározás megtévesztő, azt a látszatot kelti, mintha a vasúti pályák teljes körű besorolását tenné lehetővé, pedig nem így van.
A törvénymódosítás törölné a vasúttörvény mellékletének 1. és 2. számú mellékletét, a kormányrendelet körébe helyezné az ügyet, ezzel a vasúti infrastruktúra körének, funkciójának meghatározását kivonná az Országgyűlés hatásköréből. Közel 7800 kilométer kizárólag állami tulajdonban lévő vagyon és a hozzá tartozó pályatartozékok sorsa válna bizonytalanná. Ugyanis azon kívül, hogy ezeket a törvény mint állami tulajdont besorolja, az ingatlanok, védőterületek, egyéb földterületek és tartozékok - biztosítóberendezések, épületek, jelzőberendezések - jelentős része sem a MÁV könyveiben, sem a földhivatalokban nincs rendezve.
A vasúti pályák meghatározásánál két utat követtünk, az egyik a normatív definíció, a másik a felsorolás. A hatályos törvény a második utat, a felsorolást követi. A mostani javaslat első körben kilőtte a mellékletet, normatív definíciót kellett alkotni. Miután ez nem igazán sikerült, később a politika visszakövetelte a mellékletet, de már nem a vasúttörvényben, hanem úgy gondolja, ezt kormányzati szinten kell meghatározni.
Az országos törzshálózat vasúti pálya külön jogszabályban meghatározott transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, nemzetközi szerződéssel érintett vasúti közlekedést szolgáló, valamint a nemzetgazdasági vagy stratégiai szempontból kiemelten fontos regionális vasúti pálya az országos törzshálózati vasúti pályához csatlakozó külön jogszabályban meghatározott vasúti pálya. Megmondom őszintén, ezt próbáltam elmondani, de olyan keveredés van ezen a vonalon, hogy azt gondolom, ezt mindenképpen ki kellene valahogyan fésülni, hogy mindenki által egyértelműen érthető legyen. Ennek eredménye az lett, hogy vegyes a három kategória. Azt gondolom, nem jó megoldás, ha kivesszük az Országgyűlés hatásköréből a vasúti vonalak és azok típusának a meghatározását.
Semmilyen szakmai garanciát nem tudunk vállalni, hogy a mostani tervezetben szereplő meghatározások korrektek. Csak egy példa: a regionális vasúti pálya esetén a definícióban szerepel, hogy ez egy országos törzshálózati vasúti pályához csatlakozó, külön jogszabályban meghatározott vasúti pálya, viszont a vasúttörvény definiálja a csatlakozó pálya fogalmát, így nem tiszta, hogy ezen az alapon a regionális vasúti pálya tehát egy speciális csatlakozó pálya? - kérdezem. Kíváncsi lennék a válaszra, hogy mi a helyzet azokkal a pályákkal, amelyekre a meghatározás illik, azonban a vasúttörvényből kimaradtak, vagy a vasúttörvényben felsorolásra kerültek, de nem illik rájuk a törvényben meghatározott meghatározás. Azt gondolom, az, aki erre a kérdésre válaszolni tud, nagyon ügyes, és ha ez a válasz a törvényben meglenne, akkor egy része legalább tisztázva lenne.
A törvényjavaslat ugyan rendelkezik egységes menetrend-egyeztetési eljárással, azonban nem rendezi a közszolgáltatás fogalmát, terjedelmét, tartalmát, másrészről nem ír elő az állam számára olyan kötelezettséget, hogy vagy vasúti, vagy autóbuszos közlekedéssel minden település számára biztosítani kell a közszolgáltatásokkal történő ellátást. Ez a garanciális elem hiányzik a törvényből, ami miatt szükségessé vált, hogy az eddigi egységes helyközi közszolgáltatás bontásra került országos és régiós közszolgáltatásra. A közszolgáltatás tartalmi meghatározása, megítélése a törvénymódosítás tervezete alapján a kormányra hárulna. Ezzel számos kistelepülés és régió közösségi közlekedése kormányzati hatáskörben kedvezőtlenül változtatható, mivel a módosítás alapján már a kormány határozza meg, hogy mely közlekedést minősíti régióssá, melyet országossá, és melyiknek milyen a valós tartalma.
Végezetül: a törvény bevezeti a regionális közlekedési szakbizottság fogalmát, azt azonban nem definiálja, hogy milyen közjogi és alkotmányos felhatalmazással rendelkezik, milyen működési keretek között, milyen szervezeti keretek között működő szervezettel kívánja telepíteni a regionális közlekedési igények meghatározását, döntés-előkészítő folyamatát.
A kormány felel az Országgyűlésnek, de a regionális közlekedési szövetségek nem, ezért bizonytalan, hogy egy ilyen döntés-előkészítő hatáskör törvényben történő definiálása, amely a törvény erejénél fogva e szervezetek kötelező igénybevételét jelenti, az előkészítő folyamatban megfelelő közjogi keretek nélkül, alkotmányosan és az ellátásbiztonság szempontjából elfogadható módon működhet-e.
Ezt gondoltam részletekbe menően elmondani. Sajnos, az a baj, hogy egészében nem oldja meg azt a feladatot, amit kellene, miközben azt gondolom, hogy a jól működő vasútra nagy szükségünk lenne, és körültekintőbb, áttekinthetőbb módosítással kellene ehhez a kérdéshez hozzáfognunk, mert különben ebből sajnos megint nem lesz eredmény.
Köszönöm a figyelmet.
