DR. KATONA TAMÁS
DR. KATONA TAMÁS
DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi adórendszert érintő legfontosabb döntések már a nyáron megszülettek. Akkor határozott arról a parlament, hogy jelentős járulék- és jövedelemadó-csökkentést hajtunk végre, így mérsékeljük az élőmunkaköltségeket, javítjuk a foglalkoztatási feltételeket, erősítjük a gazdasági versenyképességet. Akkor elmondtuk, hogy ezzel az elmúlt két évtized legnagyobb adócsökkentését hajtjuk végre az élőmunkát terhelő elvonásoknál. Hogy ezt megtehessük, hogy érvényesítsük az egyensúlyi szempontokat is, növeltük a fogyasztást és a vagyont érintő adóterheket.
Azt is hangsúlyoztuk, hogy további, az adórendszer legfontosabb elemeit, valamint a terhelés nagyságát érintő változtatásokat nem tervezünk az év második felében. Ezt az ígéretünket tartjuk is. A parlament előtt több, adótörvényeket érintő javaslatunk is van, ezek azonban kiegészítő jellegűek, illetve azokat a hosszú távú megtakarításösztönzési kereteket valósítják meg, amelyekről már a nyáron beszéltünk, ezen túl pedig javítják a vállalkozási feltételeket azzal, hogy rugalmasabb formákat kínálnak az érintetteknek.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány 2009. szeptember 18-án nyújtotta be a szóban forgó törvénnyel és megtakarítások ösztönzésével összefüggő módosításokról szóló javaslatot, amely elsősorban Magyarország jogharmonizációs kötelességéből fakadóan megalkotott, az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló törvényhez kapcsolódóan az adó- és járulékszabályozás területén szükséges módosításokat tartalmazza. Ezen túlmenően a módosítási javaslatok kisebb része a múlt évben elkezdődött világgazdasági válság hatásainak enyhítésére irányuló intézkedéseket is tartalmaz.
A világgazdasági válság által teremtett körülmények közepette szükségessé vált a fejlesztési adókedvezményekkel kapcsolatos feltételek igazítása, a teljesítési követelmények olyan, kisebb átalakítása, amelyek az adózok számára nagyobb mozgási szabadságot nyújtanak. Mindezeken túlmenően a törvényjavaslat az adó- és járulékszabályok végrehajtását segítő, adminisztrációcsökkentő és jogtechnikai módosításokat is tartalmaz.
(13.40)
Az egyes területeket érintő változtatások részletei a következőkben foglalhatók össze. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat több ponton érinti a jogi és természetes személyek adóügyi helyzetét, ezért ahhoz, hogy az egyéni cégek akár már 2010. január 1-jétől az új szabályozás szerint működhessenek, szükséges, hogy az alapításukkal, illetve működésükkel, megszűnésükkel kapcsolatos adó- és járulékszabályokat is elfogadja az Országgyűlés.
A törvényjavaslat szerint az egyéni cég a társaságiadó-alanyokra vonatkozó szabályok szerint működik a jövőben. Ez lehetővé teszi számára, hogy más társas vállalkozáshoz hasonlóan az adózott eredmény után ne kelljen azonnal az osztalékadóra vonatkozó szabályok szerint adóznia. Ezzel a jövőben szabadabban lehet dönteni az adózott eredmény felhasználásáról, és ez várhatóan hozzájárul a vállalkozási kedv növeléséhez is.
A személyi jövedelemadót érintően a javaslat tartalmazza azokat a szabályokat, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó tevékenységét egyéni cégként folytatja. Ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, akkor előtte meg kell szüntetnie egyéni vállalkozását, leltárt kell készítenie, amelyben egyéni vállalkozóként feltünteti eszközeit, jelezve, hogy mely eszközök kerülnek át az egyéni cégbe. Az eszközöket értékelni kell, és ha van pozitív átértékelési különbözet, akkor azt figyelembe véve meg kell állapítani az adókötelezettséget, amely az adóévre vonatkozó egyéni vállalkozói adókötelezettség részét képezi, de az adót három egyenlő részletben kell csak megfizetni. Fontos, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén nem kell visszafizetni a feltételekhez kötött kedvezményeket, a továbbiakban az egyéni cég vonatkozásában a kedvezmény érvényesítésére a társasági adó szabályai lesznek irányadók. Az egyéni vállalkozó által elhatárolt veszteség szintén továbbvihető, azt a társasági adó szabályai alatt kell elszámolni.
