DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A Közbeszerzések Tanácsa 1995-ben történt megalakulása óta minden évben eleget tesz a törvényben előírt kötelezettségének, és tájékoztatja az Országgyűlést a megelőző évben folytatott tevékenységéről, a közbeszerzési folyamatok alakulásáról és az ezzel kapcsolatos adatokról, tapasztalatokról.
A Közbeszerzések Tanácsa e törvényi kötelezettségének idén is eleget tett, immáron 13. beszámolója révén az Országgyűlés ismét képet kapott a közbeszerzési eljárások hazai helyzetéről.
(20.10)
A beszámolóból kiderül, hogy 2008-ban hazánkban csaknem 4 ezer közbeszerzési eljárást folytattak le, ezek összértéke mintegy 1600 milliárd forint volt. Az eljárások száma nőtt, míg az eljárások összértéke csökkent a 2007-es adatokhoz képest, ennek okát a beszámoló a költségvetési megszorításokban látja. Nagyon fontosnak tartom kiemelni a nyílt eljárások értékbeli részesedésének drasztikus növekedését. A nyílt eljárások mintegy 30 százalékkal nagyobb értéket képviselnek a 2007-es adatokhoz képest. A tárgyalásos eljárások értékbeli részesedésének túlsúlya azonban megmaradt, az összérték csaknem felét ezen eljárástípus képviseli, ehhez azonban érdemes hozzátenni, hogy a legnagyobb arányban a közszolgáltatók alkalmazzák ezen eljárást. Örvendetes tény, hogy 2008-ban a kis- és középvállalkozások az eljárások csaknem 71 százalékában voltak közbeszerzési eljárások nyertesei, az általuk megnyert eljárások értéke képviseli a közbeszerzések összértékének 40 százalékát. Elmondható tehát, hogy piaci pozíciójukat sikerült megőrizniük, amely a beszámoló szerint a Közbeszerzések Tanácsa egyik kiemelt feladata.
Nagy érdeklődéssel hallgattam Mádi képviselő úr hozzászólását, különösen azt a részt, amikor a hazai vállalkozások helyzetbe hozásának hiányáról beszélt. Ehhez képest szeretném elmondani, hogy 2008-ban folytatódott a külföldi székhelyű ajánlattevők részesedésének csökkenése, mind az eljárások számát, mind pedig azok értékét tekintve, mindkét érték 2 százalék alá került. Figyelemmel arra, hogy az uniós előírások és így az azokat átültető hazai jogszabályok révén szigorúan tilos a hazai pályázók előnyben részesítése, elmondható, hogy a magyarországi székhelyű ajánlattevők 2007 után 2008-ban is eredményesen küzdöttek meg külföldi versenytársaikkal.
Ami a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat illeti, ezek száma 2008-ban tovább csökkent, folytatva ezzel a 2005-ben tapasztalt kiugró emelkedést követő csökkenő tendenciát, amely a beszámoló szerint az ajánlatkérői kör jogszabályokra és joggyakorlatra vonatkozó ismereteinek gyarapodásával magyarázható. A beszámoló hangsúlyozza, hogy a jogorvoslati eljárásokkal megtámadott eljárások 16 százalékos aránya még mindig nem tekinthető alacsonynak, ahogyan az a 40 százalék sem, amelyben a Közbeszerzési Döntőbizottság jogsértést megállapító határozatot hozott. A hivatalból kezdeményezett jogorvoslatok száma jelentős csökkenést mutat 2007-hez képest, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság által megindított jogorvoslati eljárások mintegy 80 százalékában jogsértés volt megállapítható, és igen magas arányban, az esetek negyedében éltek az ajánlatkérők az ajánlattételi felhívás visszavonásának lehetőségével a hivatalbóli jogorvoslat-indítás esetén.
A beszámoló kitér a Közbeszerzések Tanácsa által 2007-ben indított, de 2008-ra átnyúló, a közbeszerzések és a korrupció kapcsolatának feltárásáról szóló átfogó kutatások helyzetére is, elnök úr is szólt most erről. A kutatások eredményét összegző tanulmány a napokban készül el, így a beszámoló azokkal kapcsolatos részletes megállapításokat még nem tesz, de a kutatás néhány jellemzőjére kitér. Így például szól a rendkívüli alacsony válaszadási hajlandóságról, vagy például arról, hogy az ajánlattevői oldal sokkal gyakrabban sejt a közbeszerzési folyamatok egyes lépései mögött korrupciót, mint az ajánlatkérők. A beszámoló ezzel kapcsolatban elkeseredettségének ad hangot amiatt, hogy sokan még mindig a törvényt teszik felelőssé a korrupció létezéséért, pedig a szabályok szigorítása helyett most már inkább a szabályok betartására és betartatására kellene helyezni a hangsúlyt, különösen a Kbt. 2008-as átfogó módosítását követően.
Tisztelt Országgyűlés! Túlzás nélkül állítható, hogy a 2008-as év a közbeszerzési szabályozással foglalkozó szakemberek számára a Kbt. módosításáról szólt. Teljes mértékben egyet lehet érteni a beszámoló azon megállapításával, miszerint a Kbt. módosítása minden eddiginél inkább a felszínre hozta a különböző érdekcsoportok véleménykülönbségét. A nagyon hosszú és igen széles körben lefolytatott egyeztetések következtében számos, egymásnak ellentmondó javaslat merült fel, annak ellenére, hogy valamennyi szereplő egyetértett az alapvető célokkal, azaz az egyszerűbb, gyorsabb, átláthatóbb eljárás megvalósításával, az adminisztratív terhek csökkentésével, a hatékony és gyors jogorvoslati eljárások biztosításával.
A Kbt. módosítását az Országgyűlés 2008 decemberében fogadta el, így a 2008-as évben annak értelemszerűen nem lehetett hatása az eljárásokra. Néhány szót érdemes mégis szólni a módosítás legfontosabb pozitívumairól, mint a három helyett két eljárásrendre való áttérés, az adminisztratív terhek csökkentése, a kizáró okok igazolásának lényeges egyszerűsítése, a kis- és középvállalkozások esélyeinek növelése, az átláthatóság megteremtése az eljárás adatainak és anyagainak az ajánlatkérő, ennek hiányában a Közbeszerzések Tanácsa honlapján történő közzétételével, továbbá a jogorvoslati szabályokat módosító irányelv átültetése. Kétségtelen, hogy igen nehéz feladat a rengeteg oldalról érkező vélemények és igények közötti egyensúly megtalálása, ám a módosítás során mindvégig ez volt a cél. A gyakorlat mutatja majd meg, hogy ez mennyire volt sikeres.
Ahogyan eddig is, most is szeretném hangsúlyozni, hogy a Közbeszerzések Tanácsa által szerzett tapasztalatok nagyon fontos visszajelzést jelentenek a jogszabály-előkészítő számára. Reméljük, hogy a Közbeszerzések Tanácsával való együttműködés továbbra is hatékony és zökkenőmentes marad. Engedjék meg, hogy a kormány nevében itt is megköszönjem a Közbeszerzések Tanácsának munkáját és kiemelkedően Berényi Lajos elnök úr eddigi tevékenységét.
Tisztelt Országgyűlés! Elfogadásra javaslom a Közbeszerzések Tanácsa 2008. évi beszámolóját.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
