DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távol tartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény éppen a bántalmazottak azonnali védelmének biztosítása érdekében írja elő azt, hogy a rendőrség a helyszíni eljárás során azonnal köteles dönteni az ideiglenes megelőző távol tartás kérdésében. Ez a döntés azonnal végrehajtandó, ezzel a gyors védelem biztosított. A törvény alkalmazására a Ket. szabályait rendeli alkalmazni, és eljáró hatóságként a rendőrséget jelöli ki.
Az ideiglenes megelőző távol tartó határozat meghozatalának részletes szabályairól szóló 52/2009-es IM-rendelet a törvényi felhatalmazásnak megfelelően tartalmazza a részletszabályokat. Ugyancsak a törvény hatálybalépése előtt megszületett a végrehajtásra vonatkozó részletszabályokat tartalmazó ORFK-utasítás, a határozatminta, valamint az oktatási segédanyag is. Az Országos Rendőr-főkapitányság rendészeti főigazgatósága központi képzést szervezett az ideiglenes megelőző távol tartás jogintézménye kapcsán a megyei rendőr-főkapitányságok, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Készenléti Rendőrség és az ORFK egyes szakterülete képviselőinek részvételével. A résztvevők oktatási segédanyagot kaptak papír alapon, valamint elektronikus úton is. A központi képzésben részt vettek ezt követően mentorokként haladéktalanul megkezdték a teljes személyi állomány oktatását, valamint a szükséges tájékoztatók összeállítását.
A 72 órát meghaladó személyi szabadságot korlátozó döntés már a bíróság hatáskörébe tartozik, e határozat ellen a törvény az alkotmányos elveknek megfelelően jogorvoslatot biztosít. A hatályos szabályozás szerint mód van arra, hogy a bíróság elnöke hivatalból az ügy soron kívüli intézését akkor is elrendelje, ha a soron kívüli eljárást az adott esetben törvény külön nem mondja ki. A bírósági ügyvitel szabályairól szóló IM-rendelet alapján a bíróság elnöke külön kérelem nélkül is elrendelheti az ügy soron kívüli intézését, ha ahhoz kiemelkedően fontos társadalmi, igazságügyi, illetve közérdek fűződik, vagy az ügy tárgya az állampolgárok széles körét érintő kérdés, továbbá akkor is, ha gyermekek jogait, illetve kiskorú ügyfél fontos érdekét érinti. Ezek az ügyek tipikusan ilyen ügyek.
Hangsúlyoznunk kell, hogy a törvény jelentős társadalmi igényt kielégítve egy, a jogrendszerünkben hagyományokkal nem rendelkező, sajátos eljárást teremt meg, ami a jogalkalmazókkal, a bíróságokkal és a rendőrséggel szemben új típusú elvárásokat fogalmaz meg. A törvény elfogadása és hatálybalépése közötti rövid időszak ellenére elmondható, hogy a bírák megismerték a törvényt, és felkészültek annak alkalmazására. A háromnapos, illetve munkanapos döntési határidőre tekintettel a bíróságok ügyeleti rendszert építettek ki. A törvény rendelkezéseinek értelmezésére és annak megfelelő végrehajtására a bírák rendszeres megbeszéléseken, fórumokon, tudományos tanácskozásokon osztják meg szakmai tapasztalataikat is, és példás gyorsasággal reagálnak a felmerülő problémákra.
Elmondható, hogy a tárca és a bíróságok között is folyamatos a kapcsolattartás a témakörben, a minisztérium a megoldási javaslatait továbbította a bíróságok felé. Mindezeknek köszönhetően számos kérdésre már megnyugtató válasz is született, így a bíróságok konstruktívan járulnak hozzá a törvény végrehajtását szolgáló leghatékonyabb megvalósítási megoldások és munkaszervezések kialakításához.
Kérem válaszom elfogadását. (Taps az MSZP soraiban.)