Az egyéni vállalkozók számára igen lényeges könnyítés, hogy szüneteltethetik tevékenységüket legalább egy hónapig, de legfeljebb öt évig, és a szüneteltetés időtartama alatt adót és tb-járulékot sem kell fizetniük. Ez a lehetőség az idénymunkát végzőknek - például vendéglátó-ipari, mezőgazdasági, építőipari tevékenységgel foglalkozóknak -, illetve hosszabb külföldi tartózkodás, betegség vagy hozzátartozó ápolása miatt a munkából átmenetileg kieső egyéni vállalkozóknak jöhet jól. A szüneteltetést nem kell indokolni és engedélyeztetni sem, csak be kell jelenteni az adóhatóságnak. A tevékenység teljes adóévi szüneteltetés esetén - és amennyiben a korábban igénybe vett adókedvezményekkel összefüggésben adófizetési kötelezettség sem keletkezik - a tevékenységre vonatkozóan az adóévben adóbevallást nem kell tenni.
Tisztelt Országgyűlés! A tervezett módosítás az egyéni cégek számára is lehetővé tenné, hogy az eva hatálya alá tartozzanak. Ha az evás egyéni vállalkozó egyéni cégként kíván működni, akkor az evaalanyisága ugyan megszűnik, de az általános szabálytól eltérően ilyenkor nem kell négy évet várnia az újabb bejelentkezéshez, lehetővé válik ugyanis, hogy ilyenkor is jellemzően két adóév elteltével újra evaalany lehessen.
A korlátolt és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég eltérő szabályozást igényel a nyilvántartás-vezetési kötelezettség, az evaalap megállapítása, a személyi jövedelemadóval és a társasági adóval összefüggő adókötelezettségek tekintetében. Ennek megfelelően a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok, míg a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre a számviteli törvény hatálya alá tartozó jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok lesznek alkalmazandók.
A járuléktörvényt módosító szabályok tartalmazzák az egyéni vállalkozó és az egyéni cég társadalombiztosítási kötelezettségeivel kapcsolatos rendelkezéseket. Az egyéni cégre olyan szabályok vonatkoznak, mint jelenleg a társas vállalkozás tagjára. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének ideje alatt szünetel a biztosítási jogviszony is, tehát az egyéni vállalkozónak nincs járulékfizetési kötelezettsége, ugyanakkor a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt sem szerez. Az egyéni céget érintően a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény kimondja, hogy az egyéni cég is vállalkozónak, azaz az iparűzési adó alanyának és a vállalkozó kommunális adó alanyának minősül.
A kormány a válság hatásainak enyhítése érdekében több olyan adóváltoztatást is javasol, amelyek elősegítik a vállalkozások befektetéseit, illetve megtakarításra ösztönöznek. Ez utóbbiak közé tartozik a hosszú távú megtakarítások ösztönzése, valamint a pénz- és tőkepiacon keletkező jövedelmek egységes adóztatásai szabályait megteremtő változtatás is. Idesorolható még a fejlesztési adókedvezmény feltételeinek átmeneti enyhítése, amelynek célja, hogy ne kényszerüljenek a beruházások révén létrehozott tevékenység megszüntetésére azok a vállalkozások, amelyek a korábban vállalt feltételeket a válság miatt nem tudják teljesíteni.
A magánszemélyek pénz-, tőkepiacon keletkező jövedelmeinek adóztatásában indokolatlan a különbségtétel, a magyar befektetési tőke külföldre áramlásának egyik oka a mai hátrányosabb adóhatás lehet. A tőzsdei ügyletek hozama jelenleg 20 százalékkal adózik, szemben más külön adózó jövedelmek 25 százalékos mértékével, és az ügyleti nyereségekből az adóéven belül és az egymást követő adóévekben is levonhatók az ügyleti veszteségek. A hazai befektetések élénkítése érdekében ezeket a szabályokat a jövőben alkalmazni lehet minden átlátható piacon, vagyis a tőzsdén kívüli ellenőrző tőkepiaci ügyletekre, például a befektetési szolgáltatóval tőzsdén kívül kötött ügyletekre is.
Ugyanígy kedvezményezett lenne az értékpapíron túl más pénzügyi eszközre, árura, devizára vonatkozó ügylet is. A magánszemély állampapírok, befektetési jegyek esetében dönthet úgy is, hogy a befektetések hozama után a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint adózik. Ekkor a kifizető levonja az adót, és nem kell bevallást adni a jövedelméről. Ezen intézkedések hatására várható a hazai jövedelemtulajdonosok befektetési tevékenységének élénkülése.
