NÓGRÁDI ZOLTÁN
NÓGRÁDI ZOLTÁN
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Állami Számvevőszéknek az európai uniós támogatások 2008. évi felhasználása ellenőrzéséről szóló jelentése megdöbbentő adatokat tartalmaz. A magyar kormány a rendelkezésére álló idő egyharmadának eltelte után az európai uniós források alig több mint 8 százalékát hívta le és fizette ki a pályázóknak, a kedvezményezetteknek. Mindez a gazdasági válság kellős közepén, amikor minden egyes eurócent munkahelyet menthet meg, és családok ezreinek megélhetését segítené. Az Állami Számvevőszék véleménye szerint jelentősen megnőtt a kockázata annak, hogy Magyarország elveszítheti az európai uniós források egy részét.
Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezen tények mellett elmondhatjuk, hogy az intézményrendszer rendre akár több hónapos csúszással sem képes megoldani az előtte álló feladatokat, kárt okozva így az országnak és a pályázóknak is. Köszönhető mindez annak a bonyolult és bürokratikus rendszernek, amelyet önök kialakítottak. Ígéreteikkel szemben ezt egyszerűsíteni nem tudták, így remény sincs a forráslehívás gyorsítására. Ezt önök is elismerik, hiszen a 2010-es költségvetésben 13 százalékkal kevesebb uniós forrás kifizetését tervezik, mint 2009-ben. Így tehát tovább lassul a pályázati források kifizetésének menete.
Államtitkár Úr! Ön az Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtását ellenőrző bizottság ülésén a felelősséget igyekezett a kedvezményezettekre hárítani. Azokra a kedvezményezettekre, akik megküzdenek a pályázati rendszer bürokratizmusával, akik kevéske önerejüket összekaparva igyekeznek fejlesztési pénzhez jutni, akik gyakran hónapokig hiába várnak a pénzükre, s emiatt remegve figyelik a támogatás megelőlegezését szolgáló bankhiteleik kamategyenlegét.
Nos, nézzünk egy példát arra vonatkozóan, hogy kinek a felelőssége a pénzlehívás csúszása. A kormány politikai vitákat folytatott a gyermekvállalási támogatások csökkentése mellett. Indokolta ezt azzal, hogy a kicsi gyermeket nevelő édesanyák mihamarabb munkába állhassanak. Ennek érdekében bölcsődei férőhelyek tömegének azonnali létesítését vállalták, tehát a bölcsődefejlesztés kiemelt kormányzati feladat. Hogyan néz ez ki a fejlesztéspolitika oldaláról? A dél-alföldi regionális operatív program 2008 márciusában írta ki a bölcsődefejlesztés kétfordulós pályázatát. A kétfordulós pályázati rend eredményeképpen mintegy 32 hónap múlva, majdnem három év múlva létesülhet az a bölcsőde, amelynek a kiírását 2008 márciusában tették meg. Mindez 32 hónap, tehát közel három év, és ez az időszak egy kiemelt politikai cél megvalósítása érdekében. Mi lehet azokkal a projektekkel, amelyek nem kiemelt célként szerepelnek?
Kérdezem tehát, egyetért-e azzal, hogy jelentős a lemaradás az uniós források kifizetése kapcsán. Egyetért-e azzal, hogy az európai uniós források hatékony és gyors felhasználása enyhíthetne a gazdasági válság hatásain? Mivel magyarázza azt a tényt, hogy továbbra sem egyszerűsödtek a pályázati eljárásrendek?
Várom válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)
