GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Miután volt szerencsém a vita nagy részét már délelőtt is hallgatni, van egy-két dolog, amire úgy gondolom, reagálni szeretnék, és volt egy jó csomó elem, ami újra előjött itt délután.
Jakab képviselőtársam reggel mondta a beruházásokat, hogy itt milyen arány van a kicsik és a nagyok között. Ugyanezt mondta Ángyán képviselőtársam is. Az egyik, hogy a 2003-as szintet még nem értük el. 2003-mal azért érdekes összevetni, mert akkor pont egy csatlakozás előtti komoly fejlesztési program indult el, az egy rendkívüli év volt beruházást illetően, hitelekkel meg közvetlen támogatásokkal is. Tehát én ahhoz nem hasonlítanám a mostani szintet, mert az utolsó esélyünk volt az Európai Unió előtt, hogy még nem uniós szabályok között támogatásokat adjunk.
Egyéni családi gazdálkodók 140 milliárdot kaptak, társasok 600-at. Meg kell azt is vizsgálni, hogy milyen a szerkezete itt a gazdálkodásnak, és ezt mondom a képviselő úrnak is, hogy nehéz összevetni ezt így, mert azt is meg kell nézni, mondjuk, hogy hol van a beruházásigényesebb tevékenység. A magyar állattartás, például a tehenészet 95 százaléka társas vállalkozásoknál van. Az EMVA-ban mi azt mondtuk, hogy vagy most még megpróbáljuk az állattenyésztést valamilyen szinten helyzetbe hozni, legalábbis hogy ne zárják be a telepeket, mondjuk, a trágyakezelés 100 milliárd, 150-200 lesz körülbelül a modernizáció. Ezt nagyon nehéz überolni egy 25 százalékos géptámogatással. Tehát ezek más dimenziók; egy 75 százalékos támogatásintenzitás, ami nem termelő beruházáshoz megy, még egyszer mondom, hanem azért, hogy megfeleljünk uniós előírásoknak, és ezt mi szívesen odaadtuk volna a családi gazdálkodónak, csak nincsen nekik állatuk.
És itt van az én problémám, amikor ezeket hasonlítjuk össze, meg a foglalkoztatási adatokat, egyebet. Úgy érzem, hogy elbillent ez a képlet, és itt az is szóba került, most Medgyasszay képviselőtársam már nincs itt, ő mondta, hogy 40 hízó van Rakamazon, és ezt díjazzuk. A szövetkezeti időben nem 40 hízó volt egy faluban, hanem 500 meg 600, azért, mert volt, aki ezt megszervezze. De most gyakorlatilag ’90-től nincs ilyen. Egyszerűen nem hajlandók a vállalkozások, de a családi sem, a családi gazdálkodó nem fog kihelyezni állattartást, még akkor sem, ha van saját telepe. Most próbáljuk ezt különböző munkajogi eszközökkel ösztönözni, “Út a munkához” program, egyéb kapcsán, hogy ilyen ösztönzés legyen, hogy aki ilyen kvázi piaci kockázat nélküli foglalkoztatást csinál - mert itt nincs piaci kockázat, ha mindent én adok, csak a munkaerejét kell adnia a termelőnek -, hogy ez működjön.
Itt egyetlenegy nagy baj van, hogy olyanok a falusi állattartási rendeletek, hogy gyakorlatilag a településeink 70 százalékában ezt nem lehet megcsinálni. Mert nemhogy disznót, tyúkot nem lehet tartani most már falun. Ezen is el kellene azért gondolkodniuk a képviselő-testületeknek, ebben a nagy önkormányzatiságban eljutottunk oda, amit Forgács Barnabás, az idős kolléga szokott mondani, hogy a trágyának Ausztriában illata van, nálunk meg szaga van, de azt most nem mondom, hogy még mit szokott ehhez hozzátenni. Ez egy nagy probléma.
