GRÁF JÓZSEF
GRÁF JÓZSEF
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény előírja, hogy a kormány a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter útján évente beszámol az Országgyűlésnek az agrárgazdaság helyzetéről, a termelők jövedelemviszonyairól, az agrárpolitikai célok megvalósításáról, valamint a költségvetési támogatások felhasználásáról.
Nekünk, agrárosoknak ezen éves beszámoló időpontja egy picit későnek tűnik, hiszen azóta egy háromnegyed év telt el, és nehéz csak a 2008-as évről beszélni, de ez a feladatunk, ez a megbízásunk, ennek kell eleget tennünk. A törvény értelmében a jelentés az FVM és KSH társfelelősségében , azt elkészülte után az Agrárgazdasági Tanáccsal véleményeztetni kell, és írásos állásfoglalását a jelentéssel együtt kell az Országgyűléshez benyújtani, ami meg is történt. A jelentés eredeti, törvényben előírt határideje az Országgyűléshez történő benyújtásra október 15-e, de tekintettel arra, hogy a kormány a 2010-es költségvetés korábbi benyújtásáról döntött, így a jelentés leadását is célszerű volt előrébb hozni. A jelentés 2009-ben is az Agrárgazdasági Kutató Intézet bevonásával készült immár 11. alkalommal, és az európai országok gyakorlatának megfelelően a 2008-as naptári év értékelésével foglalkozik.
A korábbi években lezajlott parlamenti viták, valamint az Agrárgazdasági Tanács javaslatait, észrevételeit felhasználva, a beszámoló szerkezetében és tartalmában megfelel az előző éveknek, így hosszú idősoros összehasonlítási lehetőségünk van, és az egymást követő évek adatait is jól össze lehet vetni, elemzéseket lehet belőle készíteni. A jelentés, az adatgyűjtések lezárása és összeállításának véglegesítése július vége volt, így értelemszerűen nem tartalmazza az azóta megjelent új, illetve korrigált adatokat. A jelentés összeállításakor a kialakult gyakorlatnak megfelelően a KSH-val együtt arra törekedtünk, hogy a rendelkezésre álló számadatok alapján minősítés nélküli helyzetelemzést végezzünk, lehetőséget teremtve a szakmai vitákra és a tanács állásfoglalásában kidolgozandó javaslatok összeállítására is.
A jelentést - törvényi kötelezettségének eleget téve - az Agrárgazdasági Tanács augusztus 24-én megvitatta, és kialakította írásos állásfoglalását. Ezen túlmenően - bár erre vonatkozóan törvényi kötelezettségünk nincs - a jelentést augusztus 28-ai ülésén megtárgyalta a földművelésügyi és vidékfejlesztési érdekegyeztető tanács is. Változatlanul célunk, hogy az agrárgazdaság konkrét számokon alapuló helyzetértékelését az ágazatban érintettek mind szélesebb körben ismerjék meg. Ezért a jelentés az előző évek gyakorlatának megfelelően a kormány által történt elfogadás után az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásával együtt már szeptemberben felkerült az FVM honlapjára, rövidített változata magyar és néhány idegen nyelven CD-n és nyomtatott formában is megjelenik. A 2008-ról összállított jelentést az Országgyűlés több szakbizottsága megvitatta. Mind szerkezetében, mind tartalmában megfelelőnek ítélte, amely a tanács állásfoglalásával együtt alkalmas az értékelésre és az agrárpolitikai viták lefolytatására.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az évtized közepére jellemző dinamikus, évi 5 százalék körüli világgazdasági növekedés 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacről kiindult folyamatok és az azóta világméretűvé vált pénzügyi válság reálgazdasági hatásai következtében az év végére több térség gazdasága recesszióba fordult. Ugyanakkor a válság kisebb mértékben érintette az élelmiszer-gazdaságot, amely elsősorban annak tulajdonítható, hogy a válság okozta keresletcsökkenés a legkevésbé éppen az élelmiszer-gazdaság termékeinél jelentkezett. Az élelmiszerek iránti kereslet sem hazánkban, sem pedig általában a világpiacon 2008-ban még nem csökkent érdemlegesen.
