DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A nemzetközi szerződéssel okozott károk, valamint a lakosságcsere által érintett személyek kárpótlása több mint tíz éve megoldásra váró feladat, és az Alkotmánybíróság is több határozatban kötelezte döntésre a jogalkotót.
A szabályozandó kérdések vagyoni kárpótlási ügyek, így mind a rendezési elv, mind a kárpótlás módja tekintetében illeszkedniük kell a vagyoni kárpótlás rendszerébe. Valamennyi kormányzat az elmúlt időszakban mérlegelte egy új törvény hatásának politikai, társadalmi és gazdasági előnyeit és hátrányait, és sajnos eddig valamennyi kormányzat arra a következtetésre jutott, hogy nem tud jó megoldást találni.
Mik ezek az okok, amik erre késztették a különböző kormányzatokat? Mint említettem, a szabályozás elveinek összhangban kell állnia a korábbi vagyoni kárpótlási törvényekkel, és így nyilvánvaló, hogy a kárpótlás csak részleges lehet, továbbá kizárólag a tulajdoni sérelmek orvoslását vállalja. Hatvan év távlatából nagyon nehéz a bizonyítékok megszerzése, ez is meglehetősen komoly gondot okozna egy törvény megalkotásakor. A különböző érdekvédelmi szervezetekkel is több kormány tárgyalt, és kiderült, hogy ezek az érdekvédelmi szervezetek is teljesen egymással ellentétesen képzelik el a kérdés rendezését.
Nyilván olyan megoldás jöhet csak szóba, ami ezeknek a feltételeknek megfelel, amelyben megállapodásra lehetne jutni az érdekvédelmi szervezetekkel, és eddig sajnos - legnagyobb sajnálatunkra - egyik kormány sem találta meg ezt a megoldást.
Köszönöm szépen.
