WINKFEIN CSABA
WINKFEIN CSABA
WINKFEIN CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A kormány H/11084. számon országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról. Hallottuk, láthattuk, hogy a stratégiai program szakmai-igazgatási egyeztetése hosszú hónapokon keresztül zajlott. A területen működő szakmai szervezetek, így a Magyar Addiktológiai Társaság, az Addiktológiai Szakkollégium, a Pszichiátriai Szakkollégium, a Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége is támogatják a dokumentum célkitűzéseit.
A program végrehajtásában érintett szereplők támogató hozzáállása rendkívül fontos, hiszen számos szakterület együttműködése révén kezelhető csak hatékonyan a kábítószer-probléma. A Ház előtt fekvő program az első -2000-ben, az akkori parlament által - egyhangúlag elfogadott drogstratégia folytatásának tekinthető. Az új stratégia az előző prioritásait, célkitűzéseit alapul véve és továbbgondolva, az elmúlt évek tapasztalatainak részletes értékelését követően jelöli ki az előttünk álló feladatokat. A www.drogstrategia.hu honlapon bőséges információ található az előző stratégia megvalósításának értékeléséről, és az eseti bizottságban is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel.
(16.30)
A képviselők így megismerhették részletesen ezeket az adatokat. A stratégia mottója, mint ahogy hallhattuk a képviselő asszonytól: biztonságosabb társadalommegtartó közösség. A kábítószer-fogyasztás a társadalomra és az egyénekre is veszélyt jelent. Ezeket a kockázatokat csak együttesen lehet kezelni. A kedvezőtlen folyamatok visszaszorítása közös társadalmi érdek, amely csak az egyén és a közösségek kölcsönös segítésével, összefogásával valósítható meg.
A közösségek szerepe a családoktól az iskolán keresztül a munkahelyekig vagy a szabadidő-eltöltés színtereiig kiemelkedő jelentőségű a kábítószer-probléma kezelésében. A stratégiai dokumentum átívelő eszközként, azaz valamennyi célkitűzésre érvényes rendezőelvként és iránymutatásként jeleníti meg az együttműködés és a közösségek jelentőségét. A közösségek felelőssége, hogy senki ne maradjon egyedül a problémáival, a segítségre szorulók támogatókra találjanak, a döntéshozók felelőssége pedig az, hogy megteremtsék a segítő szándékú cselekvés lehetőségét.
Engedjék meg, hogy két nagyon fontos aktuális dokumentumra hívjam fel a figyelmüket! Az első a napokban megjelent európai uniós jelentés, amely az Európai Unió 27 tagállamára, valamint Horvátországra, Törökországra és Norvégiára vonatkozóan tekinti át a droghasználat elterjedtségére, a szerhasználati mintákra, a kínálatra és hozzáférhetőségre vonatkozó nemzeti adatokat. A jelentés foglalkozik a társadalmi-egészségügyi válaszokkal, a jogszabályi, politikai környezettel, valamint az újonnan megjelenő kábítószerek kérdésével.
A jelentésben írtak szerint körülbelül 74 millió, 15-64 év közötti európai lakos próbált már ki élete folyamán kannabiszt, ami 22 százaléka az európai felnőtt népességnek. Élete során mintegy 13 millió európai felnőtt próbált ki már kokaint, ami 3,9 százaléka az európai felnőtt népességnek. Körülbelül 10 millió a száma azon európaiaknak, akik ecstasyt, illetve 12 millióra tehető azok száma, akik, amfetamint próbáltak már életük során, ami 3,1 és 3,5 százaléka az európai népességnek. 1,2-1,5 millió közé tehető az a szám, amely többségében heroinhasználókat takar. A kezelések több mint 50 százaléka opiáthasználathoz kapcsolódik. Európában általánosan elterjedt a politoxikománia, azaz több pszichoaktív szer együttes használata. 22 országban vizsgált 15-16 év közötti diákok 20 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt hónapban fogyasztott alkoholt és cigarettát. 6 százalékuk használt kannabiszt alkohollal és/vagy cigarettával, 1 százalék pedig kannabiszt alkohollal és/vagy cigarettával és még egy másik kábítószerrel, például ecstasyval, kokainnal, amfetaminszármazékokkal, LSD-vel vagy heroinnal.