Azt gondolom, hogy ebben mindenképpen valami szemléletváltás kellene. És enélkül egyébként nem lesz érdemi, helybeni piacra termelés sem. Mert most a minisztérium hiába hozott olyan szabályt, hogy heti 50 sertés alatt nem kell húsminősítés, mert olyan iszonyatosan megdrágította volna a kisebb kapacitásnak a piacra jutását, amit persze nagyon sokan támadtak, mondjuk, az is érdekes volt, hogy a média pont a legnagyobb ellenlábast kérdezte meg ebben az ügyben, hogy mi a véleménye, de most ez egy külön meccset megér. Azt is tudom, hogy az Unióban ez 200, de azért az már elég nagy kapacitásnak számít, ezen azért mi is elgondolkodtunk, hogy ezt tegyük-e, vagy nem. De ha nem lesz alapanyag, akkor nagyon nehéz lesz a helyi kapacitásokat föltölteni, és ez sem fog úgy menni, hogy mindenkinek legyen ilyen, hanem 3-4. Most egyet csináltattunk egy iskolában, hogy legalább minta legyen egy ilyen vágóhídra, és most úgy néz ki, hogy az új pályázati körben nagyobb az érdeklődés, remélem, hogy ennek lesz is foganatja.
Szóba került nagyon sok téma, sokat emlegették az öntözésfejlesztést, egyebet. Az a probléma ezzel, hogy azok az öntöző kapacitásaink sem tudnak, meg tudtak eddig működni, amelyek megvoltak, azért, mert egyik gazdálkodó a másiknak nem engedte át a vizet. Most nagyot vitatkoztunk ezen a bizottságban, hogy kötelezővé tettük a szolgalmi jogot. Majdhogynem mindenki a torkunknak esett, hogy hogyan merünk mi ilyet megtenni, márpedig én azt mondom, ez legalább olyan fontos szolgalmi jog, mint hogy a villanyvezeték vagy a gázvezeték keresztülmegy a területén. Ezen már túl vagyunk. Innentől ezzel akadályozni már, mondjuk, az öntözésfejlesztést nem lehet. Alapvető kérdés, szeretném jelezni, mert az illúzió, hogy mi 1 millió 300 ezer hektár osztatlan közöst ki tudunk mérni.
(18.40)
Azért arra majd nagyon kíváncsi leszek, hogy a következő kormányok majd meddig jutnak el ebben. Egyébként sem látom értelmét, csak azoknál, ahol valós használat van, mert különben a karót másnap kihúzzák, és egyébként rengeteget költünk erre a történetre mindenféle hozadék nélkül.
Nagyon sok szó esett itt a földértékesítés, a földtörvény kapcsán. Ez egy külön mesét megérne. Én azt gondolom, hogy ebben úgyis lépni kell, mert itt ugye, mi féltjük a jogi személyektől, társas vállalkozásoktól a saját földtulajdont, de higgyék el, hogy nem ők fogják eladni a külföldinek ezt a földtulajdont, hanem majd azok a most nem földet művelő földtulajdonosok, akik arra várnak, hogy minél jobb legyen az ára, és azonnal megszabaduljanak tőle, és nem fognak szelektálni, pedig lehet, hogy Árpád-sávos zászló van a kapujukon. Ezt én határozottan állítom, hogy az első eladások ebből a körből lesznek, biztos vagyok benne, mert addig számít csak, ameddig a zsebükön nem érzik ennek a hasznát. Nagyon kevés olyan kivétel van, aki ilyen témában majd fogja tartani magát.
Korai nyugdíjazásról beszéltek többen, volt, aki már nem, de Kékkői képviselőtársam. Nincs ilyen fogalom, ez egy jövedelemkiegészítési támogatás, és szeretném jelezni, hogy annak ellenére, hogy valóban ez a része nem volt vonzó, de azért az induló gazda támogatás viszont igen. Sajnos, a kettő együtt azért nehezen kezelhető, mert az Európai Unió az induló gazdálkodót úgy tekinti, hogy annak soha semmije nem volt; az, mondjuk, alkalmazott volt a saját családi gazdaságban, és sem földje nem volt, sem eszköze nem volt, soha nem vett igénybe támogatást - ez az uniós szisztéma. A bajor paraszt, amíg a gazda bírja, addig ő semmit nem ad át a gyereknek, ezért olyan az uniós szabály, hogy aki egy hektár után területalapú támogatást vett igénybe, az már kiesik például a fiatal gazda támogatásból; és azért nagyon sokan kapnak úgy támogatást, akik tényleg induló vállalkozók, csak majd nagyon kíváncsi leszek, hogy 10 millió forinttal mit kezdenek, ha egyébként nincsen mögöttük családi háttér. Ugye, ez majd kiderül öt év múlva, mert addigra valamit produkálniuk kell. Ez nagyon vonzó, a másik, a birtokátadás viszont tényleg nem. Azt gondolom, hogy érdemes még azért abban az illetékügyben még egy kört futni, szerintem ott valami alapvető félreértések is vannak, ezt én már jeleztem kormányzati szinten.
