DR. SZÉP BÉLA
DR. SZÉP BÉLA
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az új polgári törvénykönyv tárgyalásának megkezdésekor egy kérdésben a patkó minden sarkában egyetértés alakult ki. Ez az egyetértés abban fogalmazható meg, hogy ez a javaslat, az új civiljogi kódex az egyik legjelentősebb, a társadalom minden részvevője, a vállalkozások és az állampolgárok számára legjelentősebb joganyag, ennek következtében fokozott felelősség határozható meg ennek vitájával, tartalmával és nyilvánvalóan hatálybalépésével összefüggésben is.
Az általános vitában felhívtam a tisztelt képviselőtársak figyelmét arra, hogy - Pál apostol szavaival élve - ha tőled elvettek, te viaskodásoddal még többet veszel el, elveszed a békét a környezetedtől, elveszed a kereszténység hitelét, azokat bántod óhatatlanul, akinek semmi köze a te károdhoz. És azt kell mondjam, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezt a figyelemfelhívást a Ház nagyon sok képviselője és sok szakpolitikus sajnos nem fogadta meg igazán: nem azzal a felelősséggel foglalkoztak és foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel, mint ahogy az megérdemelné.
Mire is gondolok? Arra gondolok, hogy miközben ez az előbb említett általános egyetértés kialakult, ugyanakkor sok vita hangzott el formális kérdésekről, de a valódi, a lényeges feltételrendszert, körülményeket egyáltalán nem érintette a kialakult vita. Mert valójában mi is az az érdek, amely azt mondja, hogy ennek a törvénynek a lehető legrövidebb időn belül hatályba lenne szükséges lépnie? Nos, azt kell mondjam, hogy legalább két fontos ok, két olyan körülmény, ami a mai világunkat talán a leginkább áthatja. Ezek közül az első, hogy miközben a gazdasági világválság talán végső szakasza felé halad az egész világ, Európa és ezen belül Magyarország is, nagyon fontos, hogy a vállalkozások versenyképessége új jogintézményekkel is biztosított legyen. Gondolok itt arra, hogy a polgári törvénykönyv új kódexe tartalmazza a versenyeztetési eljárás szabályait, új intézményeket vezet be - mint például a szerződéses pozíció átruházása, a bizalmi vagyonkezelő vagy a végrendeleti végrehajtó -, nagy számban kötött, de mostanáig egyértelműen nem szabályozott jogintézményeket hoz létre, és azok feltételeit határozza meg; gondolok itt többek között a lízingre és a faktoringra.
De nagyon fontos az emberek személyes viszonyai tekintetében is, hiszen sokszor érezzük úgy, főleg amikor családoknak a válság hatásait kell megélni, hogy az elesett helyzetben lévők számára kívánatos lenne minél több garanciát, biztosítékot beépíteni a jogszabályokba. Nos, itt van a lehetőség az új polgári törvénykönyv kódexében. Ezek a lehetőségek kinyílnának. S ehhez pusztán - pusztán? - annyi kellene, hogy a lehető legrövidebb időn belül hatályba lépjenek ezek a rendelkezések. Hiszen az emberi méltóság és az önrendelkezés megőrzése a legalapvetőbb követelmények.
Tegnap este olvastam egy hírportálon egy hírt. Hétfőn 19 óra 16 perckor tették közzé, hogy huszonhárom éven át vegetatív kómásként kezeltek egy beteget Belgiumban, mert az orvosok nem vették észre, hogy a férfi nem kómában van, hanem pusztán a beszédkészségét érintően bénult állapotba került egy közlekedési baleset eredményeként. S a nyolcvanas évek óta úgy kezelték, mint ha kómás lenne: megfosztották jogaitól, a jelenleg hatályos szabályaink szerint azt mondanánk, hogy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték. A balesetet szenvedett, önrendelkezési jogától és emberi méltóságától szinte teljes egészében megfosztott férfi édesanyja eljutott egy specialistához, aki megállapította, hogy rossz volt a diagnózis. Azóta egy speciális eszköz, egy billentyűzet segítségével már tökéletes kommunikációra képessé vált ez az ember, és kiderült, ezt a huszonhárom évet úgy élte át, hogy mindenről tudott, ami körülötte történt, mindent érzékelt, csak reagálni a számunkra legkézenfekvőbb módon, a beszéd útján nem volt képes.
A polgári törvénykönyv új kódexe ebben a kérdésben is egy generálisan új megoldást ad, megőrzi az emberi méltóságot és önrendelkezést, mert megszünteti a cselekvőképességet kizáró gondnokság intézményét, s ehelyett új intézményeket vezet be a támogatott döntéshozatal, illetve az előzetes jognyilatkozat tekintetében. Nem kellene más hozzá, csak az, hogy a hatálybalépés a lehető legrövidebb időn belül lehetővé váljon, hogy alkalmazhassuk ezeket a szabályokat. Hiszen nem tudhatjuk, hogy mikor melyikünk kerülhet hasonlóan kiszolgáltatott, végtelenül és teljes mértékben kiszolgáltatott helyzetbe.
