DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Berényi Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Rögtön azzal szeretném kezdeni, hogy a beszámoló tényszerűen mutatja be az elmúlt év közbeszerzési szempontból fontos történéseit. Nem hiszem, hogy abban van köztünk vita a bizottsági véleményeket is figyelembe véve, hogy a tanács jól végezte-e munkáját, vagy nem, mert a tanács szakmaisága megfelelő volt, és a munkáját tisztességgel elvégezte, hanem másról van itt szó, és a vita is erről folyt, ahogy már Göndör István is tett erről itt említést. Arról szólt, hogy tavaly év végén lezárult egy hosszú, nehéz időszak, amelynek során számtalan egyeztetés és vita zajlott le, illetve szinte megszámlálhatatlan jogszabály-módosítási javaslat vetődött föl a közbeszerzési folyamat legkülönfélébb oldalának képviselői részéről, és egy addig viszonylag kisebb léptékű törvényből létrejött egy igazán meghatározó, mintegy 400 paragrafust tartalmazó törvény.
A különböző szempontok ütköztetése a közbeszerzési albizottságban is mutatta, hogy a folyamat rendkívül fontos volt, hiszen számos olyan ismeret birtokába jutottunk, amelyik az egész folyamat végkimenetele szempontjából fontos volt, azonban számos tanulságot is le kellett szűrni. Többek között, ha Göndör képviselő úr visszaemlékezik, megfogalmazódott ott az az egyértelmű vélemény, hogy mindenki számára elfogadható és mindenki számára egyformán jónak mondható normaszöveget a törvényalkotásban nem fogunk tudni készíteni.
Talán pontosan e miatt a nagy akarás miatt, amelyik ezt a két évet jellemezte, jutottunk oda, hogy a közbeszerzési folyamat nem gyorsult föl, és az a legnagyobb probléma, hogy maga a folyamat lassú, rendkívül bürokratikus, és pontosan ez a folyamat nagyon sok esetben egy külső szemlélő számára magától értetődőnek tekinthetővé teszi, hogy a folyamatban mint igazi mozgatóerő valamilyen formában a korrupció is jelen van. És sajnos, ez a törvénykezés sem biztosítja még igazán - annak ellenére, hogy számos javítás történt ezen a téren az azt megelőző törvényben - a hazai kis- és középvállalkozások szerephez juttatását.
A törvénykezéssel kapcsolatban szeretném azt is megjegyezni, hogy a tanácsnak a törvényalkotási folyamatban tett javaslatait számos esetben beépítettük a törvénykezésbe, például pont a kis- és a középvállalkozások esélyeinek előmozdítására vonatkozó javaslatot vagy a jogszabály egyszerűsítése érdekében megfogalmazott elképzeléseket. Azt kell azonban mondani, hogy ezek még a mai napig áttörést, igazi eredményeket nem hoztak.
A beszámolónak a közbeszerzési piac elemzésével foglalkozó része ezúttal is támpontul szolgál részünkre a közbeszerzési folyamatok áttekintésében. Azt kell megállapítani, hogy az állami megrendelések a gazdasági válság közepette, a visszaesés ellenére is, bizony meghatározó hányadát jelentik, és ez a nemzeti összterméknek még mindig jelentékeny része. Ez rávilágít a közbeszerzések igazi szerepére és területére.
A törvénymódosítás következtében megnyílt eszközök megfelelő alkalmazásával - ahogy államtitkár úr mondta, a törvény szellemének megfelelő alkalmazásával - most lehet javítani a vállalkozók helyzetét. Azt is mondhatnánk tehát, hogy a jogalkalmazókon van most az igazi felelősség, a kiírókon meg a pályázókon is. Göndör képviselő úr is említette, és mi is rendkívül fontosnak tartjuk, hogy meg lehet osztani, tehát egy pályázatot részekre lehet bontani, mert ezáltal van lehetőség arra, hogy kis- és középvállalkozások elinduljanak.
Göndör képviselő úrral vitatkoznék - és délelőtt is volt egy ilyen vitánk a Magyar Televízióban -, hogy ez meghatározóan az önkormányzati kiírású közbeszerzési pályázatokra volna igaz. Én úgy gondolom, az állam is járhatna elöl jó példával ilyen területeken, mert végeredményben a helyzet mégiscsak az, hogy elviszik a nagyok, és aztán majd a végén a kicsik végzik el a munkát, és ha a jó szerencse - idézőjelben ezt a jó szerencsét - úgy hozza, akkor még szembesülhetnek azzal is, hogy a pénzükhöz a végén nem jutnak el.
