DR. KLING ISTVÁN
DR. KLING ISTVÁN
DR. KLING ISTVÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ténylegesen napi hírek azok, amelyeket felvetett, és a tárcánk is ezekkel foglalkozik. Az új globális klímavédelmi megállapodás létrehozására irányuló tárgyalások valóban 2009 decemberében Koppenhágában zárulnak le, vagy reméljük, hogy lezárulnak. A fő célkitűzés az, hogy olyan szinten stabilizáljuk a légkörben az üvegházhatású gázokat, hogy ez a globális átlaghőmérséklet valóban ne haladja meg a 2 Celsius-fok növekedést. Számítások szerint ehhez további olyan csökkentések szükségesek, amelyek 2050-re úgy számolnak, hogy 50 százalékkal kellene csökkenteni ezen gázok kibocsátását. A fejlett államok csoportjánál ez azt jelenti a számítások szerint, hogy legalább 25 és 40 százalék közötti kibocsátáscsökkentést kellene vállalniuk 2020-ig, a fejlődő országoknál pedig a gazdasági növekedésüknél kisebb mértékűen kellene növekednie az üvegházhatású gázok kibocsátásának. E célok mellett az egyes országoknak pedig még foglalkozniuk kell azzal is, hogyan tudnak adaptálódni ehhez a helyzethez, a karbonnyelő erdők szerepének kérdésével, és a fejlődő országok technológiai és pénzügyi támogatása olyan fontos kérdéshalmaz, amellyel meg kell birkózni.
Az EU-ban és az EU által képviselendő tárgyalási álláspontot készítették elő már 2007 óta az intenzív egyeztetések, és 2009 októberében a tanácsülésen, amelyen magam is részt vettem, úgy döntött a Tanács, hogy megerősíti, hogy az EU kész 30 százalékos kibocsátáscsökkentést (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) vállalni, amennyiben sikerül átfogó, globális egyezségre jutni.
A továbbiakat majd később. Köszönöm szépen.