A személyi jövedelemadózásban meglévő, jellemzően öngondoskodásra ösztönző konstrukciók mellett javasoljuk a tartós befektetésből származó jövedelemre új kedvezményes szabály bevezetését. 2010-től a tartós befektetéseket a törvényjavaslat a befektetéseken elért hozam alacsonyabb mértékű adózásával ösztönözné. A hároméves befektetés után csak 10 százalékos adót kellene fizetni a 20-25 százalék helyett, az ötéves befektetés esetén pedig az egész időszakban elért hozam, ügyleti nyereség már adómentes lenne.
Az új típusú befektetést ösztönző szabályozással összefüggésben új nyugdíj-előtakarékossági számlára vonatkozó szerződéseket 2011-től nem lehetne kötni, azonban a meglévő számlákra történő befizetések alapján még további három évig érvényesíthető lenne az adó-visszatérítés. A szabályozás adózási következmény nélküli átjárási lehetőséget teremt a nyugdíj-előtakarékossági számla és a tartós pénzlekötésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések között. A 2011-ig nyitott nyugdíj-előtakarékossági számlákon lévő befizetések hozamai természetesen továbbra is adómentesek maradnak.
A javasolt módosítások közül a megtakarítást ösztönző intézkedések azok, amelyek hatással lehetnek az adóbevételek alakulására. A tartós befektetésből származó jövedelem új adószabályainak bevételcsökkentő hatása évenként átlagosan nem lesz több 2-3 milliárd forintnál a bevezetés évében, 2010-ben pedig 1,5-2 milliárd forint.
Tisztelt Országgyűlés! A világgazdasági válság által teremtett körülmények közepette szükségessé vált a fejlesztési adókedvezményekkel kapcsolatos feltételek enyhítése, a teljesítési követelmények némi átalakítása. A jelenleg hatályos szabályozás szerint, ha egy cég fejlesztési adókedvezményt kíván igénybe venni, akkor az adókedvezmény első igénybevételét követő évben növelnie kell a létszámot vagy a bérköltséget, és ezt a létszámot, bért nem lehet a következő négy évben csökkenteni. Ehhez a növekedéshez a beruházás megkezdése előtti adóév létszámát, illetve bérköltségét kell jelenleg alapul venni. A javaslat ezt a feltételt enyhítené, így jövő évtől a jelenértéken legalább 3 vagy 1 milliárd forint, kis- és közepes vállalkozások esetén legalább 500 millió forint értékű beruházás megvalósítása esetén a fejlesztési adókedvezmény érvényesítésének feltétele úgy változna, hogy a létszámot vagy a bérköltséget az adózó a beruházás megkezdése előtti adóév adata helyett a beruházás megkezdését megelőző három adóév adatának átlagához is viszonyíthatja.
(13.50)
Az előző szabályhoz kapcsolódó átmeneti intézkedés vonatkozna arra az adózóra is, aki a beruházást 2008. október 1. napja előtt kezdte meg, és azt 2009-ben vagy 2010-ben helyezi üzembe.
A kormány átmenetileg az idei és a jövő évi adóévre enyhítené azt a szigorú előírást, ami azt jelenti, hogy amennyiben egy cég már megkezdte a fejlesztési adókedvezmény érvényesítését, de nem tud eleget tenni a létszám- illetve bérnövekmény-feltételnek, akkor jogosulatlanná válik az adókedvezményre, és a már igénybe vett adókedvezményt önellenőrzési vagy késedelmi pótlékkal és az adóbírsággal együtt vissza kell fizetnie. A javaslat szerint, ha az adózó a 2008-es vagy a 2009-es adóévekben nem teljesíti a létszám- vagy bérköltség-növelési feltételt, akkor feltéve, hogy az adókedvezményt sem veszi igénybe, és létszámát, bérköltségét a beruházás megkezdésének évéhez képest nem csökkenti, nem veszíti el azt a jogot, hogy adókedvezményre tartson igényt. Ebben az esetben az adókedvezmény érvényesíthetőségének tízéves időtartamába nem kell beszámítani az idei és a jövő évi adóévet.
Fontos azonban, hogy ha az adózó nem él a felfüggesztés lehetőségével és nem teljesíti az adókedvezmény igénybevételére előírt feltételeket, akkor nem vehet igénybe adókedvezményt, és a már igénybe vett összeget vissza kell fizetnie. Engedmény ebben az esetben, hogy ha az adózó önellenőrzés alapján teljesíti a kötelezettségét, akkor nem kell önellenőrzési pótlékot fizetnie, és a visszafizetési kötelezettségének az idei évtől számított három adóévre elosztva tehet eleget.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat továbbá kisebb, elsősorban jogtechnikai, illetve adminisztrációegyszerűsítést szolgáló módosításokat tartalmaz, amelyek közül talán az egyik fontos, hogy az adminisztráció egyszerűsítése érdekében megszűnik a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetése, azaz a cégek vagy egyéni vállalkozók a veszteségüket adóhatósági kérelmezés és engedélyezési eljárás nélkül automatikusan átvihetik a következő évekre, ha a veszteség tényleges vállalkozási tevékenységből fakad.
