TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Egyre több olyan vezetői kinevezésről értesülünk, amelyet megelőzően az iskolafenntartó, legtöbb esetben az önkormányzat kikéri ugyan az iskolai közösségek, a tantestület, a szülői képviselet, a diákönkormányzat és más közösségek véleményét, de a döntésénél ezt figyelmen kívül hagyja. Esetenként nem nevezi ki a minden szempontból alkalmas, az érintettek által támogatott pályázót, ugyanakkor az is előfordul, hogy azt a pályázót nevezi ki, aki egyetlen támogató szavazatot sem kapott.
Érdemes áttekinteni az esztergomi Szent István Gimnázium vezetői kinevezésének történetét. Ezt a helyzetet még 1991-ben az Alkotmánybíróság döntése hozta létre, amikor határozatával megsemmisítette azt a miniszteri rendeletet, amely a tantestületnek vétójogot biztosított az intézményvezetők kinevezésében.
A szabályozás azért volt alkotmányellenes, mert a korábbi miniszteri rendelet és a később megalkotott törvényi szabályozás ellentmondásba került. Azóta a törvényhozás nem vette napirendjére a vezetői kinevezéseket, pedig a gyakorlatban egyre többször igazolódott, hogy az eredeti koncepciónak szerves része volt annak megkövetelése, hogy a nevelőtestület támogassa az intézményvezető programját. A mai szabályozás lehetővé teszi, hogy a szakmai alkalmasság vizsgálata helyett politikai küzdelmek színterévé váljon egy-egy iskola vezetőváltás miatt.
Szakmai, érdekvédelmi, szülői szervezetek javaslatot dolgoztak ki az áldatlan állapot megszüntetésére. Javaslataikban a vezetői megbízáshoz több feltétel előírását kezdeményezik, mert nem tartják elégségesnek a kinevezéshez a nevelőtestület véleményét, amelyet a fenntartó gyakorlatilag semmibe vehet. A kezdeményezés lényege, hogy ne személyről, hanem programról alkossanak véleményt az iskolai közösségek. Helyes lenne törvényben szabályozni, hogy a vezetői pályázat elfogadásának feltétele legyen, hogy a véleményezésre jogosult iskolai közösségek szavazatra jogosult tagjai által leadott összes titkos szavazat meghatározott része, például 40 százaléka támogassa a pályázó vezetői programját. Így nemcsak egyetlen közösség, a tantestület véleménye, hanem az intézmény magas színvonalú működésében érdekeltek sokkal szélesebb köre vehetne érdemben részt a vezető kiválasztására vonatkozó döntés előkészítésében.
A szabályozás érdemi egyeztetésre, az iskolahasználók véleményének figyelembevételére kényszerítené a fenntartókat, csökkentené az iskolák kiszolgáltatottságát.
Kérdezem miniszter urat, támogatna-e személyesen, illetve a tárca egy olyan megoldást, amely nem vonja el (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az iskolafenntartók alkotmányos hatáskörét, de garanciát jelentene az iskolai közösségek álláspontjának hatásosabb mérlegelésére.
Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)