KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Mielőtt a dokumentumot ismertetném, kérem, engedjék meg, hogy röviden utaljak az előzményekre, illetve beszéljek az új program megalkotásának folyamatáról, tekintettel arra, hogy magam is nagyon sok olyan egyeztetésen, konferencián, tanácskozáson vettem részt, ahol külföldi és hazai kollégák bevonásával készült el ez a stratégia.
Az Országgyűlés 2000-ben fogadta el az első hazai drogstratégiát. Ennek a stratégiának a célkitűzései az idén lejárnak. Tavasszal az Országgyűlésben mindnyájan fontosnak tartottuk, hogy a drogpolitika továbbra is stratégiai megközelítésen alapuljon. Többpárti indítványra az Országgyűlés 2009. március 4-én egyhangúlag fogadta el a 18/2009-es országgyűlési határozatot, amely alapján új stratégia megalkotására kérte fel a kormányt. A határozat indoklásában megfogalmazódott az az igény, hogy a stratégia kialakításában részt vegyenek az érintett hazai és nemzetközi szakmai szervezetek is.
A stratégia-előkészítés valamennyi szakaszában széles körben egyeztetésekre került sor az érintett civil és szakmai szervezetekkel, érdekcsoportokkal. Ahogy a bevezetőmben említettem, én magam is több ilyen egyeztetésen vettem részt. Valamennyi, a hazai kábítószer-probléma kezelésében érintett intézmény és minisztérium aktív munkájával járult hozzá a folyamathoz. Felállításra került egy hazai és nemzetközi tudományos tanácsadó testület, felkértük az Európai Unió és az ENSZ vonatkozó hivatalos szerveit, hogy szakértelmükkel segítsék elő a nemzetközi jó gyakorlatok hazai viszonyokra történő átültetését, segítsék elő azt, hogy a nemzetközi elvárásoknak is meg tudjunk felelni azon túl, hogy Magyarországnak a konszenzus irányába kell továbbvinni a drogpolitikát.
A folyamatok a lehető legnagyobb transzparencia mellett zajlottak. Az alapkoncepció és a stratégiai anyag, valamint egyéb meghatározó dokumentumok egy honlapon keresztül elérhetővé váltak. Minden állampolgár elmondhatta, leírhatta a véleményét azzal kapcsolatban, hogy milyen szintű drogstratégiát fogadjon el Magyarország. Azt tapasztaltuk, hogy a közös gondolkodásra való felhívás gyümölcsöző és rendkívül aktív volt. Winston Churchill azt mondta: bármilyen gyönyörű a stratégia, nem árt, ha olykor az eredményére is vetünk egy pillantást. Nagyon bölcs politikus volt. Foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Megtörtént az első drogstratégiai félidős és záró értékelés, amelynek tapasztalatait elengedhetetlen alapul venni az új program megalkotása során. Értékeltük az aktuális nemzetközi drogpolitikai folyamatokat, felvázoltuk a lehetséges együttműködéseket a kapcsolódó társadalmi szintű problémákkal foglalkozó hazai stratégiákkal. Ismeretes, hogy az elmúlt kilenc évben rendszeres jelleggel elkészültek a hazai kábítószerhelyzetet vizsgáló jelentések. Mindezek az adatok bázisként szolgáltak a célkitűzések megalapozásakor.
A kábítószer-probléma összetett társadalmi szintű jelenség, a problémakör kezelése ezért többféle alapelv és az azokból származtatott intézkedések együttese mentén nevezhető meg kellő hatékonysággal. Olyan konszenzusos alapelvek kerültek tehát rögzítésre, amelyek valamennyi politikai szintű értékvállalással egyeztethetőek és szakmailag is elfogadottak. Ilyen alapelvek az ideológiamentes, átfogó megközelítési mód, a tudományos eredményekkel igazolt tényeken és adatokon alapuló szemlélet, a beavatkozások közös cselekvésen, civil és állami szereplők partnerségén alapuló tervezése, végrehajtása, illetve értékelése, az emberi jogok, az emberi méltóság és egyenlő ellátás elvének érvényesítése.
