GYULA FERENCNÉ
GYULA FERENCNÉ
GYULA FERENCNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Büszke voltam és vagyok a zászlóshajóprogramra, mivel egy olyan kezdeményezés, amelynek hatását tekintve több mint egymillió magyar ember javát szolgálja. A program meghirdetése után a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben sok-sok egyeztető tanácsülést szerveztek a vezető tervezők azért, hogy a legalaposabban, a helyiek igénye szerint rendszerbe foglalják azokat az elképzeléseket, amelyek teljesülése esetén csökkennek a hátrányok, javul az életminőség, és régen esedékes fejlesztések valósulhatnak meg. Megszülettek a végleges összesítések, mindenki mozgósította a pályázatírókat, elindult a konkrét, befogadott projektek írása. Van olyan témakör, amelyben már a beadási határidő is lejárt.
Akadt azonban egy nagyon fontos probléma: az utak vonatkozásában most szembesültek a pályázók azzal a kritériummal, hogy csak 6 méter szélességű gyűjtőutakat lehet terveztetni és pályázni, majd megépíttetni, mert ez a szabály. Óriási vita, rohangálás kezdődött, mert egyfelől a településeken most nincs és nem is tartják szükségesnek ezt a méretet; a helyi forgalomhoz, amely során a mellékutcából eljutnak a helyi gyűjtőutakra, bőven elég és megfelelő a jelenleg is használt 4 méteres út. Másfelől, ha nem lehetséges a tervezés során elfogadott, fent említett méretben beadni a pályázatokat, akkor nem lehet ai az elképzeléseket, hiszen számtalan olyan munka adódik, amit emiatt el kellene végezni pluszban, villanyoszlopokat áthelyezni, nyitott vízelvezető árkokat befedni s a többi. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)
Kérdezem tehát államtitkár urat, el lehet-e készíteni 4 méteres formában a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a helyi gyűjtőutakat. Várom megtisztelő válaszát.
