BERÉNYI LAJOS
BERÉNYI LAJOS
BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Közbeszerzések Tanácsa törvényi kötelezettségének eleget téve ezúttal is benyújtotta beszámolóját a tanács 2008. évi tevékenységéről a tisztelt Országgyűlésnek. A beszámoló tartalmazza a közbeszerzések 2008. évi alakulását, ennek gazdasági-pénzügyi összefüggéseit, a közbeszerzések átláthatóságával és tisztaságával kapcsolatos tapasztalatokat, valamint számot ad a Közbeszerzések Tanácsa munkájáról. A beszámoló a Közbeszerzések Tanácsa mint testület véleményét tükrözi.
2008-ban a közbeszerzések értéke az európai uniós és nemzeti eljárási rendben 1418 milliárd forint volt, 3911 közbeszerzési eljárás keretében. A közbeszerzések darabszáma mintegy 15 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva, az értéke viszont körülbelül 100 milliárd forinttal alacsonyabb volt, mint 2007-ben. A csökkenés alapvetően a kialakult gazdasági helyzettel függ össze, s mindenekelőtt az építési beruházások csökkenése volt megfigyelhető az elmúlt évben. A közbeszerzések tárgya szerint az építési beruházások több mint 200 milliárd forinttal csökkentek az előző évhez viszonyítva, valamelyest növekedett viszont a szolgáltatások és az árubeszerzések értéke, valamint az építési koncesszió értéke, ami tartalmilag tulajdonképpen a beruházásokhoz sorolható. A csökkenés alanyai tekintetében a csökkenés alapvetően a központi költségvetési szervek és az önkormányzatok területén következett be, viszont növekedett a közjogi szervezetek és a közszolgáltató vállalatok beszerzése.
Ami a várható tendenciákat illeti: a mi felméréseink szerint - hiszen már féléves statisztikával rendelkezünk - 2009-ben nagyságrendileg a tavalyi közbeszerzéssel számolunk, tehát körülbelül 1500-1600 milliárd forintos számmal, hozzátéve a kisebb értékű beszerzéseket is, amelyek ebben a statisztikában még nem kerültek figyelembevételre.
A Közbeszerzések Tanácsa külön figyeli és statisztikailag számon tartja a kis- és középvállalatok pozícióját. Ezzel kapcsolatosan azt kell elmondjam, hogy 2008-ban valamelyest javult ennek a vállalati szektornak a helyzete az előző évhez viszonyítva, hiszen az összes közbeszerzési darabszám több mint 70 százalékát továbbra is a kis- és középvállalatok nyerik el, értékben viszont a 2007. évi 34 százalékról 40 százalékra nőtt a részesedésük. Ez természetesen még mindig nem tekinthető kielégítő mértéknek. Úgy gondolom, hogy ebben az évben az ismert gazdasági válság, valamint a kis- és középvállalatok hitelpozícióját figyelembe véve a 40 százalékos részesedés érdemben nem fog változni, de remélhető, hogy az EU-támogatások növekedésével a következő években esetleg 50 százalékig felmehet a részesedésük. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kis- és középvállalatok alapvetően a kisebb értékű közbeszerzési eljárások tekintetében érnek el jó pozíciókat, a nagy értékű beruházások tekintetében alapvetően csak alvállalkozóként tudnak eredményesek lenni, az alvállalkozói szférában pedig ismert, hogy a körbetartozások és egyéb gondok a kis- és középvállalatok pozícióját jelentős mértékben gyengítik.
Tisztelt Országgyűlés! A 2008-as év rövid áttekintésénél szólnom kell arról is, hogy az európai uniós irányelvek és a magyar közbeszerzési törvény szerint is az ajánlatkérők saját maguk választhatják meg, hogy milyen eljárási fajtát választanak, amikor a közbeszerzési pályázatot kiírják. Az elfogadott eljárási fajták a közbeszerzési törvénynek megfelelően a nyílt eljárás, a meghívásos eljárás, a tárgyalásos eljárás, ennek két változata a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, valamint a versenypárbeszéd, amelyik egy új kategória az európai uniós irányelvekben.
