KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja elsődlegesen a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása. A módosítás mindenekelőtt a törvény felhatalmazási rendszerének pontosítására, a jogtechnikai problémák kiküszöbölésére, valamint az időközben felmerült, a jogalkalmazást segítő kérdések rendezésére irányul.
(11.00)
Noha a törvényjavaslat számos törvényt módosít, valójában ez nem egy salátatörvény, ugyanis a részmunkaidős foglalkoztatás közszférában történő bővítése, valamint a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő rendelkezések korrekciója önmagában is összesen 7, illetve 8 törvény egyidejű, lényegében azonos tartalmú módosítását teszi szükségessé.
A törvényjavaslat a közszférában foglalkoztatott közalkalmazottak, köztisztviselők, bírák, igazságügyi alkalmazottak, ügyészek tekintetében megteremti a lehetőséget arra, hogy a gyermek otthoni gondozása miatti, fizetés nélküli szabadság igénybevétele után korábbi munkahelyére visszatérő szülő egyoldalú döntése alapján választhassa a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét a gyermek 3 éves kora előtt.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái tekintetében a részmunkaidős foglalkoztatást abban az esetben teszi lehetővé a törvényjavaslat, ha az állomány tagjának az eredeti beosztása - a beosztás jellegéből fakadóan - rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható.
A munkáltató a munkavállaló kérelmére köteles a kinevezést módosítani, és ennek során heti 20 óra, illetve a kinevezés szerinti munkaidő mértéke felének megfelelő tartamú részmunkaidőt kitölteni. A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás a munkavállaló kérelme szerinti időpontig, de legfeljebb a gyermek 3 éves koráig tart, ezt követően a jogviszonyra a részmunkaidő előtti időszakban irányadó feltételek az irányadóak.
A gyermekgondozási ellátások 2010. május 1-jét követő átalakításával összefüggésben nem indokolt a felmondási védelem időtartamát a gyermekgondozási segély két évre történő lecsökkentésével együtt lerövidíteni. Erre tekintettel a törvényjavaslat előírja, hogy 2010. május 1-jétől a felmondási védelem továbbra is a gyermek 3 éves koráig illeti meg a munkavállalót, függetlenül attól, hogy igénybe veszi-e eddig az időpontig a fizetés nélküli szabadságot avagy sem. A felmondási védelem azt a szülőt illeti meg, aki a gyermek otthoni gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A közigazgatási hatósági eljárás és a szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi törvény, a 2009. október 1-jétől hatályos, a közigazgatási döntések végrehajthatóvá válásáról szóló rendelkezései, valamint a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak való megfelelés igazolását szolgáló hatósági nyilvántartásokra vonatkozó rendelkezések összhangjának megteremtése céljából a törvényjavaslat módosítja a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő törvényeket. A vonatkozó szabályok a hatósági nyilvántartásba történő felvétel feltételéül szabják a közigazgatási határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válását.
A végrehajthatóságra vonatkozó, 2009. október 1-jétől hatályos rendelkezések alapján azonban a jogerős közigazgatási döntés csak abban az esetben végrehajtható, ha a döntésben előírt határidő, határnap eredménytelenül telt el. Az eredeti jogalkotói szándékkal ellentétesen e szabály alkalmazása azt eredményezné a hatóság által vezetett, illetve a hatóság honlapján közzétett hatósági nyilvántartások esetében, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek meg nem felelő, de a bírságot az előírt határidőben befizető foglalkoztatót, munkáltatót nem lehetne szerepeltetni a nyilvántartásban, és ily módon mentesülne a jogsértés miatti jogkövetkezmények alól.
A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye alapján a célkitűzés az, hogy a bírságolt foglalkoztató, munkáltató a bírságolás jogerős ténye alapján kerüljön a nyilvántartásba, függetlenül attól, hogy a befizetési kötelezettségét határidőben teljesítette vagy sem. Ezzel összhangban különösen fontos, hogy az a foglalkoztató vagy munkáltató, aki a jogsértést elkövette, ne mentesüljön a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértésével kapcsolatos hátrányos jogkövetkezmények alól a jogsértés utólagos megszüntetése, illetve az ehhez kapcsolódó pénzügyi szankciók teljesítése esetén, és a bírság 15 napos határidőn belüli teljesítése esetén is viselje a jogsértés hátrányos jogkövetkezményeit. Hiszen ez a hátrányos jogkövetkezmény ösztönzi őt a munkajogi szabályok betartására, és ez felel meg a jelenleg is változatlan jogalkotói célnak.
A szabályozás célja tehát egyértelmű: ha a törvényi szabályozásban meghatározott szabályszegések elkövetésének megállapítására és a bírság kiszabására kerül sor, függetlenül attól, hogy az adott munkáltató a bírságot befizette-e vagy sem, ne kapjon állami támogatást, és ne lehessen a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő.
A törvényjavaslat egyebek mellett ésszerűsíti a közalkalmazotti törvény pályázatra vonatkozó rendelkezéseit, és az áttekinthetőség érdekében külön szabályozza a közalkalmazotti jogviszony létesítésére és a vezetők megbízására irányuló pályáztatásra vonatkozó rendelkezéseket. A javaslat a csoportos létszámcsökkentéshez hasonló tájékoztatási kötelezettségeket ír elő azokban az esetekben is, amikor a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében hasonlóan nagy számú munkavállaló munkaviszonya szűnik meg.
(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tekintettel arra, hogy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése egy folyamat részeként tervezhető és előre látható, nem kizárt a tájékoztatási kötelezettségek csoportos létszámcsökkentéshez hasonló szabályozása. Ugyanis annak ellenére, hogy a gyakorlatban az esetek többségében a munkáltató jogutód nélkül történő megszűnése előtt munkáltatói rendes felmondással vagy közös megegyezéssel általában már megszüntetésre kerülnek a munkaviszonyok, viszonylag kevés, ténylegesen a munkáltatónál dolgozó munkavállalót érint a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, nem lehet elfeledkezni azokról a munkavállalókról sem, akik ezen időpontig dolgoznak, vagy a jogutód nélküli megszűnés időpontjában felmondási tilalom alatt állnak.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg, és támogassák annak elfogadását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
