GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Egyfelől örülök, hogy a költségvetési bizottság támogatta a módosító javaslatomat, mert egy olyan módosításról van szó - és bízom benne, hogy ezt ismerte fel a költségvetési bizottság -, amely abszolút vállalható szakmailag, és emellett, nem mellékesen, a költségvetésnek jelentős többletbevételeket eredményez elfogadása esetén.
A pénznyerő automatákról szól a javaslat, azon belül is a játékgépek utáni adóról. Ezt kezdeményeztem módosítani annál is inkább, mert utoljára 2005-ben került sor ezeknek az adómértékeknek a módosítására. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy akkor, amikor ez a módosítás megtörtént, az üzemeltetők, illetve az üzemeltetőkhöz kapcsolódó különböző szervezetek sikítottak, azt mondták, hogy micsoda dráma az adó ilyen mértékű emelése. Ehhez képest a 2006. évi szerencsejáték-felügyeleti jelentésből kiderül, hogy a 2006. év egy rekordév volt, tehát az adótételek, az adómérték emelésétől függetlenül érdemben növekedtek ezek a típusú bevételek.
De hogy segítsek a képviselőtársaimnak abban, hogy értsék is, hogy pontosan miről van szó: ez a játékadó nem nyereményadó, tehát nem a nyereséggel összefüggő adó, hanem ez géparányos adó, az adó mértékét játékgépenként határozza meg a szabályozás, és ennek a korrekciójára tettem javaslatot a gépenkénti, első és második kategóriájú játéktermekben üzemelő pénznyerő automaták esetén.
Ahelyett, hogy most a mértékekkel - ami a javaslatból pontosan kiderül - foglalkoznék, inkább idéznék néhány számot. 2005-ben, amikor utoljára emelték ezt a játékadómértéket, akkor a bevétel, a játékbevétel az ilyen kategóriájú gépek után 77,7 milliárd volt, ehhez képest 2008-ban - és ez örvendetes - 94,6 milliárd. Tehát közel 17 milliárddal több bevétel keletkezett a nyerőautomaták után, miközben a költségvetésbe ebből befolyó bevételek nem növekedtek, tisztelt képviselőtársaim, lényegében ugyanazon a szinten vannak, mert a gépek számának a változásától függ a bevétel. Az adómérték sajnos nem változott, így, miközben 17 milliárddal több bevétel keletkezett az üzemeltetőknél, aközben a költségvetésnél nem növekedtek ezek a bevételek.
Én azt gondolom, hogy különösen egy olyan költségvetés előtt, amelyet most tárgyalunk és amilyen év elé nézünk, elfogadhatatlan, hogy ilyen jelentős többletbevételekről lemondjon a költségvetés. Tehát nagyon bízom abban, hogy azok a képviselőtársaim, akik más bizottságban nem támogatták, vagy a különböző frakciókban még nem ismerték ennek a javaslatnak a lényegét, ha ezt tanulmányozzák, akkor a szavazásnál is a megfelelő gombot meg fogják nyomni, és támogatják a módosító javaslatot. (Zaj. - Az elnök csenget.)
Van egy másik módosító javaslatom, tisztelt képviselőtársaim, amit szintén ebben a tárgyalási fejezetben kell ismertetnem, ez pedig a Gazdasági Versenyhivatallal összefüggő szabályozásmódosítás. Itt tulajdonképpen arra teszek javaslatot, hogy annak a bírságnak, amelyik kivetésre kerül - amelyik egyébként az elmúlt években dinamikusan növekedett -, a visszatartott része, ami egy korábbi jogszabályi döntés alapján a Gazdasági Versenyhivatalnál marad, amely az előző évben még 10 százalékos mértékű volt, ami szerintem egyébként kirívóan magas, sok, de ennek ellenére, hogy idáig 10 százalék maradt a Gazdasági Versenyhivatalnál, ezt a mértéket, a bírságból visszatartott forrásokat 25 százalékra javasolná a salátatörvényben az előterjesztés, ami szerintem teljesen indokolatlan, és szintén elfogadhatatlan egy ilyen költségvetési év küszöbén, amely elé nézünk, hiszen ez milliárdos tétel már, tisztelt képviselőtársaim.
Amikor jobban utánanéztem, hogy miről is van szó, akkor érdekes dolgokra bukkantam. Egyfelől arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a saját feladatain - amit a törvény előír számára - túl, bizony kicsit túlterpeszkedő módon fogyasztóvédelmi területen is olyan feladatokat kíván átvállalni, ami nem kifejezetten a Gazdasági Versenyhivatal feladata.
(19.10)
Jó példa erre egyébként az, amit az indokolásban be is idézek, egy friss MTI-hír; 2009 őszi, tehát pár hetes hírről van szó. A Gazdasági Versenyhivatal vissza nem térítendő támogatásra írt ki pályázatot pár héttel ezelőtt. Azt gondolom, ez nem alaptevékenysége a Gazdasági Versenyhivatalnak, és nem volt a jogalkotónak korábban célja, hogy ilyen forrásokat ilyen célra költsön el a Gazdasági Versenyhivatal. Tehát nagyon nem indokolható az, hogy a visszatartott bírság mértékét ezek után 10 százalékról 25 százalékra emeljük.
Azt javasolnám képviselőtársaimnak, hogy ezt a módosító indítványomat is támogassák.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