Nos, a magyar vállalatok, a magyar pályázatkiírók alapvetően két eljárásfajtát választanak, az egyik a nyílt eljárási forma, a másik az úgynevezett tárgyalásos eljárási forma. A nyílt eljárások aránya az elmúlt években csökkent, bár darabszám szerint még mindig 60 százalék fölött van, értékben azonban 40 százalékra csökkent a korábbi, ennél magasabb értékhez viszonyítva, ami azt is jelenti, hogy a tárgyalásos eljárások aránya az érték szerint még 2008-ban is megközelítette az 50 százalékot - az előző évben még magasabb is volt ennél -, tehát egy bizonyos javulás ilyen tekintetben van.
(19.50)
Mi már a tavalyi országgyűlési vitában is és év közben tájékoztatókkal, ajánlásokkal számos alkalommal felhívtuk a magyar nagyberuházók figyelmét, elsősorban a nagyberuházási pályázatokat kiírók figyelmét, hogy a tárgyalásos eljárások választása legalábbis kockázatos, mindenekelőtt az európai uniós támogatásos beruházásoknál. A kis értékű közbeszerzéseknél ennek előnyei is vannak, hiszen egy meghívásos vagy egy tárgyalásos eljárás a helyi vállalkozók lehetőségeit akár növelheti is, de a nagyberuházások tekintetében azzal kell számolni, hogy ha mindenekelőtt a nagy állami vállalatok és más közszolgáltató vállalatok, amelyek EU-s pályázatokra egyébként eredményesen pályáztak, ezt az eljárási fajtát választják, akkor nagyon alaposan végig kell gondolni a tárgyalásos eljárás összes menetét, mert különben jelentős mértékű támogatáscsökkenés következhet be az európai uniós támogatásokban.
Tisztelt Országgyűlés! 2008-ban, mint önök tudják, hiszen nagy tisztelettel mondom, az Országgyűlés bizottságai, különösen a gazdasági és informatikai bizottság és annak közbeszerzési albizottsága, valamint a költségvetési és pénzügyi bizottság nagyon sokat foglalkoztak a közbeszerzési törvény módosításával. Végül is nagyon sok módosító indítvány után decemberben az Országgyűlés elfogadta ezeket az átfogó módosításokat. Az igen nagy volumenű CXXIX. közbeszerzési törvénynek - ami közel négyszáz paragrafust tartalmaz - körülbelül a 60 százaléka változott meg, akkor is, ha ezek a változások nem mindig voltak lényeges változások.
A Közbeszerzések Tanácsa tevékenységében is kiemelkedő helyet kapott a közbeszerzési törvény módosításával összefüggő olyan javaslatok kidolgozása, amelyek a törvényt jobbítják. Nem vitás, hogy azok a célkitűzések, amelyek a törvény átfogó módosításához vezettek, mindenképpen helyeselhetők, a megoldási módok jelentettek nem egy esetben nagy vitát és valamifajta kompromisszumot a végén. Az egyik ilyen célkitűzés a közbeszerzés egyszerűbbé tétele volt. Általános volt mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők véleménye, hogy a magyar közbeszerzési törvény túlságosan bonyolult, helyenként nehezen lehet alkalmazni.
Nos, az a határozat vagy az a törvénymódosítás, amelyet a tisztelt Országgyűlés elfogadott, hogy a korábbi három rezsim helyett az európai uniós értékhatár feletti rezsim, a nemzeti rezsim és az úgynevezett egyszerű eljárások rendje helyett két eljárási rend maradt - az eddigi tapasztalatok alapján úgy értékeljük, hogy mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők, tehát a közbeszerzések főszereplői pozitívan fogadták ezeket a változásokat. A változásoknak egy másik, nagyon lényeges vonulata volt a közbeszerzések nyilvánosságának további erősítése.
Az elfogadott törvénymódosítás alapján azt kell önöknek elmondanom, hogy ma a pályázati felhívástól kezdve a szerződés teljesítéséig bezárólag, beleértve még a döntőbizottsági és bírósági ítéleteket is, a Közbeszerzési Értesítőben nyomon lehet követni, teljes egészében nyilvánosan, méghozzá 2008. július 1-jétől a Közbeszerzési Értesítő hivatalos változatát elektronikus formában szerkesztjük. Papírformában is megjelenik az értesítő, de a hivatalos változat az elektronikus változat. Emellett a Közbeszerzések Tanácsa jelentős informatikai fejlesztésekkel a honlapját folyamatosan korszerűsíti, és lehetővé teszi az ajánlatkérőknek és az ajánlattevőknek, hogy akiknek saját honlapja nincs, azok átmenetileg és majd később teljes egészében a Közbeszerzések Tanácsa honlapján a közbeszerzési pályázattal kapcsolatos összes információt közzétegyék, kivéve természetesen az üzleti titkokat. Az egy más kérdés, arról mindig vita folyik, hogy tulajdonképpen mit tekintünk üzleti titoknak, de azt hiszem, a nyilvánosság ilyen értelemben jó úton halad.
