DR. MAGDA SÁNDOR
DR. MAGDA SÁNDOR
DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! A magyar tudomány ünnepéről 2003-ban alkotott törvény kimondja, hogy az Országgyűlés a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja. November 3-át pedig, amely napon 1825-ben Széchenyi István birtokainak évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság alapításának céljára felajánlotta, a magyar tudomány ünnepévé nyilvánította. Mindezért számomra nagy megtiszteltetés, hogy ezen a napon a parlamentben a tudomány, a társadalom, gazdaság témakörében szólhatok.
Tisztelt Ház! Amíg a XVII. és a XVIII. században az értékek az agráriumra alapozott fejlesztésekből származtak, addig a XIX. és a XX. században ezt az ipar, az ipari forradalom, az iparosodás eredményezte, és ma már kijelenthetjük, hogy a XX. századnak azok voltak a nyertesei, ahol az oktatás és a tudomány kiemelt szerephez jutott. A XXI. század pedig, biztonsággal mondhatjuk, azoké lesz, ahol az oktatás-kutatás-innováció nemzeti értékként kerül meghatározásra. Mindezeket felismerve Magyarországon a K+F, az innováció és a versenyképesség javítása céljából 2003-tól létrehoztuk a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot.
A 2004-2008 közötti években a K+F szféra a vállalkozásokra, a régiók és a gazdaság versenyképességére igen jelentős hatást gyakorolt. Mondhatom ezt, mert a kutatási szférában a vállalkozásoknál erősödött a stratégiai gondolkodás. A vállalkozások részesedése az alap támogatásából fokozatosan emelkedett, hisz míg 2004-ben ez 20 százalék, 2008-ban már meghaladja a 46 százalékot. Kiemelt, hosszabb, 2-4 év futamidejű kutatási programok, mint a Jedlik, a Pázmány, a Baross, az Asbóth jelennek meg. Jelentős koncentrált kutatási bázisok alakultak ki a felsőoktatásban, a regionális tudásközpontokban és a kooperációs kutatóközpontok programjaiban. Mindez húzóágazati kutatást, a tudásintenzív iparágak kialakulását segítette.
2008-2009-ben körültekintő, alapos előkészítő munkát követően elindult a gazdaságra fokuszáló, a húzóágazatok mentén történő fejlesztés. A kormány 2007-ben elfogadott innovációs stratégiájával összhangban ilyen ágazat a járműipar, a logisztika, a gyógyszeripar, a biotechnológia és az infokommunikációs technológiák területe, valamint a külön, de kiemelten kezelt mezőgazdaság, illetve környezetvédelmi ipar. Fontos erről szólni, mert termőföldünk mint alapvető természeti erőforrásunk igen kihasználatlan az elmúlt időszakban, és ahol alacsony értékű földek vannak, ott a megújuló energiák termesztése cél lehet, és a foglalkoztatást ezzel segíthetjük.
Céljaink segítésére az Országgyűlés létrehozta a kutatási és innovációs eseti bizottságot, amely nagy figyelmet fordít az Akadémiával, a felsőoktatással, az innovatív vállalkozásokkal való szoros együttműködésre. Így közös eredményünknek tekintjük, hogy 2009. március 3-án a parlament elfogadta a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi törvény módosítását. De szólnom kell arról is, hogy 2009 szeptemberében megismerhettük az akadémiai kutatóhálózat infrastrukturális fejlesztésére vonatkozó elképzelést, amelyet támogatásunkról biztosítottunk. Minden évben meghallgattuk a fejlesztésért felelős minisztereket és az NKTH elnökét.
Tisztelt Ház! Mi hát a teendő ahhoz, hogy a XXI. század nyertesei legyünk? Megítélésem szerint nem más, mint hogy a kutató-fejlesztők, az elit értelmiség és a politikai hatalmat gyakorlók összefogjanak. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha elhal bennünk valamennyiünkből az, ami nemegyszer gátolta fejlődésünket, a civódó magyar. Így, Bolyai Jánossal egyetértve azt szeretném mindannyiunknak javasolni: “Emelkedjünk fel lehúzó gondjaink közül, nyújtsuk egymásnak jobbunkat. Fogjunk össze, hogy egyszerre gazdagíthassuk a magyarságot és az emberiséget, hogy kreatív együttműködéssel teremtsünk világraszóló alkotásokat.”
Ennek megvalósulásában bízva köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