A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy az élelmiszer-gazdaság stabilizáló tényező lehet a válságkezelésben nemcsak Magyarországon, hanem Európában és az egész világon is. Ezt igazolja, hogy Magyarországon az agrárgazdaság termékkibocsátása 2008-ban is jelentősen növekedett, és lényegében ez tette lehetővé nemzetgazdasági szinten a 2008-ban bekövetkezett mintegy 1 százalékos GDP-növekedést.
A mezőgazdasági termelés bővülése nélkül 2008-ban a nemzetgazdasági GDP mínusz 0,6 százalékos csökkenésével szemben tudta ezt az 1 százalékos pozitív növekedést felmutatni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárgazdaság 2008. évi legfőbb mutatói és eredményei a következőkkel jellemezhetők. A mezőgazdaság szerepének megítélésekor hangsúlyosan kell kiemelni, hogy a 2008. évi 3,7 százalékos GDP-részesedési arány csak a mezőgazdasági alapanyag-termelést tükrözi, természetesen ennél jóval nagyobb a teljes agrobizniszt reprezentáló mutató, hiszen ide kell számolnunk az élelmiszeripart, ide kell számolnunk a növényvédőszer-előállítást, a műtrágya-előállítást és még nagyon-nagyon sok mindent, a hazai előállítású kisgép-, agrárgép-forgalmazást, amelyekkel együtt azért ez a szám 12-14 százalék között mozog.
Tehát a súlyának megfelelően ezekkel az adatokkal kiegészítve kell kezelnünk az agrártermelés GDP-részarányát.
(8.50)
A mezőgazdaság teljes kibocsátása 2008-ban 1933 milliárd forint volt, folyó áron számítva ez 15,2 százalékos emelkedést jelent a 2007-es, azaz a korábbi évhez. Persze itt is reálisan kell kezelnünk az adatokat, hiszen a 2007-es év egy rendkívül aszályos év volt, viszonylag alacsony terméshozamokkal, és a növekedés egy része az előző évet korrigálta természetesen termelési oldalról. De akkor is igen jelentős ez az előrelépés. Hiszen csak egy példát említenék: gabonából 16,8 millió tonnát állítottunk elő a 2008-as évben, ami a legjobb mezőgazdasági eredményeink közé tartozik ebben az évtizedben.
A mezőgazdasági termelés összvolumene háromévi folyamatos csökkenés után 2008-ban jelentősen, az előzetes adatok szerint tehát mintegy 27 százalékkal növekedett, és ez az évtized során eddig mért legmagasabb, 2004-es szintet is elérte.
A mezőgazdasági termékek értékesítésének volumene 2007-ben és 2008-ban is 1,5 százalékkal emelkedett a megelőző évhez képest. A jó terméseredményekre visszavezethetően a növénytermesztési és kertészeti termékekből 8,8 százalékkal többet adtak el, mint egy évvel korábban. Az élő állatokból viszont 6,8 százalékkal kevesebbet, az állati termékekből, azaz a feldolgozottakból viszont 3 százalékkal többet vásároltak fel, mint 2007-ben. Ez utóbbi termékkörben, az élő állatok és az állati termékek összességében így is egy 4 százalékos csökkenést kellett elkönyvelnünk.
Két ágazat volt nehéz helyzetben a 2008-as év elején, és ezt az azóta megtett kormányzati intézkedésekkel sikerült korrigálnunk, és mind a baromfi-, mind a sertéságazatban az év második felétől normális, nyereséget tartalmazó árak alakultak ki, amelyek, hála istennek, jelenleg is tartanak. A beruházások az előző évekhez hasonlóan mintegy egynegyedével növekedtek. Elsősorban gépek, technológiai berendezések fejlesztése kapott nagyobb lendületet, az ingatlan-beruházások ugyanakkor stagnáltak.
Szeretném elmondani, hogy a 2007-ben megfogalmazott új vidékfejlesztési program céljai a 2008-as évben kezdtek megalapozódni, hiszen ekkor indultak el azok a beruházások, amelyek reményeink szerint a magyar állattenyésztést teljes egészében korszerűsítik. Az 1300 milliárd forintnak - amennyi fejlesztésre ebben a hét évben lehetőségünk van - mintegy felét, 48 százalékát gyakorlatilag az első tengelyre, a műszaki-technológiai fejlesztésre fordítjuk, és ennek az összegnek is több mint a felét az állattenyésztés korszerűsítésére. Erre azért van alapvetően szükség, mert a világpiaci és európai árakat nem mi szabályozzuk. Egyetlenegy dolog segítheti elő a versenyképességünk javulását, az, hogy műszaki-technológiai színvonalunkat jelentősen emeljük.