A jelentés felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy Európában a szintetikus kábítószerek piacán egyre összetettebb és változékonyabb helyzet tapasztalható. A kínálati oldal az előállítás, a termékskála és a forgalmazás terén nagyfokú innovatív készségről tesz tanúbizonyságot, és folyamatosan bizonyítja, hogy gyorsan tud alkalmazkodni az ellenőrzésekhez. Aggasztó fejlemény továbbá, hogy a tiltott kábítószerek legális alternatíváinak, az úgynevezett legális hangulatjavítóknak a forgalmazása egyre kifinomultabbá válik.
Mit látunk Magyarország esetében? Mit mondanak az adatokról a szakértők? Az európai szinten megfigyelt stabilizálódás Magyarországon is észlelhető. Más országokhoz képest a kannabiszhasználat kevésbé elterjedt, de Magyarországon is ez a leggyakrabban fogyasztott illegális szer.
A fiatalok körében történő kipróbálása csökkent ugyan az elmúlt időszakban. Az ecstasy- és az amfetaminhasználat tekintetében Európa középmezőnyébe tartozunk. Az utóbbi időszakban további jelentős növekedés ezen szerek kipróbálását sem érintette.
A heroin- és kokainfogyasztás arányait tekintve továbbra is alacsony Magyarországon. Illegális szer miatt 2008-ban körülbelül 8 ezer fogyasztót kezeltek hazánkban, legális szer fogyasztása miatt körülbelül 6 ezer főt. A tiltott és legális szerek egyidejű fogyasztásának vizsgálatára készített elemzés eredményei azt mutatják, a különböző, visszaélésre alkalmas szereket a 8-10. évfolyamos diákok gyakran egyidejűleg fogyasztják. A megkérdezettek 12,5 százaléka fogyasztott már életében gyógyszert alkohollal együtt.
Ezek az adatok két dolgot sugallnak számomra. Azt gondolom, hogy a stratégia helyesen jár el akkor, amikor kiterjesztő módon foglalkozik a kábítószerek kérdésével, és foglalkozik a dohányzás és alkohol témájával is, hiszen ezeket a kérdéseket együtt szükséges kezelnünk. Másrészt azt gondolom, hogy nem szabad csupán kiragadni egyedi pozitív vagy negatív tendenciákat, hiszen egy folyamatosan változó problémakörrel állunk szemben.
A klasszikus kábítószereknek nagyon hamar megjelennek az alternatívái, amelyek komoly hihívások elé állítják a hatóságokat. Ezért is tartom jónak a kínálatcsökkentési pillér olyan célkitűzéseit, amelyek szorgalmazzák az új együttműködések fejlesztését egyrészt a hatóságok szintjén, de a civil szervezetekkel is, akik gyorsak és hitelesek tudnak lenni az információk közvetítésében. A stratégia külön célkitűzést fogalmaz meg az új szerek gyors listára vételével, tudományos jellegű kockázatelemzésével kapcsolatban.
Tisztelt Képviselőtársaim! A másik fontos dokumentum, amiről beszélni szeretnék, az Európai Unió új, 2009-2012. évekre érvényes kábítószer-ellenes cselekvési terve. Ez a dokumentum az uniós drogstratégia végrehajtásához kapcsolódik, szintén az Unió éves jelentésében olvashatóak ezzel kapcsolatban a következők: “Az Európai Unió új kábítószer-ellenes cselekvési tervében több figyelmet kap a civil társadalom részvétele a drogpolitikában. A cselekvési terv az európai kábítószerügyi szövetség létrehozásával ösztönözni kívánja az európai civil társadalom kötelezettségvállalását a kábítószer-probléma iránt, valamint fellépését vele szemben. A cselekvési terv a tagállamokat is arra hívja fel, hogy a civil társadalmat minden lehetséges szinten vonják be a drogpolitikába.”
Megerősítették a megelőzés, a kezelés, az ártalomcsökkentés és a rehabilitáció terén zajló beavatkozások minőségének fontosságát azáltal, hogy a fellépések keretében az iránymutatások, bevált gyakorlatok és minőségi normák összeállítására és cseréjére, valamint a területre vonatkozó uniós minőségi minimumszabályok vagy teljesítménymérő referenciaértékek kidolgozására szólítanak fel.
