DR. KATONA TAMÁS
DR. KATONA TAMÁS
DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Több mint egy évtizede indult Magyarországon a nyugdíjreform, amely az állami nyugdíjrendszer mellett bevezette a kötelező tőkefedezeti szisztémát. A kormány továbbra is egyetért az egy évtizede megkezdett nyugdíjreform alapelveivel. A kötelező nyugdíjrendszer feladatait, szolgáltatásait továbbra is két nyugdíjpillér között tartjuk indokoltnak megosztani. A nyugdíjrendszer finanszírozási biztonsága hosszú távon csak akkor tartható fenn, ha a feladatokat részben a tőkefedezeti rendszer veszi át, így megerősödik a nyugdíjrendszer védelme az elkövetkező évtizedek demográfiai folyamatainak kedvezőtlen hatásaival szemben. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a reformot tovább kell vinni. A reform 1998-ban nem fejeződött be, csak elkezdődött. A szabályozásnak folyamatosan reagálnia kell az újabb és újabb kihívásokra.
A 2006 óta eltelt időszak fejleményei közé tartozik többek között a tagdíjbevallási és -beszedési rendszer átalakítása, amely igen jelentősen mérsékelte az adminisztrációs terheket. Bevezettük a választható portfóliós rendszert. Nagymértékben csökkentek a pénztárak által érvényesíthető költségek, továbbá a megtakarítások értékmegőrzését immár hozamgarancia biztosítja.
Tisztelt Országgyűlés! A magánnyugdíjrendszer erejét az elmúlt időszak folyamatai is bizonyítják. Tavaly a nemzetközi folyamatok miatt kialakult kedvezőtlen befektetési eredmények nyomán sokan megkongatták a vészharangot az intézmények felett. Most azt látjuk, a tavalyi veszteségek döntő részét az év eddig eltelt időszakában már visszanyerték a pénztárak. Az említett veszteségek tehát jelentős részben virtuálisnak bizonyultak, azok a pénztártagok jövőbeni ellátására nem lesznek hatással.
A reformot két területen kell továbbvinni: ez a két terület a szolgáltatások rendezése és az intézményi szabályozás. Mivel ez a két területe a szabályozásnak lényegében a teljes terjedelmét érinti, a törvényjavaslatot a kormány nem törvénymódosítás, hanem új törvényi szabályozás formájában készítette el és nyújtotta be a tisztelt Országgyűlésnek.
A magánnyugdíjrendszer szolgáltatásainak szabályait a törvényjavaslat részletesen meghatározza. A szabályozás az egyszerűséget, a közérthetőséget és az alacsony költségszintből adódó olcsóbb működést helyezi a középpontba. Összességében tehát a lehetőség szerint legmagasabb színvonalú ellátás biztosítása a fő cél.
A törvényjavaslat elfogadása esetén a biztosítottak már az aktív életszakaszban felmérhetik, hogy felhalmozott megtakarításuk mekkora összegű életjáradék megállapítását tenné lehetővé.
(12.00)
A kiszámítás nagyon egyszerű lesz: a számlaegyenleget meg kell szorozni a járadékszolgáltatók által nyilvánosságra hozott járadéktényezővel. Az áttekinthetőség a járadékszabályozás kulcsfontosságú eleme. A kötelező magánnyugdíjrendszerben a járadékszolgáltatók az ügyfelek számára tehát csak felelős és ellenőrizhető ígéreteket tehetnek.
A járadékszolgáltatási jogosultság, összhangban a társadalombiztosítási nyugellátás szabályaival, a nyugdíjkorhatár elérésével vagy korhatár alatti nyugellátás megállapításával nyílik meg. A jogosultság elérésekor a biztosítottak egyértelmű, világos lehetőségeket mérlegelhetnek. Választhatják az inflációkövetésen alapuló járadékmegállapítást, ez az inflációindexált járadék, ami azt jelenti, hogy magán-nyugdíjpénztári rendszerből kapott ellátásuk folyamatosan megőrzi reálértékét. Lehetőség van ezenkívül arra is, hogy nagyobb kockázatot vállaljanak. Ezt kínálja a garantált összegű járadék megállapítása. Ez az eljárás egyaránt eredményezhet a mindenkori inflációnál magasabb, de adott esetben alacsonyabb indexálást is. A járadék nominális értéke azonban egyik esetben sem csökkenhet. Ugyancsak választhatnak a járadékosok arra vonatkozóan, hogy csak saját maguk részesülnek járadékban, vagy két életre szóló járadékot kérnek.
Tisztelt Országgyűlés! A járadékszolgáltatás során továbbra sem tehető különbség egyes csoportok eltérő halandósága miatt. Ez a szabály biztosítja azt is, hogy a férfiak és a nők részére a hatályos szabályozásnak megfelelően, egyforma feltételekkel kerül megállapításra az életjáradék. A szabályozás a korábbiaknál szűkebb körben, de fenntartja az egyösszegű szolgáltatás lehetőségét is. Ugyanakkor deklarálni szükséges, hogy a magánnyugdíjrendszer fő célja a megfelelő színvonalú ellátás biztosítása az idős kor teljes tartamára.