De nagyon fontos vívmány lenne, ha hatályba léphetne a tartásdíjnak, illetve a keresetpótló járadék elévülési idejének a jelenlegi hat hónapról öt évre történő emelése, amely szintén egy baleset után, egy nagymértékű családi konfliktust követően a gyermeknek, a balesetet szenvedettnek a mindennapi létfenntartását szolgáló bevételhez, díjhoz, illetve kártérítéshez való hozzájutását tenné lehetővé. Mi kellene hozzá? Az, hogy ez a törvény hatályba léphessen, minél hamarabb.
De nagyon fontos, hogy a fogyasztói szerződések körében olyan garanciális szabályok kerülnének bevezetésre, ami a sokat kárhoztatott kiszolgáltatottságunkat csökkenthetné, ha a törvény ezzel a tartalommal, ez az új, a világ jogfejlődésének legjobb elemeit ötvöző joganyag hatályba léphetne.
(11.10)
De lehetőség nyílna arra is, hogy a sérelemdíjjal tudjuk a személyhez fűződő jogaink megsértését kompenzálni, és ne olyan bizonyítási eljárásokkal legyen kénytelen a sérelmet szenvedett megküzdeni, ami jelenleg akadályozza vagy kizárja a jogérvényesítés ilyen lehetőségét. És akkor felmerül bennem, amikor látom ezeket az üres padsorokat a másik oldalon, hogy még azok a szakpolitikustársaink sincsenek most velünk, akik hellyel-közzel, bizottságban és a plenáris ülésen korábban ezt megtették, hogy akkor mi a fontos a számukra. Az, hogy a cselédviszonyokat újra bevezessék Magyarországon? Hiszen tudjuk, javasolták, de mi nem értettünk velük egyet. Mint ahogy nem tudunk azzal sem egyetérteni, hogy már most azt javasolják, hogy a hatálybalépés ne is történjen meg, erre vonatkozó módosító javaslat a tisztelt Háznál megtalálható.
Úgy gondolom, ezeket a lehetőségeket nemcsak érdekünk, hanem kötelességünk bevezetni. Kötelességünk, mert tettünk egy esküt, ami köt bennünket, függetlenül attól, hogy a patkó melyik sarkában foglalunk helyet. Tegnap este is mit tapasztaltunk? Azt tapasztaltuk, hogy három olyan törvény általános vitája történt meg, amely szorosan kapcsolódik a polgári törvénykönyvhöz és a polgári törvénykönyv hatálybalépésére vonatkozó… (Dr. Avarkeszi Dezső: Részletes vitája.) Bocsánat, részletes vitája volt, így van, államtitkár úr. Nagyon helyesen hívja fel a figyelmemet, hogy a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó eljárásokról; a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról, végül az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló törvényjavaslatok tekintetében sem vettek részt a vitában, és szintén olyan módosító javaslatokkal álltak elő ellenzéki képviselőtársaink, amelyek azt célozzák, hogy a hatálybalépés dátuma maradjon el, és maradjon vissza egy szövegtorzó, amely önmagában alkalmazhatatlan. Azt kell megállapítanom, hogy ez a képviselői felelőtlenség nagyon súlyos foka, hiszen mellette megmaradna az a szöveg, amiből az előbb idéztem, ami alapvető érdekeit szolgálná Magyarország vállalkozásainak, a versenyképességüknek és az állampolgároknak is.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az a Pál apostoli intelem, amely szintén megfontolásra érdemes, és amelyet korábbi szakaszban szintén idéztem: “Atyámfiai, ne legyetek gyermekek a gondolkodásban, hanem a rosszaságban legyetek kiskorúak, a gondolkodásban pedig felnőttek”, sajnos szintén terméketlen földbe hulló gondolat volt, mert nem fogadták meg azok, akik gyakran és nagyon hevülten hivatkoznak a Szentírás különböző gondolataira.
Kérem tehát, hogy valamennyi képviselőtársunk próbáljon olyan megoldásokra javaslatot tenni, hiszen még előttünk áll ennek lehetősége - megnyitott szakaszokról lévén szó -, hogy találjunk megfelelő egészséges kompromisszumot annak érdekében, hogy ezek a jogintézmények mielőbb alkalmazhatók legyenek. Ugyanakkor a különböző szakmai szervezetek, intézmények részéről megfogalmazott alkalmazkodási, felkészülési idő is megfelelően, aggály nélkül biztosított legyen. Úgy gondolom, meg lehet találni ezt a kompromisszumot.
A kompromisszum megkereséséhez túl hosszú idő nem szükséges, viszont a szükséges idő és a megfogalmazás biztosítása érdekében most kérném a tisztelt elnök asszonyt, biztosítson lehetőséget arra, hogy a módosító javaslatok leadásának időpontja a mai ülésnapon 18 órával záruljon le, ami megítélésem szerint lehetővé teszi, hogy ezek a kompromisszumos... - az előremutató és kívánatos intézmények alkalmazhatóságát, de a szükséges kompromisszumok megtalálását és írásba foglalását lehetővé teszik. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)
