VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Múlt héten hétfőn szintén a gazdaság állapotának ügyében kértem szót napirend előtt, a munkanélküliségi adatokról beszéltem, és szívesen mondanám, hogy az elmúlt egy hétben olyan adatok láttak napvilágot, amelyek kedvezőek, és okafogyottá vált az a felszólalás - sajnos, nincs így.
Azt kell mondanom, hogy részben a munkanélküliség további növekedése, részben pedig államtitkár úrnak az akkor adott válasza késztet arra, hogy újra a gazdaság ügyében kérjek képviselőtársaimtól figyelmet. Államtitkár úr akkor azt mondta - idézem szó szerint a jegyzőkönyvből -: “a legtöbb elemző intézet elismeréssel adózik a kormány gazdaságpolitikájának”, majd hozzátette azt is államtitkár úr, hogy a Fidesz a nemzetközi gazdasági megfigyelőkkel áll vitában.
Tisztelt Államtitkár Úr! Nem tudom, hogy hol tájékozódik, de éppen akkor, amikor ön ezeket a szavakat mondta, az Európai Bizottság kiadta az újabb jelentését, amelyben azt fogalmazta meg, hogy az önök által tervezett 2010-es hiány nem tartható. Erre persze önök azt válaszolták nemes egyszerűséggel, hogy: á, túl régen jártak ebben az országban, azóta már más a helyzet. Csak hát szeretném arra is emlékeztetni, hogy a Költségvetési Tanács az ominózus állásfoglalásában szintén arról beszélt, hogy az önök 2010-es számai nem tükrözik a valóságot és a valós helyzetet. Erre persze önök azt válaszolták, hogy nem olvasták el - mármint a tanács tagjai - teljes egészében az önök által beadott dokumentumot.
Nos, furcsa az, államtitkár úr - hadd jegyezzem meg -, hogy mindenki téved, csak önök vannak a bölcsek kövének a birtokában. Én azért alaposabb tájékozódást javasolnék az ön helyében, hiszen a múlt héten kijött egy újabb gazdaságkutató intézet elemzése, amelynek most egy pontjára szeretném csak felhívni a figyelmet, ez pedig a reáljövedelmek csökkenése. Ez az intézet, amely egy bankkal közös anyagot adott ki, azt fogalmazza meg - és nem is áll túlságosan távol önöktől -, hogy ebben az esztendőben 4-5 százalékos reáljövedelem-csökkenést szenvednek el az emberek. Három okot jelöltek meg, amely ezt a nagyarányú csökkenést előrevetíti, az egyik a munkanélküliség alakulása, a másik a 13. havi nyugdíj elvétele, a harmadik pedig a családtámogatási rendszer befagyasztása.
Nos, államtitkár úr, lehet, hogy ön azt mondja, hogy a munkanélküliséghez nincs közük - bár ezt vitatnám, hiszen egy jó gazdaságpolitika igenis tudja csökkenteni a munkanélküliség kellemetlen következményeit -, de hogy a jövedelmek, a nyugdíj befagyasztásához, elvételéhez és a családtámogatási rendszer befagyasztásához biztos, hogy közük van, abban én itt szintén biztos vagyok. Tehát, amikor ön azt mondja, hogy világgazdasági válság van, kérem szépen, tehetetlenek vagyunk, nem tehetünk ellene semmit, 569 ezer munkanélküli, és széttárja a kezét, akkor bizony egyfajta tehetetlenségről tesz tanúbizonyságot, arról, hogy a kormány nem ura a gazdasági helyzetnek.
Hadd tegyem azt is hozzá, államtitkár úr, bizonyára emlékszik arra, hogy ön fölvetette, hogy az adatokkal vagyunk hadilábon. Meg tudom erősíteni, hogy hadilábon áll a kormány az adatokkal; éppen annak az időszaknak, az elmúlt hétnek a bejelentése, hogy a GDP számításának a módszerét újra megváltoztatják. Vajon miért? - tehetjük föl a költői kérdést. Emlékezzünk rá, hogy 2005-ben is megváltoztatták a számítási módszert. Úgy tűnik, hogy most is talán választások közelednek, s a kormány számára ez a kapaszkodó, ez a fogódzkodó.
De elkövettek egy másik dolgot is: a hiány, úgy tűnik, hogy visszamenőlegesen nő, a 2008-as hiány mértéke hirtelen 3,4 százalékról 3,8 százalékra nő. Miért is? - tegyük föl a kérdést. Azért, mert 2009-ről elkezdtek bizonyos tételeket visszamenőlegesen elszámolni a korábbi évekre, talán azzal a jelszóval, hogy úgysem veszi észre senki, és ezzel próbálják az IMF felé az idei államháztartási hiánycélt tartani. Nos, erre mondom én azt, államtitkár úr, hogy ez hamisítás, ez közönséges hamisítás vagy csalás, ne adj’ isten, trükközés, amiről azt mondták, hogy vége van. Ugyanolyan trükközés, mint az, amit ön is a múlt héten elkövetett, ugye, azt fogalmazta meg, idézem megint szó szerint: ma a foglalkoztatottak száma közel van a 3,8 millióhoz, és több ember dolgozik ma - mondja ön -, mint 2000-ben, 2001-ben.
Államtitkár úr, ön dolgozott mint a KSH elnöke a Statisztikai Hivatalnál. Én megnéztem a számokat, idézem az ön számára is a KSH számait: 2001-ben július-szeptember viszonylatában 3,8 millió ember dolgozott, 2002 július-szeptemberében 3 millió 883 ezer, most pedig a legutóbbi számok alapján 3 millió 783 ezer. Egy százezres tétel eltűnt valahol, államtitkár úr, ennyivel kevesebb embernek van munkája, sajnos, nem ennyivel többnek. Hány embernek kell még elveszítenie a munkáját ahhoz, hogy önök végre a gazdaságpolitikán is változtassanak?
Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
