BORSOS JÓZSEF
BORSOS JÓZSEF
BORSOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A költségvetési bizottságban a kisebbségi vélemény jelen pillanatban, illetve ebben az egy esetben nem csak és kizárólag az ellenzéki Fidesz, KDNP szavazataival alakult ki, hanem bizony a többségi kormányoldalról is volt tartózkodó szavazat. Az elhangzottakból egyébként az szűrhető le - egyébként az államtitkár úr is említette a hozzászólásában -, hogy egy új és egyszerűsített eljárásról lenne szó. Abban mélységesen egyetértünk, hogy új, abban viszont, hogy egyszerűsített, nem. Abban is egyetértünk, hogy a célok világosak, de a felsorolt és alkalmazandó eszközök meglehetősen homályosak.
Miért alakult ki ez a véleményünk? Azért alakult ki ez a véleményünk, mert az előttünk fekvő jogszabályi szövegtervezetben meglehetősen hevenyészett megfogalmazások miatt - és ki tudja, miért kialakult és egyébként általában nem mindig érthető kivételek megfogalmazása miatt - jogbizonytalanság alakul ki. Például olyan esetben, amikor egy olyan jogviszony keretében, amikor nemcsak a két fél között jön létre valamiféle egyezség, hanem ennek az egyezségnek például az államra vagy más ellátórendszerekre is kihatása van - értem itt a nyugdíjat, a munkanélküli-ellátást és egyebet -, lehetővé teszi azt, hogy az írásbeliséget mellőzzék. Teszi ezt például olyan esetekben, amikor azért tudjuk jól, hogy jórészt és javarészt ezeket a lehetőségeket - mint az alkalmi munkavállalás vagy az idénymunka -, mondjuk azt, hogy nem a legerősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező emberek veszik igénybe, akik még a legegyszerűbb jogaikkal sem mindig vannak tisztában, pláne nem akkor, amikor ezt még csak le sem írják, és alá sem tudják írni, hogy utólag bizonyítsák, miben állapodtak meg, vagy miben egyeztek meg.
De ugyanígy az úgynevezett egyszerűsítés keretében, ha valaki elolvassa a jogszabályt, akkor egyszerűen és világosan kiderül számára, hogy egyébként az az egyszerűsített munkavállalás, a szerződés és a hozzá kapcsolódó egyéb nyilvántartások megkötése, szabályszerű vezetése bonyolultabb és több adminisztrációval jár, mint ahogyan egyébként alapesetben a munka törvénykönyve alapján megkötött munkaszerződés. Tehát az egyszerűsítés ebben az esetben valahogyan nem sikerült.
Azután jogbizonytalanságnak számít a szemünkben az is, ha egy jogszabálytervezet egy olyan kormányzatra bíz rendeletalkotási lehetőséget, amelyik jelen pillanatban eléggé hiteltelen az emberek szemében, és majd ez a kormányzat fogja még továbbszabályozni mindazoknak a nyilvántartási, regisztrációs, beszámolási, elszámolási szabályoknak a tömkelegét, amelyeket egyébként az úgynevezett egyszerűsített munkavállalási szerződésen túl még majd vezetniük kell a munkavállalóknak. Egy dolog biztos: az állami apparátus adminisztrációs terhe csökken, nem kell érvényesíteni ezeket a kiskönyveket, de egyébként például jogbizonytalanságot fog eredményezni az is, hogy mondjuk, eddig azoknak az egyszerű embereknek legalább egy helyen, egy könyvben elérhető volt az, hogy később tudják bizonyítani, hogy ennyi és ennyi munkaórát teljesítettek, ezért utána majd később ennyi és ennyi egyéb jogosultságuk van, ezeket majd különféle, különálló A/4-es papírokon - amelyek vagy alá lesznek írva, vagy nem lesznek aláírva, ezek vagy elvesznek, vagy nem vesznek el - szedegethetik össze különféle helyekről, ha valamit is bizonyítani akarnak.
Mindezeket összefoglalva: mi úgy látjuk, nem a probléma lényegét ragadja meg az előterjesztő, és nem azokkal a problémákkal foglalkozik, amelyek egyébként valójában felmerülnek, és mi is elismerjük, hogy problémát okoznak, hanem valamiféle adminisztratív tevékenységet próbál meg kifelé kommunikálni, hogy ebben az ügyben tesz valamit, csak ez hatástalan marad, ezért nem tartjuk általános vitára alkalmasnak.
Köszönöm.
