DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági világválságra gyógyírt kereső kormányok többsége már felismerte, hogy nem elég a pénzügyi válság rövid távú kezelése, szükséges a középtávú energiaválság, valamint a közép- és hosszú távú klíma- és erőforrásválság kezelése is.
A magyar kormányzat a pénzügyi válság kirobbanását is szinte rekordideig nem ismerte fel; abban bízott, hogy hatásai nem érik el hazánkat. A kormány programjából és intézkedéseiből úgy tűnik, hogy hasonlóképpen jár el a klímaproblémákkal kapcsolatban is, ami nemcsak súlyosabb következményeket jelent, de még magasabb válságkezelési árat is. Amennyiben a jelenlegi pénzügyiválság-kezelés nincs összhangban az erőforrás- és klímaválság kezelésével, akkor az ország gazdasága egy szennyező, azaz karbonintenzív pályán erősödik meg, amelyet pár év múlva újból és gyökeresen meg kell változtatni. Nézzünk pár példát más európai országok gazdaságiválság-kezelésére!
Mint arról a brit nagykövet egy nyári konferencián beszámolt, az angol kormány 1,3 millió új munkahelyet hoz létre, kifejezetten a környezetvédelmi ágazatban, a gazdasági világválság hatásainak csökkentése érdekében. Egyrészt a kormány többet kíván fektetni Angliában a megújuló szektorba, másrészt az autóiparnak felajánlott támogatást feltételekhez köti: az összeg csak alacsony kibocsátású gépjárművek fejlesztésére, valamint a szakemberek ilyen irányú képzésére fordítható.
A válság előtt Németországban több ember dolgozott a tágabban vett környezetvédelmi ágazatban, mint az autógyártásban. A válság ideje alatt ez az arány még inkább a zöldgazdaság, a zöldállások javára mozdult el. A német kormány a megújuló energiák részarányának növelésében lát komoly lehetőséget. Külön támogatást ad azoknak a fejlesztéseknek a befejezésére, amelyek a válság miatt kerültek veszélybe.
Írországban a kormány olyan gazdaságélénkítő programot jelentett be, amely nagyban támaszkodik az energiahatékonyság javítására, a megújuló energiaforrások arányának növelésére, a kutatás-fejlesztésre adott támogatásokra és adókedvezményekre, illetve az ezek nyomán megjelenő, úgynevezett zöldgalléros munkahelyekre.
Tisztelt Miniszter Úr! A magyar kormánnyal ellentétben Európa más országainak vezetői azt látják, hogy nincs az a megszorítás, amelynek a révén több munkahely jönne létre, mint ha lendületet adnak a zöldgazdaságnak. A miniszterelnök úr programbeszédében még csak utalás sem történt a zöldgazdaság beindítására, a zöldmunkahelyek bővítésére. A kormány írásos programjában szinte szó sem esik ezekről a munkahelyekről, erről a gazdaságról.
Mi kell ahhoz, hogy végre a magyar kormány is felismerje a zöldgazdaság fontosságát, és más országok példáját követve, értékelhető lépéseket tegyen a zöldmunkahelyek létrehozatala érdekében?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
