DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Ennek a törvényjavaslatnak az általános vitája lezárásával egy hosszú folyamat újabb állomásához érkezünk. Hiszen, ahogy a vitában is elhangzott, mintegy másfél éven keresztül folyt az Országgyűlésben az új polgári törvénykönyv vitája, lehetőséget adva e vita során arra, hogy változzon a kódex, lehetőséget adva arra, hogy minél szélesebb körben megismerhessék, hiszen a módosító indítványok benyújtása után a minisztérium nyilvánosságra hozott egy olyan változatot, amely tartalmazta a kormány által támogatott módosító indítványokkal kiegészített szöveget, hogy a jogalkotók, az érdeklődők ezt megismerve véleményezhessék, és még mindig változhasson.
Valóban, a köztársasági elnök úr megfontolásra visszaküldte azt a szöveget, amelyet az Országgyűlés elfogadott. A köztársasági elnök úr intelmeinek egy jelentős részét az Országgyűlés többsége elfogadta. Azoknak megfelelően változott a szöveg, és ez a szöveg, az elfogadott új polgári törvénykönyv, amelyet a köztársasági elnök úr aláírt, kihirdetésre került, múlt héten a Magyar Közlönyben megjelent.
Ezek után az a jogalkotási aktus van még hátra, hogy elfogadja az Országgyűlés az úgynevezett Ptké.-t, tehát azt a törvényt, amely a magyar jogi hagyományoknak megfelelően egy önálló törvényben szabályozza nemcsak a hatálybalépést - bár itt főleg a hatálybalépésről folyt a vita -, hanem a Ptk. végrehajtásához szükséges rendelkezéseket, az átmeneti rendelkezéseket, illetve ezek nagy részét, hiszen, ahogy képviselőtársaim elmondták, e mellett a törvényjavaslat mellett folyik az Országgyűlésben néhány másik törvénynek a vitája is. Valóban tegnap este három ilyen törvényjavaslat vitája is folyt - azoknak már részletes vitája -, és vannak más törvényjavaslatok is előttünk, amelyek ugyanezt a célt szolgálják, hogy amikor a polgári törvénykönyv hatályba lép, akkor az egész jogrendszeren keresztül már átvezetve legyenek azok a szabályok, amelyek az alkalmazásához szükségesek.
Ahogy említettem, a hatálybalépés időpontjáról folyik igazán a vita, és nemcsak itt, a Ház falai között, hanem a jogászi szakmában is, ami abból a szempontból megnyugtató, hogy azok a viták, amelyek a polgári törvénykönyv tartalmi kérdései körül folytak, nyugvópontra jutottak, legalábbis nyugvópontra jutni látszanak, nem igazán vitatják már azokat a rendelkezéseket.
Mégis számomra nagyon megrázó volt az a példa, amit Szép Béla képviselőtársunk elmondott, és eszembe jutott róla az, amikor jogászprofesszorokkal - olyanokkal, akik részt vettek a kódex kodifikációjában - vitatkoztunk arról, hogy hogyan változzon a személyekre vonatkozó rész, a cselekvőképességre vonatkozó rész, akkor azt mondták, hogy hát kérem, tudomásul kell venni, hogy vannak olyan emberek, akik soha nem lesznek cselekvőképesek. Azért is volt számomra nagyon felkavaró az, amit Szép Béla képviselőtársam példaként elmondott, mert az én ismeretségi körömben is volt olyan ember, aki egy súlyos agyvérzés után igenis tudott kommunikálni. Nem úgy, mint ahogy mi például itt az Országgyűlésben kommunikálunk, de mégis kifejezésre tudta juttatni az érzéseit, a gondolatait teljesen szabatosan, mert az ujját egy egész picit tudta mozdítani, és amikor odatették az ábécét, akkor meg tudta mutatni, hogy “vigyetek haza a kórházból”.
Ezeknek az embereknek, akiknek az emberi méltóságát az eddigi törvények nem tudták megfelelően védeni, biztosítani, meggyőződésem szerint nagyon sokat ad ez az új törvény. Az ő számukra fontos, hogy ne csak a Ptk.-t fogadjuk el, hanem a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló szabályokat is. És az ő számukra és sorstársaik számára, és az esetleg kevésbé sérült, de sérült vagy fogyatékos emberek számára is nagyon fontos, hogy minél hamarabb hatályba lépjen ez a törvény.
Az általános hatálybalépést május 1-jével gondolnánk. Úgy gondoljuk, hogy bizonyos részei a törvénynek minden további nélkül 2010. május 1-jén hatályba léphetnek, hiszen ezekre komolyabb felkészülési időre nincs szükség, bár hozzátenném, hogy közel fél év így is rendelkezésre áll ezen részek hatálybalépéséhez. És éppen azért, mert ezek jogbővítő rendelkezések az emberek számára, semmi akadálya nincs, hogy ezek hatályba lépjenek.
(11.40)
Azon érdemes akár még tovább is vitatkozni, és ezért is támogattam azt az indítványt, amit örömmel vettem, hogy elnök asszony el is fogadott, ma estig be lehessen még adni módosító indítványt; tehát érdemes azon elgondolkodni, hogy valóban melyek azok a részei a polgári törvénykönyvnek, amihez nagyobb felkészülési időre van szükségük a jogalkalmazóknak, a bíráknak, ügyészeknek, ügyvédeknek, közjegyzőknek, jogászoknak, és nagyobb felkészülési időre van szükségük a jogkereső állampolgároknak. Ebben a kormány feltétlenül úgy gondolja, hogy érdemes még az utolsó pillanatig is megkeresni a legjobb megoldásokat, ebben mi feltétlenül partnerek leszünk.
Összegzésképpen: kérem, hogy az Országgyűlés a módosító javaslatok elfogadása után fogadja el ezt a törvényjavaslatot is és a hozzá kapcsolódó másik törvényjavaslatokat, hogy a polgári törvénykönyv valóban kellő időben, megfelelő időben hatályba léphessen, mindnyájunk javát szolgálva.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