(15.50)
A stratégia úgy kíván egységes szemléleti keretet meghatározni a tervezett beavatkozások kapcsán, hogy számol a probléma összetettségével, a kábítószer-használat különböző megjelenési formáival, a különféle tudományterületek eltérő megközelítési módjával, valamint figyelembe veszi a kérdés vonatkozásában megjelenő differenciált társadalmi észlelést.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A dokumentum 2010-2018 évekre vonatkozóan rendezi össze azokat a reális szakmai célkitűzéseket, amelyek kedvező eredménnyel járó beavatkozásokat jelenthetnek a hazai kábítószer-probléma alakulása szempontjából, összesen több mint száz intézkedésről van tehát szó. A stratégia - követve a 2000-ben teljes politikai konszenzussal elfogadott stratégiában megfogalmazott közpolitikai elvet - a kábítószer keresletének és kínálatának együttes, kiegyensúlyozott csökkentését tartja továbbra is a leghatékonyabb megközelítési módnak. Ez azt jelenti, hogy a kábítószer-használat megelőzése, kezelése az illegális kábítószer-kereskedelem elleni fellépéssel együttesen, közösen alkalmazva célravezető. A világ más országainak gyakorlatát is figyelembe véve ez idáig e módszer bizonyult a leghatékonyabb megközelítésnek. Mindezek érdekében a különböző beavatkozások kiegyensúlyozottságára és koordinált összehangolására kell törekedni.
A nemzeti stratégia felhatalmazása szerint az illegális kábítószerekkel foglalkozik, de nem hagyja figyelmen kívül az ellenőrzés alatt nem álló, nagy népegészségügyi ártalmakat okozó szerekkel, például az alkohollal, a nikotinnal való visszaélések, valamint a szerhasználathoz nem kapcsolódó, viselkedési függőségek jelenlétét sem. A dokumentum úgy foglalkozik egy szűkebb halmaz, az illegálisnak nevezett kábítószerek kérdésével, hogy megközelítési szemléletében kiterjesztő módon jár el. Lehetővé teszi a társproblémák kezelésében fennálló szinergiák kihasználását, figyelembe veszi a különböző problémák kölcsönhatásait. A nemzeti stratégia fő célja egy olyan magabiztos, szolidáris és produktív társadalom megvalósítása, ahol lehetőség nyílik kiegyensúlyozott megközelítésben kezelni a kábítószer-probléma hatásait, a lehető legtöbb egészségnyereséget elérve ezzel az egyének és természetesen a magyar társadalom számára.
A nemzeti stratégiában foglalt gyakorlati célkitűzések három fő pilléren jelennek meg. Ezek közül első, ami a fiataljaink jövője szempontjából talán a legeslegfontosabb: a prevenció, a megelőzés területe. A legtöbb célkitűzés a stratégiában a prevencióra koncentrálódik tehát; a prevenciónak minden színtéren érvényesülnie kell, ahol a fiatalok elérhetők. Ezek egyebek mellett a család, az iskola, a munkahely, a szabadidő-eltöltés helyszínei, a szórakozóhelyek vagy akár az internet.
A második pillér a szenvedélybeteg-ellátó rendszer nagy ívű fejlesztését irányozza elő. Az egészség védelme érdekében alapvető szándék az, hogy hozzáférést biztosítsunk magas szintű, a kliensek igényeihez igazodó kezelési és ellátási szolgáltatásokhoz. Csökkenteni kell a droghasználattal kapcsolatos egyéni és társadalmi kockázatokat, viszont növelni kell a drogbetegek reintegrációs esélyeit.
Végül a harmadik, szintén nagyon fontos pillér, a kínálatcsökkentés célja a társadalmi biztonság növelése, a kapacitások és együttműködések fejlesztése a kábítószer-kereskedelem, a -terjesztés elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében.
