BOTKA LAJOSNÉ

Teljes szövegű keresés

BOTKA LAJOSNÉ
BOTKA LAJOSNÉ, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem mindig hálás szerep bizottsági előadóként itt lenni, de most bevezetőként el kell mondanom, külön örülök ennek a bizottsági feladatnak, mert kezd világossá válni számomra, hogy a bizottsági viták forgatókönyve, függetlenül a bizottságok cél- és feladatrendszerétől, mintha azonos lett volna ellenzéki képviselőtársaimat illetően. Ez után a bevezető mondat után rá kell térnem arra, ami a feladatom.
November 16-án az oktatási és tudományos bizottság megtárgyalta a J/10808. számú, a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámolót. A bizottsági ülésen megismertük szóban is és természetesen az írásos anyag áttanulmányozásából is, hogy törvényi kötelezettségének eleget téve a 2007. február és 2009. február közötti időszakról szólóan egy beszámoló, képviselőtársaim, és nem egy újabb stratégiaalkotás volt napirenden.
Az időszakot átölelve summázottan az a vélemény alakult ki kormánypárti képviselők részéről, szavazataikkal is megerősítve, hogy a beszámoló mind tartalmában, mind szerkezetében, mind a beszámoló szempontrendszerében szakmailag megalapozott, a törvényi előírásoknak megfelelő, elemző, a függelékekben részletezett adataival megalapozott helyzetképet mutat be a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről, életéről.
A beszámoló szerkezetében, bár a mi bizottságunk természetesen elsősorban az oktatás területét érintő hozzászólásokkal tárgyalta ezt a napirendi pontot, de mégis fontos volt a vitában azt hangsúlyozni, egyik képviselőtársam szájából megismerni, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek hazai politikai célrendszere, eljárási módja, törvényalkotása, valamint ennek a megvalósítása az Európai Unió által elfogadott és a Magyarország által vállalt kötelezettségeknek is megfelel. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy ez a beszámoló nem a romakérdésről ad számot. Természetesen a beszámolóban jelentős területet és hangsúlyt kap ez a kisebbségi terület, hiszen a népességüket tekintve, a problémahalmazukat tekintve ők jelentős feladatrendszert adnak számunkra. 13 kisebbség helyzetéről szól a beszámoló, tételesen és adataival is.
Ami az oktatást érinti, természetesen nagyon fontos volt számunkra, hogy az anyanyelv, a kultúra, a nemzeti identitás, illetve az integráció, a társadalmi beilleszkedés szempontjából milyen speciális segítséget kapnak a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek. Ebben is nagyon széles skálán mozog a megoldás, hiszen az intézményfenntartástól kezdve az önkormányzati és a különböző fenntartású oktatási és nevelési intézmények különböző szükségletet jelentenek a kormányzat számára.
Az elmúlt két évben az anyanyelven történő oktatás, tehát a nemzetiségi és etnikai oktatás területén jelentős előrelépésnek tekintjük, hogy az esélyegyenlőségi elveket figyelembe véve az oktatás tartalma az anyanyelv- és népismeret területén is a Nemzeti alaptanterv követelményeihez, ha úgy tetszik, a többségi társadalmi oktatási rendszer célrendszeréhez igazodik, hiszen az esélyegyenlőség azt jelenti, hogy azok a kisebbségi oktatásban részesülő gyermekek vagy az anyanyelvű tannyelvi oktatást választó gyermekek is azonos eséllyel tudjanak akár a többségi társadalmi oktatási rendszerbe is beilleszkedni, mondjuk, a felsősoktatás területén.
Fontosnak tartottuk az anyanyelvi tankönyvkiadást a pedagógusképzés területén, a pedagógus szakmai szolgáltatás területén, az anyanyelvi országokkal való kapcsolattartásban az anyanyelvi lektorok biztosítását, vendégtanárok biztosítását, tehát számtalan pozitív előrelépés történt. Nem gondoljuk, hogy a kétéves beszámolónak túlterjeszkedő, a mai napra érvényes megoldásokat is tartalmaznia kell.
Természetesnek tartjuk azt, hogy a beszámoló vitájában a napi kérdések is előkerülnek, mindezek ellenére azt szeretném önökkel közölni, hogy az oktatási és tudományos bizottság 12 igen és 8 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak ítélte a beszámolót.
Köszönöm, elnök asszony. (Taps az MSZP soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem