DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Ez több kérdéskörre is kiterjedő módosításokat tartalmaz. Engedtessék meg, hogy az első körben kitérjek arra a kérdésre, ami a szervezeti és jogállási téren az egyik legproblematikusabb, nevezetesen arra, hogy vállalkozói közintézet vagy nem vállalkozói közintézet.
Ezzel kapcsolatban mi már elmondtuk a saját véleményünket, ezt nem kívánom megismételni, ellenben engedtessék meg, hogy az ELTE állásfoglalását ez ügyben itt megismertessem a tisztelt Házzal. Az ELTE főtitkárának észrevételeit szeretném most ideidézni. A következőket mondja: a tervezett konstrukció, maga az ötlet, az elképzelés valamikor az indokolás szerint - legalábbis a törvényjavaslat indokolása szerint - azért volt, hogy a piaccal rugalmasabb viszonyrendszerben működhessen együtt az állami fenntartású felsőoktatási rendszer. Idézem: a tervezett konstrukció azonban nemcsak a viszonyrendszert és a működési kereteket, hanem magát az intézményt is piacosítja. Ez az, amit mi régóta mondunk, önök ezt mindig próbálják tagadni. Láthatóan akkor nemcsak a parlamenti ellenzék érzékeli ezt a helyzetet, hanem a felsőoktatás szereplői is.
A másik fontos dolog, amire kitér az ELTE részéről érkezett észrevétel, hogy ez a bizonyos törvényjavaslat, az Ftv. nem rögzíti pontosan, hogy a különböző jogi viszonyok az egyetértési jogot gyakorló testületek tagjaira vonatkozóan hogyan és mint érvényesülnek, illetve a képesítési szabályok, amelyeket előírna, a legtöbb felsőoktatási intézményben kizárják az intézmény közalkalmazottainak zömét, sőt a kógens kizárási szabályok minden felelős egyetemi vezető részvételét is megakadályozzák. A kérdés tehát az, hogy a vezető testület tagjai, amelyet létrehoznának, milyen jogviszonyban állnak majd az intézménnyel, és ez különösen a felelősség kérdése miatt lényeges, merthogy ez az észrevétel szerint nem lesz világos.
A javaslatok között szerepel egy olyan előterjesztés, amely a kutatóegyetemre vonatkozik. Elmondtuk az általános vitában, elmondom még egyszer: önmagában csak az, hogy lesz egy ilyen címke, nem jelent megnyugtató megoldást. A bizottsági ülésen azért az önök részéről is volt erre fogadókészség, hogy itt ezt normatívabb jelleggel illene szabályozni, mert az, hogy ha van esetleg pályázati pénz, és arra lehet pályázni, addig van kutatóegyetem, ha nincs, akkor nincs kutatóegyetem, azért ez mégiscsak egy fából vaskarika állapot.
(19.40)
Konkrétan tettem is egy olyan módosító javaslatot, amelyik a kutatási normatíva másfélszeresét tenné be szorzóként. Bizottsági ülésen elhangzott az az ellenvetés, hogy ez azért nem szerencsés, mert ez a mindenkori költségvetés függvényében változik. Ezt maximálisan elismerem, csak egy dolgot ne felejtsünk el: a mindenkori költségvetés a normatíva nominálösszegét fogja változtatni, de a szorzószám kérdése ebből a szempontból a mindenkori költségvetés nominálösszegének arányában és ismeretében alakul. De ez mégiscsak egy kalkulálható, számolható valami. Azt gondolom, hogy ez tisztességesebb és a törvény szempontjából jogilag is megnyugtatóbb megoldás lehetne.
Azzal a módosító javaslattal, amelyet szocialista képviselők nyújtottak be, és a MAB összetételére vonatkozik, bevallom őszintén, hogy egyet is tudunk érteni. Ugyanis ez a javaslat a jelenlegi arányokat próbálja helyreállítani. Ez rendben lévő, és ezt fogjuk is támogatni, hiszen azt az egyik komoly problémát, hogy jelentősen felborultak az arányok, és fennállt az önakkreditálás veszélye, ezzel talán sikerül némileg kivédeni. Viszont nem biztos, hogy azt a kérdést kellőképpen megnyugtatóan kezeli a benyújtott módosító javaslatok közül - most hirtelen nem tudom a számát -, amelyik a hallgatók részvételét érinti a MAB-on belül. A HÖOK-nál megadja a szavazati jogot, de a doktoranduszoknál csak tanácskozási jogot ad. Érdemes lenne elgondolkodni akár egy kapcsolódó módosító indítvánnyal is azon, hogy ez így teljes mértékben rendben van-e vagy sem.
A doktori képzést illetően a jelenlegi törvényi szabályozásnak egy pontosítását szeretnénk elvégezni, ahogy kiderült ez a bizottsági vita során is. Én viszont még egyszer arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezt ily módon bevenni véleményem szerint felesleges, hiszen az egyéni felkészülés szempontjából valós érdemi vetülete a dolognak igazság szerint nincs, ugyanis ha valaki a doktori feltételrendszert teljesíteni kívánja, akkor ebbe nem csak és kizárólag az tartozik bele, hogy letegye a szükséges vizsgát és megvédje a disszertációját, hanem beletartoznak bizony konkrét kutatási feladatok vagy akár óratartási kötelezettségek is, ez pedig önmagában is azt jelenti, hogy részt kell vennie a dolgokban.
Az egyetemi tanárok kinevezésére vonatkozóan szereplő módosításokkal kapcsolatban hadd említsem meg azt, hogy - szintén idézem az ELTE véleményét - az egyetemi és főiskolai tanári pályázatok benyújtási és elbírálási rendjének átalakítása semmilyen módon nem indokolt, a javaslat ténylegesen a kialakult és logikus eljárásrend teljes átalakítását célozza. A tervezett eljárásrend átláthatatlan, és a következményei beláthatatlanok. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tényleges okokra pedig a részletes indoklásban megjelenő szöveg nem ad választ. Elnézést kérek.