A most megvalósult, és ebben az évben már átadásra kerülő szarvasmarha-telepi, sertéstelepi beruházásokkal, baromfitelepi beruházásokkal a magyar mezőgazdaság állattenyésztése - műszaki-technológiai színvonalát tekintve - a világ élvonalába tud kerülni, és ez volt az alapvető stratégiai célunk ezeknek a beruházásoknak a megvalósításával. Természetesen 2008-ban és az idei évben is folytatódik a növénytermesztés gépesítése, és más területeken is gőzerővel folynak a beruházások, hogy egy versenyképes ágazatot tudjunk létrehozni, még egyszer hangsúlyozom: alapvetően a termelési költségek csökkentésével, a gazdaságos termelés megvalósításával.
Az agrártermékek termelői árszintje 2007-hez viszonyítva 3 százalékkal mérséklődött, ami alapvetően a növényi termékek árszínvonalának mintegy 14-15 százalékos csökkenéséből ered, amit mindenki tudott, hogy a 2007-es előző évben túlfűtöttek és a reális áraktól elszabadultak voltak a növénytermesztési árak. Ez 2008-ban már korrigálódott.
Ugyanakkor az örvendetes, hogy az élő állatok és az állati termékek árai mintegy 13,6 százalékkal növekedtek, tehát az egészséges arány a növénytermesztés és az állattenyésztés árbevételei között korrigálódott a 2008-as évben. Ugyanebben az időszakban viszont növekedtek a mezőgazdasági termelés ráfordításai. Itt az árszint mintegy 15 százalékos növekedése volt, így 2008-ban ugyan a nyereségadatok - erről majd beszélek - jelentősen emelkedtek, de összegészében elsősorban az inputárak, például a műtrágyaárak drasztikus emelkedésével az agrárolló nyílott és romlott.
A mezőgazdasági társas vállalkozások száma az előző évek tendenciáját követve 2008-ban is csökkent, több mint ezerrel. Így 2008-ban 10 260 vállalkozást tartottunk nyilván, és ennek a 96 százaléka kettős könyvelést végez, azaz pontos adatszolgáltatásával követni tudjuk a folyamatokat ezeknél a gazdaságoknál.
A mezőgazdasági társas vállalkozások 2008. évi adóbevallásában kimutatott üzemi eredmény nagyon jó képet mutat, ugrásszerűen emelkedett, mintegy 38,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ez számokban azt jelenti, hogy a 2007-es 83 milliárd forintról 115 milliárd forintra nőtt az üzemi eredmény értéke. Az üzemi tevékenység bevételei is és a ráfordításai is - ahogy azt már jeleztem - nőttek ebben az időszakban. Az ágazatban uralkodó kedvező tendenciákat jól jelzi, hogy 2007-hez hasonlóan a bevételek nagyobb arányban, 7 százalékkal nőttek, míg a ráfordítások 5 százalékkal emelkedtek.
Az adózás előtti eredmény kiugró, 24,7 százalékos növekedést mutat az előző év adataihoz viszonyítva, és ez az üzemi eredmények jelentős növekedésének köszönhető.
Nagyon fontos adat, hogy mennyi a mezőgazdasági üzemek hitelállománya. Az év folyamán a mezőgazdaság hitelállománya növekedett, 327 milliárd forintról 375 milliárd forintra. A mezőgazdaság hitelállományának a négy negyedév átlagában csak a 20 százaléka - ez a csak is sok az én megítélésem szerint - devizaalapú hitel, míg a nemzetgazdaság egészében az összhitelek 50 százaléka devizaalapú hitel. Ezért ebben is jól látszik, hogy a mezőgazdasági termelők azért óvatosabbak, mint a nemzetgazdaság más ágaiban dolgozók a hitelfelvételeiknél.