A börtönkörnyezet szintén több figyelmet kapott a kábítószer iránti kereslet csökkentése címszó alatt. Ennek keretében arra szólítják fel a tagállamokat, hogy a börtönben lévő kábítószer-használók számára biztosítsanak a börtönön kívüli hozzáférhető szolgáltatásokkal azonos minőségű szolgáltatásokat, vezessék be a börtönből való szabadulás utáni utógondozást, továbbá javítsák a kábítószer-problémák megfigyelését és a kábítószerrel kapcsolatos szolgáltatásokat ebben a környezetben.
A kínálatcsökkentéssel kapcsolatos fellépések többsége a tagállamok közötti bűnüldözési és igazságügyi együttműködés javítására irányul, gyakran az uniós szervek, projektek és eszközök fokozott igénybevétele révén. A kábítószer-prekurzorok Európán belüli, illetve Európán keresztüli eltérítésének és kereskedelmének visszaszorításával hét különböző fellépés foglalkozik, általában operatív szempontból.
Az információ, kutatás és értékelés címszó alatt egy új tevékenység jelenik meg, amely a kulcsmutatók és a stratégiák kidolgozására szólít fel a kábítószerrel kapcsolatos bűnözésre, az illegális termesztésre, a kábítószerpiacokra és a kínálatcsökkentő beavatkozásokra vonatkozó adatok összegyűjtéséhez. Nagyobb hangsúlyt helyeznek emellett a kutatások megerősítésére a kábítószerek területén, valamint a drogpolitikai értékelések kidolgozására mind nemzeti, mind pedig uniós szinten.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha az új drogstratégia anyagát elolvassuk és összevetjük az Európai Unió aktuális irányaival, nem kell szakértőnek sem lennünk ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy teljes összhang áll fenn a célokban. 2008-ban Görögország, Franciaország és az Egyesült Királyság fogadott el új drogpolitikai dokumentumokat. Egy nemzeti stratégiának a kábítószer-probléma területén igenis figyelembe kell vennie azt, hogy miként látják ezt a kérdést más tagországok.
Látnunk kell előre azt, hogy az Európai Unió tagállamaként milyen kötelezettségeink lesznek az elkövetkező néhány évben ezen ügyekben. Milyen konkrét feladatokat látunk tehát az EU-akciótervben? Biztosítani kell, hogy kiegyensúlyozott és integrált megközelítés tükröződjön a nemzeti politikában és a harmadik országok irányába gyakorolt uniós megközelítésben, továbbá nemzetközi fórumokon. A tagállamoknak és az EU-intézményeknek hatékonyan kell összehangolniuk a kábítószer-ellenes politikákat, hogy ezáltal tükröződjenek az EU 2005-2012-es kábítószer-ellenes stratégiájának és cselekvési tervének célkitűzései.
(16.40)
A civil társadalom részvételét biztosítani kell a kábítószer-ellenes politikában, továbbá feladat a kábítószer-használat és a vele kapcsolatos kockázatok megelőzése a kábítószer-használók nagy kockázatot jelentő magatartási formáinak - ideértve az intravénás kábítószer-használókat is - célirányos prevenciója révén. Fontos feladat a rehabilitáció hatékonyságának fokozása a szolgáltatások elérhetőségének, hozzáférhetőségének és minőségének javítása révén.
Feladat az addiktológiai ellátás hozzáférhetővé tétele a börtönben lévő kábítószer-használók számára a kábítószer-abúzussal kapcsolatos egészségkárosodások megelőzése és mérséklése érdekében. Ennek mutatója, hogy a megelőzésre, kezelésre, az egészségkárosodás mérséklésére és a rehabilitációra irányuló szolgáltatások kialakítása és végrehajtása a börtönben lévők számára a börtönön kívül hozzáférhető szolgáltatásokkal azonos minőségű-e. Továbbá hozzáférést kell biztosítani az egészségkárosodás mérséklésére irányuló szolgáltatásokhoz, a HIV/AIDS, hepatitis C és egyéb, a kábítószer-használattal kapcsolatos, vér útján terjedő fertőző betegségek Unión belüli terjedésének csökkentése és a kábítószerrel kapcsolatos halálesetek számának csökkentése érdekében. Szükséges a hatékony bűnüldözési együttműködés fokozása az Unióban a kábítószer-előállítás és -csempészet megfékezése érdekében. Még egy példát hozva: fontos feladatként jelöli az akcióterv a kábítószer-ellenes politika folyamatos értékelésének biztosítását.
