FARKAS SÁNDOR
FARKAS SÁNDOR
FARKAS SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Valóban, a környezetvédelmi bizottság is megtárgyalta az agrárgazdaságról szóló jelentést, és kisebbségi vélemény is megfogalmazódott, ennek néhány részletét szeretném ismertetni a tisztelt parlamenti képviselőkkel, illetve miniszter úrral.
Úgy gondolom, és ezt elmondtam a bizottsági ülésen, hogy egy jó évből nem lehet olyan hosszú távú következtetéseket levonni, ami azt jelentené, hogy Kánaán van Magyarországon az agrártermelés vonatkozásában. Senki sem vitatja természetesen, hogy egy jó időjárási évben, egy magasabb termésátlaggal nagyobb hozamokat, illetve esetleg eredményt lehet elérni. Viszont ha figyelembe vesszük az elmúlt évek tendenciáit, és ez sajnos nemcsak az előző, de már az idei évre is vonatkozik, és szerintem az agrárgazdaságról szóló jelentés hibája többek között az, amit Czerván képviselőtársam is mondott, hogy nem fogalmaz meg olyan javaslatokat, amelyek bizonyos helyzet megoldását javíthatnák.
Éppen ezért akkor, amikor azt mondjuk, hogy Magyarország a Kárpát-medence egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező területe Európában, ezt a helyzetet nem használjuk ki olyan mértékben, amennyire ki kellene nekünk használni. Nemcsak a növénytermesztés, állattenyésztés, hanem maga a feldolgozóipar számára sem tudunk olyan lehetőségeket biztosítani, hogy mi ennek a helyzetnek a minél jobb kihasználását elérjük. Ezt arra hivatkozva merem mondani, amikor az agrárgazdaságról szóló jelentésről beszélünk, hogy - a 2. kötet statisztikai számsorait figyelembe véve - bizony a magyar agrártermékek volumene, összessége, kapacitása a hasonló területi adottságokkal rendelkező államokhoz képest sajnos elenyésző. Azért mondom az elenyészőt, mert sokkal kisebb terméssel, termésátlaggal, sokkal kevesebb előállított termékkel kell a magyar agrárgazdaságban számolni.
Egyértelműen megállapítható, hogy agrárgazdaságunk a korábbi, hosszú távú felmérések alapján folyamatosan zsugorodik össze, folyamatosan veszít súlyából, folyamatosan veszíti el azt a megtartóképességét, amit vidéki megtartóképességnek mondunk, ami szerintünk helytelen és nem helytálló, hogy ezek a tendenciák így mutatkoznak ma meg. Ezt csak azzal szeretném alátámasztani, amikor a bizottsági ülésen az előadó részéről megfogalmazódott, hogy Európában a tömegáru-termelés a tendencia, amit én messzemenőkig visszautasítok és elutasítom, már csak azért is, mert, amit már itt többen is említettek, még a kormánypárti képviselők részéről is elhangzott, hogy minél magasabb feldolgozottságú, minél magasabb befektetett tőkével rendelkező alapanyagokat állítunk elő, annál nagyobb értéket lehet, annál nagyobb bevételt, és mondhatnám azt is, hogy eredményt lehet elérni bizonyos termékekből.
Elfogadhatatlan számunkra az is, hogy az a tendencia nem változott, hogy a különböző kisebb vágóhidak, tejüzemek, malmok gyakorlatilag elveszítették jelentőségüket, ma már ilyenek Magyarországon minimális mértékben üzemelnek. Ez a vidék megtartóképessége szempontjából is fontos lenne, mert az is elfogadhatatlan, hogy 200-300 vagy 500, de akár mondhatnám, 5 ezer lélekszámú településen is a környező városok szupermarketjeibe kell bemenni a falusi embereknek - pont azoknak, akik a mezőgazdasági terméket állítják elő - az üveges tejért, a feldolgozott tejtermékekért, a frissen vákuumcsomagolt hústermékekért. Én úgy gondolom, hogy valami kifordult a sarkából, és én azt hiszem, hogy vissza kellene állítani, és szerintem egyértelműen azoknak lehetőséget kellene biztosítani megfelelő hitelezéssel megfelelő struktúrák kialakításához, hogy igenis a vidék megtartóképessége, megtartóereje ezeken a településeken is, ezzel a termékfeldolgozással az alapanyag-termelést követően megvalósuljon.
Meggyőződésem, és itt csak most belekapok egy kérdésbe, amelyen azt hiszem, hogy nem fogunk tudni végigérni: ez a földkérdés. Látjuk azt, hogy mindenkinek problémája van ma Magyarországon a különböző részaránytulajdonok körüli vitával, a Nemzeti Földalap kérdésével. Az, hogyha ma - egy példát mondok - valaki, egy nagyobb család örököl 2-3 hektár földterületet az elhunyttól, földtulajdonostól, elképzelhető, hogy akkora földterületet örököl, aminek a földbérleti díja a postaköltséget sem fedezi. Ezt csak azért mondom, mert erről mindig csak beszélünk, de hathatós lépések nem következnek be. Én szeretném a kormány figyelmét felhívni arra, hogy amennyiben lehetőség van, erre még próbáljon lépéseket tenni.
A környezetvédelmi bizottság részéről felmerült az a bioenergetikai programmal kapcsolatos kérdéskör, amelyre kevésbé kaptunk választ. Én szeretném, hogyha ez a bioenergetikai program is az elkövetkezendő években fejlődőképes lehetne.
A környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleménye alapján nem támogatta a jelentést. Köszönöm szépen.
