BALLA MIHÁLY
BALLA MIHÁLY
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A lisszaboni szerződés rendelkezik az Unió új külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztségéről, akinek munkáját az újonnan létrehozandó európai külügyi szolgálat segíti. Mint köztudomású, a lisszaboni szerződést mind a 27 tagállam ratifikálta, így néhány óra kérdése, hogy életbe fog lépni. Ezután kerülhet sor a kötelező egyeztetéseket követően az európai - vagy ha tetszik, a közös - külügyi szolgálat létrehozásáról szóló tanácsi határozat elfogadására.
A külügyi szolgálat szervezeti felépítésével kapcsolatos egyeztetések és döntések - különösen a főképviselő, Cathy Ashton brit munkáspárti politikus megnevezésével - rohamosan felgyorsulnak. A szolgálat felállításának első fázisa jövő tavaszra várható, közel az országgyűlési választások időpontjához. Így jogos és talán érthető elvárás a Fidesz részéről, hogy folyamatos tájékoztatást kapjon a külügyi szolgálattal kapcsolatos hazai és külföldi egyeztetésekről és a magyar kormány által képviselt álláspontról.
Tisztelt Államtitkár Úr! A jelek szerint a kormány egyáltalán nem készült fel arra, hogy a lisszaboni szerződés betűjével és szellemével összhangban sikerrel vegye a tagállami működés újabb akadályait. Mintha a kormány az elnökségi felkészülés során elfogadhatatlan kijelölési gyakorlatában még mindig a szerződés előtti helyzetet venné alapul. Mintha a kormány nem akarná tisztázni a soros elnök és a főképviselő közötti munkamegosztással kapcsolatos teendőket.
Ami magát a külügyi szolgálatot illeti, átlátható kiválasztási folyamatokra van szükség, s nem alakulhat ki mutyizás a különböző posztokért. Károsnak tartanám és a magyar diplomáciát rossz fényben tüntetné fel, amennyiben nem a szakértelem, a rátermettség, a tapasztalat alapján, hanem a politikai szándék mentén lennének kiválogatva az európai külügyi szolgálatba kiküldött magyar diplomaták.
Az új intézmény lehetőséget teremt nem utolsósorban arra, hogy olyan területeken is jelen legyünk, s ezáltal beleszóljunk az adott relációval folytatott kapcsolatba, ahol nem tudunk képviseletet fenntartani. Kérdéses, hogy a magyar közigazgatás az elmúlt 6-8 évben történt folyamatos szétzüllesztése mellett mennyire lesz képes alkalmazkodni a tagállami működés újfajta feladataihoz.
Ezért kérdezem államtitkár urat: mi a kormány álláspontja a lengyel felvetéssel kapcsolatban, miszerint 50 százalékos részesedést kér a tagállami diplomaták számára harmadolás helyett? Elkezdődött-e már hazánk által a szolgálatba delegált szakértők, diplomaták kiválasztása? Hogyan biztosítja a Külügyminisztérium a kiválasztási folyamat átláthatóságát, milyen elvet követ? Hazánk szakértői ideiglenes státust kapnának-e?
Várom válaszát. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
