KISS FERENC
KISS FERENC
KISS FERENC, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Én hozzászólásomban nem szeretném ismételni az államtitkár úr által elmondottakat és a bizottsági véleményeket, csupán egy-két dologra szeretném fölhívni a figyelmet, ami ebben a salátatörvényben szerepel.
Az első ilyen az összeférhetetlenségről szóló törvény, amely a vezetői összeférhetetlenség esetében a munka törvénykönyve 10. §-át kívánja átemelni a vezetői összeférhetetlenség esetében is, természetesen olyan mentességet biztosítva, hogy azoknál a vezető beosztású köztisztviselőknél, akik tudományos, oktatói vagy az egészségügyben végzett tevékenységet, igazgatósági és felügyelőbizottságban történő tisztséget vállalnak, ezekben az esetekben mentesítést biztosít az összeférhetetlenségi szabályok alól. Természetesen azzal, hogy szabályozza egzakt módon a közszférában is az összeférhetetlenség eseteit, úgy gondolom, ezzel eleget tesz azon kívánalmaknak a törvény, amelyek korábban is megfogalmazódtak e területen is.
A másik, amiről már korábban is szóltam, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, tehát a felszámolás és a végelszámolás esetén történő bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség. Szintén 20 főnél, illetve 100-nál kevesebb munkavállaló esetén legalább 10, míg efölöttinél a foglalkoztatottak 10 százaléka, és 300 vagy annál több munkavállaló esetén, ha 30 munkavállaló munkaviszonya megszűnik, akkor tájékoztatási és bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak a területileg illetékes állami foglalkoztatási szervhez. És ami talán változás a korábbiakhoz képest, hogy ebben az esetben a bejelentési kötelezettségnek tartalmaznia kell a munkakört, a szakképzettséget és az átlagkeresetet is, amelyet legalább 30 nappal korábban meg kell küldeni az állami foglalkoztatási szervnek.
Hogy miért fontos ez? Úgy gondolom, hogy lehetőséget kell biztosítani a foglalkoztatási szervnek, a regionális munkaügyi központoknak arra, hogy a csoportos létszámleépítés esetén megfelelő kínálatot tudjanak biztosítani a munkaviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén.
A másik ilyen kérdés, amivel szeretnék foglalkozni, az - és többen utaltak rá - a gyermekgondozási ellátások átalakításából adódó kötelezettség. A fizetés nélküli szabadság a gyermek 3 éves koráig megilleti a szülőt. Ebben az esetben a második év után az a szülő kérheti a részmunkaidős foglalkoztatást a közszférában, ahol erre lehetőség van. Nagyon szeretnénk elérni, és ebben a törvény garanciát biztosít, hogy ilyen esetekben, ha a munkavállaló ilyen kérelemmel fordul a munkáltatójához, elutasítás esetében minden esetben írásos elutasító és indokolt választ kell biztosítani. Fölvetődhet a kérdés, hogy hogyan viszonyul ez a munka törvénykönyvéhez. Ugye, a munka törvénykönyve szerint a versenyszférában csak a felmondási tilalom maradt meg továbbra is, így a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadság ideje alatt a munkáltató nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát.
A másik ilyen kérdés, amivel szintén szeretnék foglalkozni, az a munkavédelemről és a rákkeltő hatásról történő bejelentési kötelezettség. Úgy gondolom, hogy előfordulnak olyan munkakörök és munkahelyek, ahol a munkaügyi ellenőrzés során kiderült, hogy a munkavédelemről szóló törvény betartása hiányos. Ezért külön fejezet foglalkozik azzal, hogy azokon a munkaterületeken és munkahelyeken, amely munkakör rákkeltő hatású a munkavégzés során, a foglalkoztatottak számáról és munkaköréről, a besorolásról tájékoztatást kell biztosítani a munkaügyi és munkavédelmi hatóságoknak.
Még egy gondolatot szeretnék felvetni - szintén elhangzott -, ez pedig a vezetők kinevezése a közszférában, illetve a megbízás időtartamának a hossza. Ismeretes, és erre képviselőtársam is utalt, hogy a jelenlegi határozott idejű szerződések hatályban maradnak, egy esetben 10 évről 5 évre csökken, de minden esetben egyértelművé kell tenni, hogy hol alkalmazunk határozott idejű kinevezéseket a közszférában, egyébként a határozatlan idejű az elfogadott.
Ugyanehhez kapcsolódik a törvény 14. §-ában, hogy milyen elismeréseket és juttatásokat biztosíthat a közszférában dolgozóknak, ezzel is egyértelművé téve, hogy a teljesítményértékelés mellett jutalom kifizetésére a tárgyhavi illetmény 12-szeresének 30 százaléka biztosítható egyéb kifizetés mellett. Természetesen a munkáltatói jogkör gyakorlójának lehetősége van egyéb címen pótlékot biztosítani a munkavállaló részére.
Összességében úgy érzem - és többen talán fölhívták a figyelmet, és a mi bizottságunk különösen arról szólt, amely az ágazatot érinti -, ez a törvény azon túl, hogy nem egyértelműen rögzíti azokat a várható következményeket, úgy érzem, hogy szükséges, hogy a megváltozott körülményekhez a törvényi hátteret is biztosítsuk. Ennek megfelelően javaslom, hogy a módosítók után a törvényjavaslatot a tisztelt Ház fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
(11.30)
