DR. MOLNÁR CSABA
DR. MOLNÁR CSABA
DR. MOLNÁR CSABA, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedelmével képviselő úrhoz hasonlóan magam sem olvasom a szóban forgó sajtóterméket, nem azért, mert azt az orbáni kérést, hogy fizessünk elő erre a lapra, nem pusztán nevetségesnek, hanem tragikusnak tartom. Még csak nem is pusztán azért, mert tudjuk, hogy ennek a lapnak a főszerkesztőjét korábban bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélte a magyar bíróság, hanem azért nem, mert sok más demokrata honfitársamhoz hasonlóan én magam is úgy gondolom, hogy saját emberi tartásunknak és önbecsülésünknek tartozunk azzal, hogy az ilyen típusú lapok működéséről tulajdonképpen nem is veszünk tudomást.
(13.20)
Sajnos azonban, tisztelt képviselő úr, egy-egy ilyen cikk felülírja ezt a demokrata alapállásunkat, hiszen az, amit ebben a cikkben olvashattunk, nem a lapban, hanem később az interneten, illetve különböző kommentárok kapcsán azt bizonyította, hogy eljött az ideje annak, hogy Magyarországon csatlakozzunk ahhoz a közfelháborodáshoz, amit egyébként a szóban forgó cikk kiváltott.
Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy önnek ezzel kapcsolatban teljesen igaza van, az már tényleg elfogadhatatlan és egyben veszélyes is, hogy közös nemzeti kultúránkat, közös nemzeti könyveinket, közös nemzeti nyelvünket, közös nemzeti irodalmunkat támadja meg Magyarországon a szélsőjobboldal.
Ahogy képviselő úr is mondta, való igaz, a történelem legsötétebb időszakai kacsintanak és köszönnek vissza ezzel a cikkel kapcsolatban. Emlékezzünk vissza arra a borzasztó mondatra, amit még tíz évvel a berlini könyvégetések előtt mondott a náci birodalomnak a vezére annak idején, Adolf Hitler, aki azt mondta, hogy Németország bajainak a forrása az, hogy túlságosan sok a kultúra, pedig inkább ösztönre és akaratra lenne szükség. Tisztelt Képviselő Úr! Borzasztóak ezek a mondatok. Úgy néz ki, hogy a Demokrata is ezzel ért egyet, hogy ösztönlénnyé próbálja meg lealjasítani az egyébként magas szintű magyar kultúrnemzetet. Ez borzasztó dolog, képviselő úr!
De sajnos nem kell elmenni a történelemben a náci Németországig, hiszen megtörtént ez Magyarországon is. 1944 tavaszán jogszabály alapján kezdték el Magyarországon begyűjteni az ilyen típusú könyveket, 1944 nyarán pedig több mint 450 ezer ilyen kötetet meg is semmisítettek, maga - nem szívesen mondom ki a nevét ebben a Házban, de muszáj - Kolozsváry-Borcsa Mihály volt az, aki - hatalmas sajtóérdeklődést kiváltva annak idején - megkezdte ezeknek a műveknek a megsemmisítését Magyarországon.
Igaza van képviselő úrnak, igaza van egyébként Heinének is, sőt igaza van annak a Horst Köhler német köztársasági elnöknek, aki továbbvitte Heine gondolatát, ő ugyanis azt mondta, hogy nem pusztán egy kis lépés választja el a könyvek égetését az emberek égetésétől, hanem azt mondta, hogy a könyvégetés az a holokauszt és a második világháború legszörnyűbb időszakának az előjátéka volt.
Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértek önnel, ez ellen minden demokratának Magyarországon tenni kell, mert magyarságunkat, közös kultúránkat veszélyezteti ez a dolog. Sajnos, néhány dolgot az elmúlt időszakban már rossz szívvel, de el kellett fogadnunk. El kellett fogadnunk, hogy a fél országtól Magyarországon például elvették a nemzeti kokárdát, elvették az '56-os forradalom dicső emlékét, elvették a fél országtól a demokratikus összetartozás érzését (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból.), vagy például a rendszerváltáskori időszaknak az eufóriáját, sőt bizonyos esetekben még a baráti, családi együvé tartozás érzését is el lehetett venni.
Ezt viszont már nem hagyjuk, képviselő úr, hogy elvegyék tőlünk, hiszen közös nemzeti kultúránkról van szó. Mindenkinek van dolga tenni persze, dolga van tenni a kormánynak, hogy minden erejével védje meg a magyar könyvet, a magyar kultúrát. Dolga van a könyvtáraknak és a könyvtárosoknak, hogy a kilopkodást, az összefirkálást, a megsemmisítést, amiről ez a cikk szól, minden erejükkel próbálják meg megakadályozni. Dolga van szerintem még ezen túl a jogászoknak is, hiszen ez a cikk jól láthatóan valamilyen felbujtást valósít meg, meg kell nézni, hogy az, hogy lopkodjátok ki, hogy semmisítsétek meg, ezek találhatók a cikkben, ezek vajon megvalósítanak-e valamilyen bűncselekményt.
Dolga van íróknak és értelmiségieknek abban, hogy a közösség erejével próbálják meg megvédeni a magyar kultúrát ezektől a szabadcsapatoktól. Dolga van minden magyar embernek, hogy a közfelháborodással próbáljuk meg megakadályozni azt, hogy a '40-es évek kultúrája Magyarországra visszatérhessen. És dolga van természetesen - a képviselő úrnak ebben igaza van - a Fidesznek is, hiszen a Fidesz kulturális tagozatának tagja az illető úriember, aki ezt a lapot szerkeszti. Ez az az újság, amit Orbán Viktor egyébként előfizetésre ajánlott, ezt a felhívását az én tudomásom szerint azóta sem hívta vissza. Ezért azt gondolom, képviselő úr, nagyon sokaknak van dolga.
Tisztelt Képviselő Úr! Mi meg fogjuk védeni a magyar kultúrát. Hogyha kell, megvédjük a neonáciktól, hogyha kell, akkor megvédjük a jogerősen elítélt bűnelkövetők által szerkesztett szélsőjobboldali lapoktól, ha kell, megvédjük a Fidesz kulturális tagozatától, ha kell, megvédjük mindenkitől, mert közös nemzeti kultúránkról van szó.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