A legfontosabb ellátási forma tehát az életjáradék lesz. A járadékszolgáltatási tevékenységet az új típusú magán-nyugdíjbiztosító részvénytársaságok mellett életbiztosítók is elláthatják, amennyiben teljesítik az előírt feltételeket. A javasolt szabályozás arra az esetre is felkészül, ha a biztosított nincs megelégedve a piaci szolgáltatók járadékszolgáltatási kínálataival. Ebben az esetben az állami szerv keretében működő, úgynevezett kijelölt járadékszolgáltató inflációkövető ellátását vehetik igénybe.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány úgy látja, célszerű az intézményrendszert átalakítani annak érdekében, hogy a működési kockázatok csökkenjenek. Jelenleg a pénztártagok formailag tulajdonosai a magánnyugdíjpénztáraknak. Ehhez a státushoz azonban semmiféle többletjogosultság nem kapcsolódik. Azt tapasztaljuk, hogy a tagoknak csupán töredéke vesz részt a közgyűlések, küldöttközgyűlések munkájában. A tulajdonosi jogkörből adódóan azonban formailag a pénztártagok viselik a működési kockázatokat, a szponzorintézményeknek ilyen kötelezettségük nincs. A valódi tőkeerős tulajdonos hiánya, a hatályos kiszervezési szabályokat is figyelembe véve, gyakorlatilag akadályozza a pénztári működés átláthatóságát is. Az intézményrendszer átalakítása egyértelművé teszi a mögöttes pénzügyi intézmény döntési jogkörét és felelősségét. Ennek következtében az újjáalakult magán-nyugdíjintézményt, amelynek javasolt megnevezése magán-nyugdíjbiztosító részvénytársaság, a tulajdonosok csak fokozott biztonsági eszköztár alkalmazásával működtethetik. A szabályozás előírja, hogy a magánnyugdíjrendszer működtetésével kapcsolatos valamennyi kockázatra, tehát a működésre, a befektetésre, a járadékszolgáltatásra fedezetet kell biztosítani. Ez a fedezet részben a tulajdonos saját forrásából - ez a szavatolótőke -, részben pedig a tagok befizetéseiből képzett tartalékok, valamint a magánnyugdíj-garanciaalap forrásaiból kerül kialakításra. A magánnyugdíj-garanciaalap a pénztárak garanciaalapjának jogutódja lesz.
Tisztelt Országgyűlés! Az új forma egyik legfontosabb előnye, hogy az új típusú intézmények járadékszolgáltatásra is alkalmassá válnak. A szolgáltatási jogosultság megszerzésekor így a tagok nem kényszerülnek arra, hogy feltétlenül új szolgáltatót válasszanak. A törvényjavaslat részletesen szabályozza a magánnyugdíjpénztárak átalakítási folyamatát. Ez több év alatt, folyamatos kontroll mellett zajlik majd. Az átalakulás végeredményeként a pénztártagok 2013 januárjától már az új típusú magán-nyugdíjbiztosító részvénytársaságok tagjai lesznek.
Természetesen ez a váltás nem jár a korábban meghatározott jogosultságok és garanciák csorbulásával. A tagok egyéni számláján felhalmozott megtakarítás teljes egészében átkerül a magán-nyugdíjbiztosító részvénytársaságnál vezetett egyéni számlára. A megtakarítások értékmegőrzését biztosító hozamgarancia ugyancsak változatlan feltételek mellett érvényesül.
A javaslat valamennyi magánnyugdíjpénztárnak lehetőséget ad az általa kiválasztott intézménybe történő beolvadásra. A szabályozás fokozott figyelmet fordít arra, hogy a kisebb magánnyugdíjpénztárak az átalakulás során ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, ne kényszerüljenek beolvadásra valamely nagyobb intézménybe. Nem cél tehát, hogy az átalakulási folyamat újabb lökést adjon az előző 12 évben tapasztalt, de az elmúlt időszakban már nyugvópontra jutott koncentrációs folyamatnak.
A kis pénztárak átalakulása érdekében a törvényjavaslat a biztonsági tőke követelményét létszámtól függően, sávosan határozza meg. A javaslatban foglaltak értelmében - az új intézményrendszer kialakításához hasonlóan - a járadékszolgáltatás is megfelelő átmeneti időt követően, 2013-tól kezdhető meg.
Összességében tehát elmondható, hogy a törvényjavaslat célja a magánnyugdíjrendszer megerősítése. Ezt szolgálja a kiszámítható szabályrendszer, valamint a kockázatok megfelelő kezelése. A cél az, hogy a magánnyugdíjrendszer tagjai időskorukban megfelelő színvonalú, a befizetéseik és elért hozamaik nagyságát tükröző szolgáltatásban részesüljenek.
Tisztelt Országgyűlés! Éppen ennek érdekében kérem, hogy az Országgyűlés támogassa a magánnyugdíjpénztárról és intézményeiről szóló törvényjavaslatot.
Elnök asszony, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.)
