SZABÓ IMRE

Teljes szövegű keresés

SZABÓ IMRE
SZABÓ IMRE környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A termékdíj mint környezetvédelmi célból működő gazdasági szabályozó eszköz 1995 óta része a jogrendszerünknek, amelyet az elmúlt évek alatt már több alkalommal is módosítottunk, s most is erre készülünk. A legfontosabb kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy olyan átgondolt és célravezető szabályokat alakítsunk ki, amelyek valós javulást eredményeznek a környezetünk számára, ugyanakkor gazdasági és társadalmi hatásai is kedvezőek.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság 2006 júliusában kötelezettségszegési eljárást indított az italcsomagolásokra vonatkozó termékdíj-szabályozás kapcsán Magyarország ellen, amelynek következtében a termékdíjtörvény - az Unió kifogásaira tekintettel - a tavalyi év során módosításra került. E módosítás előkészítése és tárgyalása során - pártoldalaktól függetlenül - számos észrevétel, módosító javaslat fogalmazódott meg. A javaslatok megtárgyalására, a termékdíjjal kapcsolatos szabályozás újragondolására a környezetvédelmi tárca az érintett ipari, kereskedelmi érdekképviseletek, zöldszervezetek, valamint tárcák bevonásával létrehozta a termékdíjjal foglalkozó munkacsoportot. E tevékenységének eredményeként a környezetvédelmi tárca előkészítette a termékdíjrendszer jobbítását hivatott javaslatát, valamint megfogalmazott egy középtávú koncepciót, amelynek további kidolgozására a jövő évben az Európai Unió hulladék keretirányelvének átültetésével összefüggésben lesz lehetőség.
A jelen törvényjavaslat célja a világgazdasági válság következményeinek enyhítése, az érintettek adminisztratív, nyilvántartási, bevallási kötelezettségeinek enyhítése a környezetvédelem érdekeire is figyelemmel. Azt, hogy ezeket a célokat nem mindig könnyű összeegyeztetni, elérni, jól mutatják azok a viták is, amelyek a törvényjavaslattal kapcsolatban zajlottak a szakmai szervezetekkel való egyeztetés vagy akár a bizottsági tárgyalások során. A termékdíj-szabályozás lényege az, hogy olyan rendszert alakítsunk ki, amely elősegíti a hulladékok minél magasabb arányú újrahasználatát, illetve hasznosítását. Ennek megfelelően az érintett gazdálkodó szervezetek két lehetőség közül választhatnak: vagy kifizetik a forgalomba hozott termék után a termékdíjat, vagy gondoskodnak az újrahasznosításról.
Az önök előtt lévő javaslat célja szerint oly módon teljesülnek a környezetvédelmi szempontok, hogy az adminisztratív terhek csökkentésével, a bevallási rendszer egyszerűsítésével a vállalkozások érdekeit az eddigieknél hangsúlyosabban figyelembe vesszük, különös tekintettel a világgazdasági válság hatásaira.
A törvényjavaslat elfogadása esetén a következő változások lépnek életbe. A szabályozás eddigi rendszerével szemben teljes egészében a gyártó válik kötelezetté, a kereskedő pedig mint első továbbforgalmazó a termékdíjfizetésre kötelezettek köréből kikerül. Ez a módosítás jelentősen csökkenti a kötelezettek számát, így a fizetési kötelezettség egy jóval kisebb számú gyártói körnél koncentrálódik.
A termékdíjtörvény alanyi hatályának megváltoztatásával az első továbbforgalmazó vevő, azaz a kereskedő termékdíj-fizetési kötelezettségét tehát megszünteti, megtartva azonban a hulladékgazdálkodásban eddig is betöltött hulladék-visszavételi szerepét. Ez a rendelkezés mintegy 160 ezer kiskereskedőt érint, akik a jövőben nem szerepelnek kötelezettként a termékdíj-szabályozás rendszerében. A fizetési kötelezettség kizárólag a gyártóhoz telepítése így alkalmas lehet az ellenőrzés hatékonyságának növelésére is, mivel a szabályozás a jövőben kisebb, könnyebben ellenőrizhető kötelezetti kört érint.
Az adminisztráció csökkentése érdekében a kereskedelmi csomagolások esetében a módosítás tömegalapú termékdíj-fizetési kötelezettséget léptet életbe, így az érintett kötelezettek számára jelentősen egyszerűsödik a bevallás.
Szintén ezt a célt szolgálja, hogy a kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozók bevallásukat hasznosítást koordináló szervezet útján teljesíthetik. A nyilvántartási feladatokat ezentúl ez a szervezet látja el. Ez elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat érinti.
A mezőgazdasági termelő szervezeteknek pedig lehetőségük nyílik a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására, így számukra is jelentősen csökken az adminisztráció.
Az említett módosítások következtében tehát kevesebben és egyszerűbb nyilvántartás alapján kötelezettek a díj megfizetésére, ezzel együtt csökkennek annak költségei is.
A módosítás változást tartalmaz a termékdíjköteles termékek körét illetően is. Bővül azon járművek köre, amelyek gumiabroncsa után termékdíjat kell fizetni. A jelenleg nem termékdíjköteles motorkerékpár-gumiabroncs bekerül a termékdíj-fizetési kötelezettséggel terhelt termékek körébe.
További termékkörváltozást jelent, hogy a hűtőközegek kikerülnek a termékdíj-fizetési kötelezettséggel sújtott körből, ezzel megszűnik a termékdíjfizetéssel járó gazdasági teher. E termékcsoport használatát nemzetközi egyezmények tiltják, így gyártásuk és felhasználásuk drasztikusan lecsökkent és 2009-ben megszűnt, ezáltal a termékdíjas-szabályozás okafogyottá vált.
Mindezek alapján megállapítható: jelentős hulladékgazdálkodási közösségi kiadás takarítható meg azzal, hogy a kötelezettség koncentrálódása áttekinthetőbb, ezáltal jobban ellenőrizhető rendszert hoz létre, csökken a potyautas-jelenség, amelynek következtében a csomagolási hulladék egyre növekvő mértéke hasznosításra, feldolgozásra és nem a lerakókba kerül.
Fel kell hívnom a figyelmet arra is, hogy amennyiben a jelenlegi szabályozás maradna hatályban, az automatikusan azt jelentené, hogy 12 százalékkal növeljük a gyártók és a kereskedők termékdíj-fizetési kötelezettségéből adódó terheket.
Az országgyűlési bizottságok elismerték a törvényjavaslat célkitűzéseit. A javaslatot a gazdasági és a költségvetési bizottság támogatta, a mezőgazdasági bizottság aggályokat fogalmazott meg. A bizottságok számos általánosságban megfogalmazott jobbító szándékú észrevételt tettek, amelyek kifejtésére természetesen lehetőség nyílik a részletes vita során, és amelyeket a tárca részéről megfelelő nyitottsággal fogunk kezelni.
Mindezekre tekintettel a törvényjavaslat megvitatását és elfogadását javaslom.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem