JAKAB ISTVÁN
JAKAB ISTVÁN
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértünk abban államtitkár úrral, hogy sajnos több generáció van, akik nem látták a szülőket munkába menni. Nekünk viszont pontosan az a feladat, hogy ezen változtassunk, és engedtessék meg egy nagyon szerény megjegyzés: ez a nyolc év nem abba az irányba hatott, hogy ezen hatékonyan sikerült volna változtatni.
Szeretném aláhúzni, hogy mindaddig, amíg a mezőgazdasági termelést bérmunkára akarjuk alapozni, mindaddig, amíg az önfoglalkoztatást először most írták le az agrárjelentésben, először, hogy van ilyen, hogy önfoglalkoztatás… (Herbály Imre: Tavaly is benne volt!) Először érdemben most már. Még mindig nem önfoglalkoztatásnak írták ki, hanem díjazás nélküli munkaként írták le. Az a helyzet, hogy ezt bizony jobban el kellene ismerni.
Abban is egyetértünk, hogy változtatni kell azon a rendszeren, hogy nem mehetnek ki a középiskolás gyerekek az almáskertekbe. Nagyon egyetértünk, mert az képtelenség, hogy komoly munkabérrel, annak közterheivel gyűjtjük össze, mondjuk, a gyümölcsöt, hogy ne kelljen betárcsázni, és esetleg megpróbáljuk eljuttatni az arra rászorulókhoz, de karitatív alapon nem vonulhat ki egy iskola szabályszerűen azért, hogy be tudja takarítani a termést, hogy a rászorulókhoz eljuttassa.
A másik dolog pedig a példaadás. A délelőtti bizottsági ülésen szóba került, igen, a gyereket, ha úgy tetszik, nevelni kell, hozzá kell szoktatni az életmódhoz is meg a munkához is, meg a táplálkozáshoz is, és ha van jó példa, akkor van eredmény is. Ezért vagyunk mi a családi gazdaságok mellett elsősorban.
Köszönöm szépen.