Végezetül idéznék az Európai Unió drogstratégiájából. A kereslet csökkentésének terén az EU 2005-12 közötti időszakra vonatkozó drogstratégiájának célja az alábbi konkrét azonosítható eredmény elérése. A kábítószerek használatának, a függőségnek és a kábítószerekkel kapcsolatos egészségügyi és társadalmi kockázatoknak a mérhető csökkenése egy hatékony, egységes és összefüggő, tudás alapú keresletcsökkentési rendszer kidolgozása és fejlesztése révén, amely rendszer magában foglalja az EU tagállamainak a megelőzésre, a korai intervencióra, kezelésre, ártalomcsökkentésre, rehabilitációra és a társadalomba való újrabeilleszkedésre vonatkozó intézkedéseit.
A kábítószer-kereslet csökkentését célzó intézkedéseknek számolniuk kell a törvénytelen pszichoaktív anyagok használata, valamint a kábítószereknek a törvényes pszichoaktív anyagokkal, például dohánnyal, alkohollal és gyógyszerekkel való kombinált használata által okozott egészségügyi és társadalmi problémákkal.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kábítószer-probléma hatékony kezelésének fontos feltétele a tényeken alapuló, közérthető kommunikáció. Nagyon fontos, hogy ne magyarázzunk a stratégiába olyan dolgokat, melyek egyszerűen nincsenek benne. Ilyen például a belövőszoba vagy a herointerápia kérdése. (Pettkó András: Benne van.) Ilyen kérdésekről egy mondat sem szerepel a szövegben. Nagyon fontos az is, hogy a sajtó, a média miként közvetíti az üzeneteket, ebben jelentős javulás látható az utóbbi időszakban. A különféle médiumok mellett ma a világháló szerepe is felbecsülhetetlen a szakszerű információt, de a segítséget, támogatást keresők számára is. A stratégia az internet jelentette lehetőségekkel a “megelőzés és kezelés” pillérben, az internet nyújtotta visszaélésekkel a legmegfelelőbb helyen, a “kínálatcsökkentés” pillérben foglalkozik.
Néhány olyan egyéni észrevétel elhangzott a program célkitűzéseivel kapcsolatban, hogy a “kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés” pillér célkitűzései túl hangsúlyosak, és a stratégiának inkább a megelőzésre kellene fókuszálnia. A nemzeti stratégia feladata, hogy a magyarországi kábítószerhelyzet jelen állapota alapján a szükséges beavatkozások teljes spektrumát meghatározza. A beavatkozások egyik fontos területe pedig a kábítószer-fogyasztók és a hozzátartozóik gondozásának biztosítása. Egyetlen társadalom sem mondhat le a leginkább segítségre szoruló tagjairól. A szolidaritás és jogállamiság fokmérője, hogy egy közösség miként bánik a legelesettebbekkel. A stratégiai program feladata, hogy a megelőzés, a prevenció elsődleges szerepe és fejlesztése mellett - a rendelkezésre álló szaktudást és intézményrendszert leginkább kihasználva - a szükséges feltételek biztosításával tegye lehetővé a kábítószer-fogyasztás okozta károk minimalizálását, kezelését is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a stratégia elfogadásával a tisztelt Ház a magyarországi kábítószerhelyzet kezelésének fontos szereplőjévé válik. Támogatásunk a társadalmi összefogás fontos szimbóluma lehet. A Magyar Szocialista Párt és annak frakciója éppen ezért támogatja a stratégia elfogadását. Végül pedig kérem képviselőtársaimat, más frakcióban ülő képviselőtársaimat is, hogy támogassák ezt a stratégiát.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