A tanács informatikai fejlesztése saját forrásai keretében jelenleg folyamatban van olyan módon is, hogy jövő évre egy átfogó adatbázist tudunk biztosítani az összes közbeszerzés iránt érdeklődő számára, ami a nyilvánosság tekintetében jelentős előrelépés az eddigiekhez képest.
A közbeszerzési eljárások tisztasága és átláthatósága tekintetében nagy viták vannak. Nem vitás, a közbeszerzés szereplői és a közvélemény is azon a véleményen vannak, hogy nagyon sok a korrupciós jelenség. Itt az elmúlt évi vitában is részletes eszmecserét folytattunk erről a kérdésről, és a Közbeszerzések Tanácsa úgy döntött, hogy átfogó országos felmérést készít arról, hogy a közbeszerzés szereplői hogyan ítélik meg ezt a pozíciót. Mélyinterjúk, kikérdezéses alapon és tudományos feldolgozás keretében két vállalat készített részletes felmérést. Ennek az átfogó elemzése jelenleg befejezés előtt van, és ahogyan azt korábban ígértük, ez év végéig az országgyűlési képviselőknek ennek a következtetéseit, konklúzióit közzétesszük.
Tisztelt Országgyűlés! A Közbeszerzések Tanácsának tevékenységében természetesen jelentős része volt - és szeretném külön kiemelni a jogorvoslati eljárási rendszer néhány tapasztalatát. A Közbeszerzések Tanácsa mellett működő Közbeszerzési Döntőbizottság az elmúlt évben 636 jogorvoslati eljárást folytatott le és fejezett be határozattal. Szerencsére ez mintegy százzal kevesebb az előző évinél, de ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre bonyolultabb, egyre nehezebb ügyek kerülnek a döntőbizottság elé. Az arány tulajdonképpen nem tekinthető egészében rossznak, hiszen a 636 esetből 268 esetben állapítottak meg jogsértést, a többi viszont nem volt megalapozott jogorvoslati kezdeményezés, a 268-ból 136 esetben semmisítették meg az ajánlatkérő döntését, ami jelentős részt jelent a döntőbizottság tevékenységében. Emellett, bár nem ez a fő cél a közbeszerzések területén, a bírságok mértéke is viszonylag jelentős volt, 390 millió forintot tett ki az elmúlt évben.
A Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységéhez kapcsolódóan szeretnék még visszatérni a korábban már jelzett tárgyalásos eljárási formáknak arra a változatára, amit hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnak tartunk. Az európai irányelvek és a magyar közbeszerzési törvény is ezt az eljárási formát csak egészen kivételes esetben teszi lehetővé, rendkívüli sürgősség vagy olyan esetben, amikor csak egy vállalat - műszaki, művészeti vagy egyéb okokból egy vállalat - alkalmas egy pályázati kiírás teljesítésére.
(20.00)
Ilyen esetben - és ez az egyetlen, ahol a nyilvánosság nem érvényesül - a pályázati felhívást a Közbeszerzési Értesítőben nem kell közzétenni, hanem meg kell jelölni azt a vállalati számot, amelyet meghívnak a közbeszerzési eljárásra. Itt van egy bizonyos fokú szigorítás, a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ezt a pályázati felhívást be kell nyújtani, és a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének jogosítványa van arra, hogy jogorvoslatot kezdeményezzen, ha nem tartja megalapozottnak ezt az eljárási formát.
Nos, a magyar vállalatok egy része rendkívüli érdeklődést tanúsít ezen eljárási forma iránt, az elmúlt évben több mint ezer ilyen bejelentés érkezett, és abban a pillanatban, amikor jogorvoslati eljárást helyeztek kilátásba, akkor jelentős részük visszavonta ezt az eljárási formát, és új eljárási fajtát írt ki. Ezzel együtt is sajnos az összes közbeszerzésnek mintegy 14-15 százaléka ebben az eljárási formában bonyolódott le.
Tisztelt Országgyűlés! Az írásos beszámolóhoz ennyi kiegészítést kívántam fűzni, és tisztelettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság ajánlásának megfelelően a jelentésünket vegye tudomásul.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