Azt gondolom, hogy összességében teljesen korrekt volt a vita, én nem vártam azt el, vagy nem is várom, hogy az ellenzéki képviselőtársaim a jelentést megszavazzák, ez soha nem volt így, annak ellenére, hogy mindenki elmondta, hogy ez egy korrekt anyag, és tényleg arra törekedtünk, hogy ne kelljen azon vitatkozni, hogy mit machináltunk vagy manipuláltunk benne. Semmit nem manipuláltunk, tényszerűen minden le van írva, az is, hogy nem tartottuk be az agrártörvény előírásait, de azért egy dolgot hadd mondjak. Ez a törvény készült ezelőtt nagyjából tíz évvel, most azóta egyszer korrigálva lett, de biztos, hogy korrigálni kell, mert ha másból nem indulok ki, mint abból, hogy a nemzeti kiegészítő támogatást meg kell szüntetnünk majd egy idő után, mert odaér a támogatási intenzitás, egyszerűen még ha forrás lenne, sem lehet betartani, ugyanis a notifikált támogatások - amiből újabbakat már nem lehet csinálni, mert minden lehetőséget kihasználtunk - soha nem fognak akkora fedezetet adni a magyar résznek, hogy ez fedezze, főleg növekvő módon fedezze az igényt.
Azt hiszem, hogy igazából azért sem lehet lelkiismeret-furdalásunk, mert azért Magyarország a költségvetéséből elég sok pénzt befizet az Európai Unióba, ha annak 40 százalékát arra számolom, hogy azt mi visszakapjuk agrárügyre, akkor azért kicsit más ennek a dolognak az olvasata. De tény és való, hogy e törvény betűjének ez a 2008-as év nem felelt meg, a 2009-es sem fog, és a 2010-es sem fog, mert egyre csökkenő mértékű most már a nemzeti társfinanszírozás, ahogy növekszik az uniós lába. Úgyhogy azt hiszem, hogy ez is egy olyan téma lesz majd, hogy ne legyen folyamatosan minden kormány mulasztásos törvénysértésben, valószínűleg törvényt kell hozzá igazítani, hogy a reálértékét őrizzük meg a támogatásoknak. Nyilván az azt jelenti, hogy fizessünk ki minden uniós forrást, amit lehet, meg hívjuk le az összes fejlesztési pénzt.
Úgyhogy összefoglalva azt mondanám, képviselőtársaim, köszönöm szépen a véleményeket, nagyon sok tanulságos hozzászólás volt ebben a dologban. Megnyugtatásként mondom, a megújulóenergia-ügyben azért nem egészen áll az ügy, és nemcsak kazánt lehet majd nézni, mondjuk, holnap Dombegyházán, hanem azért csak meghirdetésre került a bioetanol-program is, ami talán Kabán majd többek között a cukorgyár kapcsán is segít. Egyet azért látni kell, hogy azért a mélybe zuhanó olajárak nem segítik ezt a történetet. Hozzáteszem, annak idején meg nem segítették a magasba emelkedő mezőgazdasági alapanyagárak, de ez már csak egy ilyen piac, úgyhogy nagyon remélem, hogy azért ebben még ebben az évben vagy a jövő évben komoly eredményeket és komoly paraméterváltozást lehet elérni. Ez a kormánynak szándéka egyébként, és ha jól emlékszem, ebben elég sokat dolgoztunk is együtt, sőt azt mondhatom, hogy ez a társaság kezdte valahol ezt a dolgot, és azért sok mindenre is jutottunk ebben a történetben.
Úgyhogy köszönöm szépen a véleményeket. Nyilván ehhez módosító javaslatot nem lehet beadni, a határozati javaslathoz ugyan lehetne, de gondolom, ilyen nem szokott előfordulni, úgyhogy ennek a jelentésnek nyilván a szavazása lesz az utolsó pályafutása. Nagyon remélem, hogy a parlamenti többség ezt támogatni fogja, mert még egyszer mondom, ez egy korrekt, mindenki által elismerten korrekt és tényszerű anyag.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