A 2008 második félévében kirobbant és fokozatosan mélyülő pénzügyi válság az agrárágazatot elsősorban a hitelfelvételek lehetőségének szűkülésével, illetve a hitelek megdrágulásával sújtotta. Ezért a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium minden lehetséges intézkedést megtett, illetve kezdeményezett a mezőgazdasági termelők, termelői szerveződések, valamint ezt követően az élelmiszer-ipari vállalkozások likviditásának, fizetőképességének a megőrzése érdekében. A tárca a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-vel együttműködve már 2008 második félévében négy hitelprogramot dolgozott ki és hirdetett meg, amelyeket az MFB Zrt. a kereskedelmi bankokon keresztül refinanszíroz. Ez volt az agrárfejlesztési hitelprogram, az agrárforgóeszköz-hitelprogram, a gabona-hitelprogram és a tész-hitelprogram. Ezeken a programokon keresztül mintegy 60 milliárd forint összegű hitel állt a vállalkozások rendelkezésére. Év végéig ennek mintegy felét kötötték le a vállalkozások, és természetesen a 2009-es évben is ugyanezek a lehetőségek rendelkezésre állnak.
A 2008. évi agrár- és vidékfejlesztési támogatások eredeti előirányzata 442 milliárd forint volt, amelyből az előző évi maradványokkal korrigált, illetve az évközi pénzügyi folyamatok, átcsoportosítások miatt változtatott aktuális előirányzatból az év során 426,2 milliárd forint kifizetés történt meg.
(9.00)
Ebből 153,8 milliárd forintot a központi költségvetés - ez a magyar láb, ahogy szoktunk fogalmazni - és 272,3 milliárd forintot pedig az EU pénzügyi alapjai biztosítottak. Az agrár- és környezetgazdálkodási támogatások a legjelentősebb részarányt, mintegy 60 százalékot képviselnek a nemzeti vidékfejlesztési terv intézkedései között.
Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény szerinti követelmény, hogy a hazai költségvetésből származó kifizetések reálértékét meg tudjuk őrizni, a KSH által megadott fogyasztói árindexekből számított, 2005. évhez viszonyított 23,34 százalékos korrekciós tényezővel számítva 2008. évben minimálisan, 196,1 milliárd forint kifizetésével valósult volna meg, ezzel szemben csupán 153,87 milliárd forint került kifizetésre. Ugyanakkor megállapítható, hogy az agrár- és vidékfejlesztésre fordítható támogatási előirányzatok bruttó értéke - az EU által finanszírozott összeget is figyelembe véve - a 2005. évi 328,36 milliárd forintról 2008-ra 443 milliárd forintra nőtt.
Az élelmiszeripar a mezőgazdasággal ellentétben 2008-ban igen kedvezőtlen helyzetbe került. Az élelmiszer-, ital-, dohánygyártás ágazat termelésének volumene 7,7 százalékkal csökkent. A termelési érték ilyen mértékű visszaesésében szerepet játszott a 2008 őszén kezdődő világgazdasági válság is, de a bajok gyökerei régebbre nyúlnak vissza. Az ágazat értékesítési volumene összességében 7,5 százalékkal csökkent, ezen belül a belföldi értékesítés több mint 9 százalékkal, az exportértékesítés pedig 2,5 százalékkal esett vissza.
A bajok gyökerei közül egyet emelnék ki. Többszöri privatizáción mentek keresztül ezek az üzemek, és az új vevők, akik zömében magyar vevők, jelentős hitelekkel tudták ezeket az élelmiszer-ipari cégeket megvásárolni, így termékeik árába a hitel-visszafizetés költségeit is kénytelenek beépíteni, ami megdrágítja a termelésüket, és csökkenti a versenyképességüket. Ennek megfelelően sajnos az ágazati eredményük is jelentősen csökkent, a 2007-es 21 milliárd forinttal szemben már veszteséget könyveltek el 2008-ban, mintegy 7,5 milliárd forintot.
Az elmúlt években nagy figyelmet kapott az egyes élelmiszertermékek származásának, eredetének ellenőrzése, a nyomonkövethetőség vizsgálata, és több próbálkozás is volt akár az etikai kódexszel, akár a jelenleg parlament előtt lévő tisztességes kereskedelemről szóló törvénnyel, amelyek közül, remélem, ez most már zöld utat kap a parlamenten keresztül, és eredményesebben és hatékonyabban tudunk fellépni ezen a területen is.
