SIMON GÁBOR
SIMON GÁBOR
SIMON GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kormány a tudásalapú, versenyképes gazdaság működésének elősegítését és támogatását kiemelt feladatának tekinti, amely képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiac új kihívásaihoz alkalmazkodni képes munkaerőt igényel. A kormányprogramban megfogalmazottak szerint a szakképzés modernizációjának a célja, hogy a szakképesítést szerzettek száma és felkészültsége minél jobban és rugalmasabban alkalmazkodjon a gazdaság, a munkaerőpiac igényeihez. Ennek érdekében egyik legfontosabb feladatunk olyan intézményrendszer kialakítása és működtetése, amelyek szereplői feladataikat egymással és a gazdaság szereplőivel összhangban, a források költséghatékony felhasználásával végzik. Európai uniós tagságunk ugyanakkor megkívánja, hogy a hazai szabályozás az EU törekvéseivel is összhangban legyen.
Ezen szempontok mentén került kialakításra a szakképzési törvény módosítását célzó javaslat, amely a szakmai vizsgáztatás rendszerének egy fontos elemére, a vizsgaszervezési jogosultság módosítására fokuszál.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar szakképzési és felnőttképzési rendszer hatályos szabályozása szerint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzést követő, állam által elismert szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsgák szervezését azon felnőttképzést folytató intézmények végezhetik, amelyek e tevékenység végzésére pályázati eljárást követően a szakképesítésért felelős minisztertől jogszabályban 2-4 éves időtartamra feljogosítást kapnak. A felnőttképzést folytató intézmények vizsgáztatási tevékenységüket piaci viszonyok között, szolgáltatásként végzik. A tevékenységből bevételre tesznek szert, így működésük a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123.EK-irányelv hatálya alá tartozik.
Az előzőekben jelzett pályázati rendszer nincs összhangban az irányelvvel, mivel mind a kiadható engedélyek számát, mind azok időtartamát korlátozza. A szakképesítésért felelős miniszterek - jelen esetünkben 12 miniszter - által különböző időpontokban lefolytatott pályázati eljárások nem biztosítják továbbá az irányelv által elvárt, úgynevezett egyablakos ügyintézés lehetőségét sem.
Az irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak 2009. december 28-áig kell átültetni a nemzeti jogrendszerükbe, ezért - tekintettel a jelenlegi rendszer szabályai és az irányelv előírásai között fennálló eltérésre - szükséges az iskolarendszeren kívüli képzések szakmai vizsgáinak a megszervezésére vonatkozó jogosultság megszerzését szabályozó rendszer módosítása, és egy új, az irányelvvel harmonizált rendszer kialakítása.
A törvénymódosítás alapján a jelenlegi pályázati rendszert a jövőben egy, a kormány által kijelölt hatóság által lefolytatott engedélyezési eljárás váltja fel. Az engedélyezési eljárás feltétlenül szükséges, ugyanis ennek keretében a vizsgaszervezési tevékenység megkezdését megelőzően történik a személyi és tárgyi feltételrendszer meglétének igazolása és ellenőrzése, ami nélkülözhetetlen a szakképesítő vizsgák jogszerű és színvonalas lebonyolításának biztosítása, valamint a kiadott vizsgabizonyítványok szakmai értékének megőrzése érdekében. Az egyetlen hatóság által lefolytatott engedélyezési eljárás révén megvalósul az irányelv elvárásaival összhangban álló egyablakos ügyintézés.
Természetesen nem új intézményt kívánunk létrehozni, hanem a szakképesítésben eddig is feladatot ellátó és hatósági jogkörrel rendelkező hivatal feladatkörét tervezzük bővíteni. Az eljárás eredményes lefolytatását követően az engedélyért folyamodó, felnőttképzést folytató intézmények az engedélyben feltüntetett szakképesítések tekintetében az ország egészére kiterjedő, időbeli korlátozás nélküli jogosultságot kapnak szakmai vizsgák megszervezésére. Az időbeli korlátozás feloldásával egyidejűleg ugyanakkor bevezetésre kerül a vizsgaszervező intézmények kötelező, időszakos ellenőrzése, amely az engedélyezési eljárás során igazolt feltételek folyamatos fennállásának vizsgálatára irányul.
A hatályos pályázati rendszer átalakítása hármas szintű szabályozás keretében valósul meg. Az engedélyezési rendszer megalkotására és bevezetésére vonatkozó keretszabályokat a szakképzésről szóló 1993. évi törvény határozza meg, az engedélyezési eljárás általános szabályait, az ellenőrzési és szankcionálási eljárás szabályait, valamint az engedélyezést és a vizsgaszervezők nyilvántartását végző intézmény kijelölését a törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet fogja rögzíteni. A törvény felhatalmazása alapján a szakképesítésért felelős miniszterek által kiadott rendeletekben rögzítésre kerülhetnek az engedély megszerzésének egyes, szakképesítésekhez közvetlenül kapcsolódó, ágazatspecifikus feltételei.
A törvénymódosítás változtat a szakmai vizsgák vizsgaszervezők által kötelezően beküldendő dokumentumainak tárolására vonatkozó szabályokon is. A törvényjavaslat szerint a vizsgaszervező székhelye szerinti főjegyzők helyett egyetlen intézményhez, az Állami Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez kerül e feladat.
(18.30)
Ezzel az előírással lehetővé válik a szakmai vizsgák dokumentumainak központi tárolása, ezáltal az egyes szakmai vizsgát szervező intézmények megszűnése esetén könnyebb, áttekinthetőbb és egyablakos lesz az esetlegesen elveszett, ellopott, megrongálódott vagy megsemmisült bizonyítványokról történő másolatok kiállítása, illetve az egyes bizonyítványok érvényességének, szabályos kiállításának az ellenőrzése.
A szakképzési irányítási rendszerre tekintettel indokolt a szabályozás szintjeinek hangsúlyosabb megjelenítése. A szakképzés teljes ágazatát érintő Országos Képzési Jegyzék, a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak keretei, valamint a szakképzés megkezdésére és folytatására vonatkozó feltételek jelenleg miniszteri rendeletekben rögzítettek. E rendeletek kiadásához, módosításához a hatályos törvényi előírás a szakképzésért felelős miniszterek egyetértését írja elő. Az említett szabályok kormányrendeleti szinten történő rögzítése jól láthatóan megjeleníti a szabályozás szintjeit, és a jogszabály-módosítások menete is gördülékenyebbé válik.
Tisztelt Országgyűlés! A szakképzésről szóló törvény módosítása elsősorban a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123. EK-irányelv előírásainak a magyar jogrendbe ültetését célozza. Az új szabályozás egyszerűsíti a felnőttképzést folytató intézmények számára a szakmai vizsgaszervezési jogosultság megszerzésének eljárását, ugyanakkor a szigorú feltételrendszer és a személyi és tárgyi feltételek meglétének előzetes ellenőrzése révén magas minőségi követelményeket támaszt, ami várhatóan pozitív hatással lesz a vizsgaszervezők tevékenységére és a szakmai vizsgák színvonalára.
A vizsgaszervezés minőségének fenntartását célozza a bevezetésre kerülő kötelező időszakos ellenőrzés is. A módosítás továbbá a szakképzés teljes ágazatát érintő szabályok kormányrendeleti szintre történő emeléséhez szükséges felhatalmazást is tartalmazza. Mindezek alapján tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