(20.40)
A felületes szemlélő számára örömtelinek tűnhet, hogy az elmúlt évek folyamatos növekedései után 2008-ban csökkent az egy eljárásra jutó átlagos érték, de ez sajnos meghatározóan a gazdasági visszaesés miatt bekövetkezett nagyberuházások elmaradásának volt köszönhető, ahogy itt elnök úr a bevezetőjében ezt ki is emelte.
Sok területen vannak még hiányosságok, részben a törvény szellemiségét háttérbe szorító formalista megközelítések, amelyek sok esetben tetten érhetők, vagy a jogszabályok egyértelmű rendelkezései ellenére a nyilvánosságnak a háttérbe szorítása, ahogy itt már hallhattuk több képviselőtársunktól, a hirdetményeknek nem megfelelő közzététele.
A közbeszerzések modernizációja terén szintén kevés igazi eredményt tudunk felmutatni, különösen igaz ez az elektronikus közbeszerzés hazai bevezetése kapcsán vagy a környezetvédelmi és szociális szempontok közbeszerzési folyamatokba történő integrálását tekintve. Azt viszont a tanácsnak a javára kell írni, hogy igyekezett lehetőségeihez mérten ezeken a területeken is aktív tevékenységet kifejteni. Itt említeném meg a jogalkalmazást segítő különféle iránymutatásokat, a közbeszerzésekkel kapcsolatos széles körű információknak a honlapon történő elérhetővé tételét, beleértve a közbeszerzési hirdetmények ingyenes, kereshető megjelentetését, illetve az oktatás területén végzett munkáját.
Külön említést érdemel a Közbeszerzések Tanácsának a jogszabályok betartásának ellenőrzésében játszott szerepe, egyrészt a közbeszerzési eljárások megindításakor végzett hirdetmény-ellenőrzési tevékenysége, másrészt a jogviták elbírálásakor a Közbeszerzési Döntőbizottság által biztosított jogorvoslati fórum lehetősége.
Ha visszaemlékeznek képviselőtársaim, és főleg azok, akik a gazdasági bizottság albizottságában tevékenykedtek, a törvénymódosítás során az intézményrendszer átalakításának szükségessége körül kibontakozó vitában a szakmai érvek meggyőztek, azt hiszem, mindenkit, hogy a közbeszerzési folyamatokban tetten érhető visszásságok nem a tanács nem megfelelő szervezeti felépítésére és működtetésére vezethetők vissza. Beláthatóvá vált, hogy egy más típusú szervezetrendszer esetében sem lenne több garancia ezek kiküszöbölésére. A mai tévévitánk során az is egy kérdés kapcsán fölmerült, mert mintegy közérdekű problémaként vetették föl, hogy a tanács nem tudna-e többet tenni a korrupció visszaszorítása érdekében, és úgy gondolom, és ott is kifejtettük, hogy a tanács nem nyomozati tevékenységet folytató intézmény, nincsen eszköze, nincsen személyi állománya arra, hogy ilyen feladatokat fölvállaljon vagy végrehajtson. Nem is ez a célja. Úgy gondolom, az elemzéseiből a folyamatok feltárulnak, az pedig, hogy egy-egy közbeszerzési eljárásnál van-e vagy nincs-e korrupció, úgy gondolom, rendőrségi ügy, és aki ilyennel találkozik, az tegye meg az ehhez kapcsolódó bejelentéseit. A problémák okait, úgy gondolom, többnyire a helytelen jogalkalmazói szemléletben, a közbeszerzéseket körülvevő nagyfokú bizonytalanságban és egyéb más, még eddig megoldatlan kérdésekben lehet keresni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor tehát valamelyik közbeszerzéseket érintő probléma, anomália, illetve módosítási törekvés kerül felszínre, úgy gondolom - és ez az elkövetkező időszakban valamennyiünk számára fontos figyelmeztetés -, hogy a közbeszerzések tágabb környezetét kell nekünk majd alapvetően figyelembe venni, és ennek szellemében kell meghozni azokat a döntéseket, amelyek egy átláthatóbb, világosabb közbeszerzési gyakorlatot valósítanak meg majd Magyarországon.
Szeretném megköszönni Berényi elnök úrnak és a tanács apparátusának a munkáját, és remélem, hogy képviselőtársaim is az elkövetkezőkben pártállástól függetlenül mindnyájan azon tevékenykedünk, hogy tiszta, átlátható és törvényes folyamatokat teremtsünk ezen a területen is.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