A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek külkereskedelme kiugróan magas volt a 2008-as évben: 1,9 milliárd eurós exporttöbbletet eredményezett, ami azért az alapanyag-termelő ágazatok versenyképességét a mezőgazdaságban jól mutatja. Az agrárkivitel 18 százalékkal bővülve meghaladta az 5,7 milliárd eurós szintet, az import értéke 3,8 milliárd euró volt, tehát Európa egyik legpozitívabb szaldóját tudjuk a külkereskedelemben bemutatni.
A nemzetgazdasági exportból a vámtarifajegyzék alapján készült számítások szerint az agrár- és élelmiszer-ipari termékek részesedése 2008-ban tovább bővült, majdnem egy egész százalékkal, így elérte a 7,9 százalékot.
A lakossági munkaerő-felmérés adatai szerint 2008-ban országosan 3,8 millió főt foglalkoztattak; ez 1,2 százalékkal kevesebb a 2007-esnél. A mezőgazdaságban, a vad- és erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban 174 ezer fő, az összfoglalkoztatottak 4,5 százaléka dolgozott. Ez is kevesebb, mint az előző évben. A mezőgazdaság súlya a foglalkoztatásban évről évre csökken, 2002-ben ez 6,2 százalék volt, ma már csak 4,5 százalékot tett ki. Megjegyzem, az európai irányzatokkal ez teljes mértékig egybeesik, hiszen a gépesítés, a fejlesztés a műszaki-technológiai előrehaladás egyik következménye.
Tisztelt Képviselőtársak! A fenti eredmények mellett, mint minden évben, most is számos negatív folyamat is megfigyelhető, amelyek egyrészről a mezőgazdaság sajátos jellegéből adódóan túlmutatnak egy év konkrét paraméterein, jellemzőin. 2008-ban, ahogy említettem, kedvezőtlen az inputárak erőteljes növekedése, és ilyen a műtrágya árának drasztikus növekedése. Ez ebben az évben - csak egy megjegyzés - visszakorrigálódott, hiszen szinte majdnem azonos mértékben csökkentek a műtrágyaárak, mint amennyivel az elmúlt évben emelkedtek. Ezért romlott az agrárolló mutatója is, ahogy említettem, és ez mindenképp negatív tendencia. Az élelmiszeriparban a termelés és a növekedés, ahogy említettem már, jelentősen csökkent. A mostani pályázatokkal és fejlesztésekkel elő kell segítenünk egy korszerűbb, versenyképesebb élelmiszeripar megvalósítását.
Az import növekedésében - erősödő ellenőrzéseink ellenére is - úgy gondoljuk, hogy még nem tudtuk elérni azt, hogy csak jó minőségű áruk érkezzenek be külföldről, amelyek nem rontják a belső piaci helyzetünket. Remélem, hogy az a törvény, amit önök pár napon belül megszavaznak, segíteni fogja az ilyen irányú tevékenységünk még eredményesebb megvalósítását.
A növénytermesztés és az állattenyésztés hosszú ideje tartó megbomlott arányának a helyreállítására, a termelés, feldolgozás, értékesítés összhangjának megteremtésére, a növény-, élelmiszer-biztonság erősítésére szükséges a birtokszerkezet átalakítása, a jelentkező feszültségek gyors kezelése. Ilyen a most már harmadik éve visszatérő almaprobléma, de ilyen a teljes Európát elborító tejprobléma, amiben úgy néz ki, hogy tegnap Bécsben a holtpontról sikerült a minisztereknek elmozdulni, de majd a jövő heti luxemburgi miniszteri értekezletnek kell a pontot erre feltennie.
Mindezek előrebocsátásával kérem az Országgyűlést, hogy a törvény előírásai alapján az agrárgazdaság helyzetéről most 11. alkalommal összeállított jelentést fogadja el, és az abból levonható következtetések alapján járuljon hozzá a kedvezőtlen tendenciák megváltoztatásához, a pozitív folyamatok pénzügyi megalapozásához, hogy az előttünk álló nem kis kihívásoknak a magyar agrárium képes legyen megfelelni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.)