A nemzeti stratégia a polgárok közösségeit partnernek, a megvalósítás legfontosabb szereplőinek tekinti. Tudatában van annak, hogy a csupán állami akaratot megtestesítő szemlélet nem lehet elégséges és eredményes a probléma kezelésében. A helyi közösségekre nemcsak mint a kábítószer-használattal összefüggő kockázatok és ártalmak által leginkább érintettekre kell tekintenünk, hanem úgy is, mint amelyek térben és időben a probléma kialakulásához legközelebb állóként a leghatékonyabban tudnak közreműködni azok kezelésében. Az együttes cselekvések, a lokális és közösségi együttműködések megsokszorozzák hatásukat, és erőforrásokat mobilizálnak. Ezért szükséges a közös felismerésen alapuló, egyeztetett fellépés megvalósítása a közösségek legalapvetőbb formáiban és szereplőivel. Ezek a szereplők lehetnek: a család, a hozzátartozók, az iskola és a munkahely világa, a lakóhelyi és települési közösség szervezetei, az egyházak és közösségeik, valamint a társadalmi szervezetek.
Minthogy a nemzeti stratégia elsősorban fejlesztési irányokat határoz meg, és azok megvalósítását kívánja a rendelkezésre álló eszközök igénybevételével előmozdítani, meghatározó jelentősége van a nemzeti szintű koordinációs mechanizmusok hatékony működtetésének. Ez jelenti egyrészt az állami intézmények, a minisztériumok, az országos szervek munkájának összehangolását, másrészt a helyi intézmények koordinációját. A kábítószer-politika határon átnyúló jellege is hangsúlyossá teszi továbbá a nemzetközi együttműködések szerepét.
A hatékony beavatkozások tervezéséhez és végrehajtásához pontos ismeretekkel kell rendelkeznünk a folyamatosan változó kábítószer-probléma mintázódásáról, társadalmi és egyéni meghatározó tényezőiről. A kutatási és értékelési tapasztalatokat széles körben és közérthető formában kell hozzáférhetővé tenni.
A stratégia végrehajtásával kapcsolatos célkitűzéseket cselekvési programok realizálják konkrét beavatkozásokká, meghatározva egyúttal a felelősöket és a határidőket is. Az első cselekvési program az új nemzeti stratégia elfogadását követően léphet életbe.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az új nemzeti drogstratégia egy olyan keretrendszer, amely a kábítószer-probléma területén mindennapos tevékenységet ellátó szakemberek, intézmények munkáját segítheti elő koordinált formában. A stratégia a szakmai közösség előremutató, távlati javaslatait tartalmazza. Kialakításában valamennyi fontos hazai szakmai ernyőszervezet részt vett, és támogatta azt. A drogstratégiában foglalt célkitűzések politikai nézetektől függetleníthető, korszerű tartalmakat jelenítenek meg. A konkrét megvalósítás, az eszközök meghatározása, a jogszabályok alakítása, a költségvetési ráfordítások meghatározása a felelős kormányok döntési kompetenciája.
Jövő januártól az európai uniós trióelnökség keretében másfél évig Magyarország az európai uniós drogstratégia végrehajtásának felelős képviselőjévé válik. Ma valamennyi európai uniós ország rendelkezik drogstratégiával. A dokumentum teljes mértékben összhangban áll az Európai Unió 2005-2012 közötti évekre érvényes drogstratégiájával és az annak végrehajtását szolgáló, a tagállamok számára 2009-2012 évekre feladatokat meghatározó akciótervvel. Ez a stratégia lehetőséget ad arra, hogy a politika adekvát módon segítse elő a magyar társadalom védelmét a globális jellegű kábítószer-probléma kihívásaival szemben egy kiegyensúlyozott, pragmatikus szakmai szempontokat hangsúlyozó kezelési keret megteremtésével.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a határozati javaslatot vitassák meg, és később fogadják el.
Elnök úr, képviselőtársaim, köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)
