TATAI-TÓTH ANDRÁS
TATAI-TÓTH ANDRÁS
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem szeretnék részletesen minden hozzászólásra reagálni, azon túl, hogy megköszönöm, hogy megosztották velünk, velem gondolataikat.
Azért az emelt szintű érettségivel kapcsolatban azt egy kicsit túlzott véleménynek gondolom, hogy végiggondolatlan. Ez a javaslat, képviselőtársaim, egy olyan javaslat, ami tulajdonképpen nem igényel különösebb vizsgálatokat, mert ez a kétszintű érettségi eredeti koncepciójának megfelelő gyakorlatot vezeti be.
Nincs kifogásom nekem az ellen, hogy különböző pontszámításokat meg egyebeket korrigálni kell. De nagyon határozott a szakmai meggyőződésem - és sajnos az elmúlt négy év ezt igazolta -, hogy az, hogy nem úgy vezettük be a kétszintű érettségit, ahogy az eredeti koncepció tartalmazta, ez okozott egy zavart, és itt semmi mást nem kell tennünk, mint az eredeti koncepciót helyreállítani. Ehhez a középiskolákban úgy vannak szabályozva az órakeretek, azért állapítottunk meg 65 százalékos bontást, nekem 3-4. osztályban, tehát 11-12. évfolyamon, hogy megvannak minden egyes középiskolában az órakeretek az emelt szintű érettségire való felkészüléshez, tehát itt ez az egy döntés hiányzik, hogy valaki mondja ki, hogy márpedig ez a követelmény. Aztán ezenkívül lehet különböző részleteket még beiktatni, de ez semmiféle zavart nem okoz a közoktatásban, emeli a közoktatás színvonalát.
Egyébként nem oldja meg, Pósán képviselő úr, a magyar felsőoktatás összes gondját, nem is vállalkozik ez a törvényjavaslat arra, hogy az ön által nagyon jogosan felvetett motivációs és egyéb ügyeket, finanszírozási kérdéseket rendezze. Egyet vállal ez a törvénymódosítás, hogy önök a felsőoktatásban, ha mondjuk, ön történelmet tanít, és olyan hallgatókat tanít, akik történelemből valamiféle felsőfokú képzésben vesznek részt, úgy kapják meg a közoktatástól a hallgatókat, hogy valamennyien emelt szintű érettségit tettek történelemből, és akkor tudja, hogy ez egy standardizált követelmény, tehát építhet arra, hogy mit tudnak a hallgatói.
Természetesen az egyetemnek továbbra is joga van ennél többet megkövetelni, megkövetelheti, hogy őhozzá csak a 90 százalék fölötti teljesítményű hallgatók kerülhetnek be, s a többi, tehát ez egy minimumfeltétel, amelyet meggyőződésem szerint - és nagyon végiggondoltan javasolom ezt - minél előbb törvénybe kell iktatni. Nagy bűnt követ el az Országgyűlés, ha elszalasztja ezt az alkalmat, amikor a felsőoktatásban van fogadókészség. Amikor tulajdonképpen, ha a politikai ellenérzésektől eltekintünk, akkor számtalan ellenzéki nyilatkozat követelte - ahogy elmondta bizottsági alelnök úr az imént, hosszú idő óta követelték ezt -, akkor ezen át kellene lépni. 60-70 ezer gyerek színvonalasabb felkészüléséről van szó, ha egy évvel előbb be tudjuk vezetni, tehát ezzel élni kellene.
(22.20)
A többi felvetett kérdésről nem is beszélek, ott köszönöm a megjegyzéseket. Várom az előterjesztők nevében azokat a módosítókat, amelyek megfelelnek az önök által megfogalmazott követelményeknek.
Zárásként: az önkormányzatok esetében Velkey képviselő úr tökéletesen vázolta a helyzetet. Egyet is értek azzal, hogy ez a megoldás nem minden elemében felel meg akár a saját követelményeimnek se. Bárki, aki arra garanciát tud adni, hogy nem lehet kikérni iskolai közösségek véleményét, heteken keresztül eszik egymást, kialakítják a véleményüket, és utána van olyan önkormányzat, amelyik - noha azt írja elő a törvény, hogy kérjem ki a véleményeteket - sutba dobja, fütyül rá, megalázza az iskolai közösségeket. Arra kellene megoldást találni, hogy ne lehessen megalázni, ne lehessen semmibe venni az iskolai közösségeket.
Azt tettem hozzá a bevezetőmben, az előterjesztésemben is, hogy azoknak az iskolai közösségeknek a véleményét, amelyek ezt a munkát végzik, ne lehessen lesöpörni a tárgyalóasztalról, ne lehessen semmibe venni, ne lehessen megalázni az iskolai közösségeket. Nem véletlenül írták alá ilyen sokan ezt a javaslatot. Többek között aláírta Komárom-Esztergom megye összes MSZP-s képviselője, s azért írták alá, mert Esztergomban egy hosszú ideje jól működő pedagógiai műhelyt vertek szét erőszakosan, politikai beavatkozással. Ilyen ügyből egy is sok az országban, de nem ez az egyetlen. Ott értéket tettek tönkre, képviselőtársaim. Az iskola több mint egy épület, több mint egy költségvetés, több mint egy gond az önkormányzat számára, az iskola egy élő közösség. Évtizedek munkájával lehet kialakítani egy jól működő pedagógiai műhelyt, amelyhez ragaszkodnak a szülők is, a gyerekek is. Egy önkormányzati döntéssel ne lehessen lenullázni évtizedek munkáját. Erre köteles a parlament garanciát adni, és ha tudnak jobbat, mint amit mi beterjesztettünk, és ha tud a kormányzat jobbat, akkor örömmel fogjuk azt támogatni, de egy dologba nem lehet belenyugodni, ami ma előfordul Magyarországon. Ez nem jó irány, nem jó megoldás.
Megköszönve a véleményüket, az előterjesztők nevében várjuk a további javaslataikat. Köszönöm szépen a figyelmet.
