ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkár úr megjegyzéséhez szeretnék annyiban csatlakozni, hogy nálunk ellenkező tapasztalattal vannak az emberek. Amikor megszűnt a cukorgyár, jöttek az emberek, hogy adjunk valamilyen munkát, jöttek a mezőgazdasági termelőkhöz, különösen etnikai csoportok, hogy így fejezzem ki magam (Gőgös Zoltán: Ilyen is van!), mert nem volt nekik miből megélni.
(17.30)
És ezért én azt mondom, hogy a Hajdúságban, az Alföldön, Szabolcsban volna munkaerő, azonban nincs munka, amit végezzenek. Ez a nagy gond. Úgyhogy lehet, hogy a Dunántúlon az van, de az Alföldön pedig ez tapasztalható.
Ugyanakkor azt hadd mondjam még el, hogy az alkalmi munkavállalói könyv vezetése egyre bürokratikusabbá válik, egyre több adatot kell egy munkás után bejegyezni külön jelenléti ívbe, külön a könyvbe, úgyhogy ha 10-15 vagy 20 munkás jelentkezik egy csoportba, akkor az adminisztrációs munka másfél-két óra hossza ennek a kevés embernek is. Úgyhogy ebben is gondolkodnunk kell, és remélhetőleg a megoldás nem az lesz, hogy a föld végéről elektronikus úton kell bejelenteni a munkások jelenlétét, mert ez jelenleg még nem alkalmazható.
Én is egyetértek azzal, ha ezt szeretnénk elérni, akkor az elektronikus adathordozók fejlesztésére támogatási pályázatok sokaságát kell kiírni, hogy ez a gazdák részéről megtörténhessen. Mert megoldható (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) laptop útján is a bejelentés, de ez a mai technikai színvonalon nem megoldható.