A személyi jövedelemadó területén több helyen pontosabbá válnak a vállalkozói kivétkiegészítésre és a személyes közreműködési díj kiegészítésére vonatkozó szabályok.
A javaslat szerint az ellenőrzött külföldi társaság fogalmához kapcsolódóan meghatározásra kerül a befektetői tevékenység. A módosítás szerint tényleges tulajdonosnak minősül akkor is a magánszemély, ha külföldi társaságban közvetve rendelkezik szavazati jogokkal vagy tulajdoni hányaddal. Változik a tulajdonosi részesedésre vonatkozó mérték is, a korábbi 25 százalékról 10 százalékra. Az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó előírások alkalmazása alóli mentesítés szigorúbbá válik: akkor mentesül a külföldi társaság a szabályok alkalmazása alól, ha van olyan, 25 százalékos részesedéssel rendelkező tagja, amely már legalább 5 éve be lett vezetve elismert piacra.
Az ingatlannal rendelkező társaság fogalmánál a javaslat kezeli azt, ha a kapcsolt vállalkozások eltérő üzleti évet alkalmaznak, valamint a javaslat valamennyi kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalany eszközeinek összeszámításáról rendelkezik, függetlenül attól, hogy van-e ingatlanja. Ennek oka, hogy enélkül a csoporthoz tartozó, jellemzően külföldi tulajdonossal rendelkező holding soha nem minősülne ingatlannal rendelkezőnek.
A közigazgatási hatóságoknak is lehetővé válik, hogy a bírósági eljárást lezáró döntésre tekintettel külön határozatban rendelkezzenek a közigazgatási eljárásban megfizetett jogorvoslati eljárási illeték visszatérítéséről, ezáltal gyorsabbá válhat a jogorvoslati eljárási illeték visszatérítése.
Az adminisztrációs terhek csökkentése jegyében megszűnik az ajándékozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség egyes illetékmentes vagyonszerzések esetén.
A javaslat szerint a gépjárműadóról szóló törvény hatálya alól kikerülnek a négykerekű segédmotoros kerékpárok, mivel az ezek által elérhető adóbevétel sokszor az adóztatási költségek alatt marad.
Több ponton módosul az adózás rendjét szabályozó törvény. A változások eredményeként például megszűnik a nyugdíj-biztosítási egyéni nyilvántartó lap, az úgynevezett nyenyi-lap, ezzel összefüggésben a havi adatszolgáltatás kiegészül, és a nyugdíjjárulék-bevallási adatokat így már az APEH továbbítaná automatikusan a nyugdíjfolyósítónak.
A feltételes adómegállapítási eljárásokhoz kapcsolódóan megjelenik egy új, speciális eljárás, amelynek során a PM azt állapítja meg, hogy a feltételes adómegállapítás tárgyában hozott határozatot érintik-e érdemben jogszabályváltozások, ténybeli változások vagy a határozat kötőereje szempontjából a változások irrelevánsak.
Kedvezően változik az eho feltétele és rendszere is. A jövő évtől hatályba lépő járulékmértékek módosításával összefüggésben a 450 ezer forintos felső határig a 14 százalékos ehofeltöltést az egyes külön adózó jövedelmek után nem a foglalkoztatói 2 százalékos egészségbiztosítási járulék, hanem a 6 százalék egyéni egészségbiztosítási járulék beszámításával kell teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélyeknek nem kell indokolatlanul magas, 22,5 millió forintos járulékalappal rendelkezni ahhoz, hogy mentesüljenek a 14 százalékos ehofeltöltés alól, így elégséges lesz 7,5 millió forintos járulékalap.
A számviteli törvényt érintő módosításokon belül többek között a tb-járulékok jövő év január 1-jei módosításával összefüggésben változik a bérjárulékokra vonatkozó számviteli meghatározás, így rögzítésre kerül, hogy a devizaadósságok devizanemének szerződésmódosítás keretében történő megváltoztatása nem érinti a kapcsolódó árfolyamveszteség időbeli elhatárolásának elszámolását, valamint a sajátos, egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó visszatérítés szabályait.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt képviselőket, hogy az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvénnyel, valamint a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló javaslatot támogatni szíveskedjenek.
Elnök asszony, köszönöm a lehetőséget. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)
