DR. MOLNÁR CSABA
DR. MOLNÁR CSABA
DR. MOLNÁR CSABA, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon szépen köszönöm a napirend előtti felszólalását, hiszen egy nagyon fontos alkotmányos alapintézménnyel, a köztársasági elnöki sérthetetlenséggel foglalkozik.
Nyilvánvalóan nem a kormány dolga, hogy autentikus véleményt adjon a köztársasági elnöki sérthetetlenségről és arról az alkotmányos kitételről, hogy a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, hiszen erre van Magyarországon egy alkotmányosan feljogosított szerv, s ezt úgy hívják, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága ezzel a kérdéssel, amit most képviselő úr felvetett, nagyon részletesen foglalkozott már tizennyolc évvel ezelőtt. Furcsa számomra, hogy képviselő úr, akit nagyon nagy tudású jogászként ismertünk meg, nem ismeri azt a 48/1991. számú alkotmánybírósági határozatot, amely ennek a kérdésnek a nagyon pontos kifejtését jelenti, ezért engedje meg a képviselő úr, hogy felidézzem az alkotmánybírósági határozatnak azt a részét, amely kifejezetten az ön felvetéséről szól.
Azt mondja az Alkotmánybíróság: az elnök alkotmányjogi jogállásának része a sérthetetlenség, politikai felelősségének hiányát és jogi felelősségének korlátozott voltát jelenti, majd így folytatja az Alkotmánybíróság: csak másodsorban, történelmi analógiák útján hozható kapcsolatba az uralkodók sajátos büntetőjogi védelmével. Azt mondja ugyanis az Alkotmánybíróság, hogy a király személyének sérthetetlensége eredetileg a királyi ház uralkodásának folyamatosságát biztosította, ezzel szemben - mondja az Alkotmánybíróság - a köztársasági elnök sérthetetlensége a magyar alkotmányban nem azonos a királyoknak a felelősség alóli teljes mentességével. Ezért mondja például azt az Alkotmánybíróság, hogy nincs “felségsértés” elnevezésű bűncselekmény a modern XX-XXI. századi magyar jogban.
Majd továbbmegy az Alkotmánybíróság, és itt válaszol az ön felvetésére. Azt mondja ugyanis az Alkotmánybíróság, hogy az alkotmánynak az a kitétele, amely szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, az adott összefüggésben sokkal inkább a köztársasági elnöki funkció pártatlanságát fejezi ki, mintsem azt, hogy az elnök elleni támadás egy nemzeti jelkép - például zászló, címer vagy himnusz - megsértésével esne egy tekintet alá. Vagyis az Alkotmánybíróság szerint nem esik ezekkel egy tekintet alá, sőt azt mondja, a törvényhozó szabadon mérlegelheti, hogy szigorúbb szankciót alkalmaz, vagy inkább a közhivatalt és tisztségeket betöltők hivatali tevékenysége szabad bírálatának biztosít szélesebb lehetőséget. Tudjuk, hogy az elmúlt húsz évben a magyar jog azon az úton járt, hogy a szabad bírálat lehetőségét mondta ki a közjogi szereplőkkel kapcsolatban. Azt is kimondja egyébként az Alkotmánybíróság, tisztelt képviselő úr, hogy ha korlátozni szeretnénk esetleg, mondjuk, a köztársasági elnök bírálhatóságát, az nem sértheti a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, sőt mivel a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a demokratikus társadalomban elengedhetetlen, ezért csak alkotmányos keretek között lehet azt korlátozni.
Tisztelt Képviselő Úr! Az Alkotmánybíróság tehát tizennyolc éve megadta az ön kérdésére a választ. Röviden így tudom összefoglalni: a sérthetetlenség nem egyenlő bírálhatatlansággal, hiszen a magyar közjog azon az alapon van az alkotmány felhatalmazása és az Alkotmánybíróság előbbi döntése alapján, hogy minden közjogi szereplő szabadon bírálható, minden közjogi szereplővel kapcsolatban politikai véleményt lehet nyilvánítani. Azt gondolom, hogy ezzel egyébként Sólyom László elnök úr egyetért, hiszen 1991-ben, amikor ez az alkotmánybírósági döntés született, éppen ő volt az Alkotmánybíróság elnöke. Én sokkal jobban tisztelem köztársasági elnök urat annál, hogy azt gondolnám, más lenne a véleménye a köztársasági elnöki sérthetetlenségről alkotmánybírósági elnökként, mint ami a véleménye a köztársaság elnökeként.
Egyébként az előző alkotmánybírósági határozathoz az akkori köztársasági elnök, Göncz Árpád írt egy levelet. Göncz Árpád azt írta a levélben, hogy ő nem igényel a maga részére több vagy más sérthetetlenségi biztosítékot, mint ami bármely más állampolgárt megillet. (Taps az MSZP soraiban.) Azt gondolom, ez egy nagyon jó vélemény volt Göncz Árpád részéről, talán a jelenlegi köztársasági elnök is így gondolja.
Engedje meg, hogy mondjak egy történelmi példát, tisztelt képviselő úr! Pont tíz évvel ezelőtt egy Semjén Zsolt nevű, akkor talán még nem országgyűlési képviselő - de javítson ki, ha rosszul emlékszem -, jelenleg éppen az ön frakciójának a vezetője nagyon kemény hangon bírálta Göncz Árpád akkori köztársasági elnököt, pontosan azért, mert egy olyan ügyben, amit Semjén Zsolt fontosnak tartott, szerinte Göncz Árpád nem nyilvánult meg, ön pedig, tisztelt frakcióvezető úr, követelte Göncz Árpádtól, hogy ebben a kérdésben nyilvánuljon meg. Tisztelt képviselő úr, szerintem Semjén Zsolt jogosan tette ezt, a szólás szabadságából folyt az, hogy keményen bírálhatta a köztársasági elnököt. (Zaj a KDNP és a Fidesz soraiban.)
Viszont mivel a kormány nem mér kettős mércével, a magyar jog nem mér kettős mércével, ezért amit Semjén Zsolt megtehetett Göncz Árpád akkori köztársasági elnökkel szemben, a szabad véleménynyilvánítási jog alapján jelenleg is bárki megteheti a jelenleg funkcióban lévő köztársasági elnökkel szemben is. Ezt jelenti ugyanis az állampolgárok egyenlősége, tisztelt képviselő úr. (Taps az MSZP soraiban.)
