DR. SZÉP BÉLA
DR. SZÉP BÉLA
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A mai vitában egy nagyon súlyos minősítés, egyfajta ténymegállapítás történt a zárószavazást megelőző időszak történéseivel összefüggésben; vagyis, hogy a Házszabály 107. §-ának nem megfelelő eljárás történt, és úgy fogalmaztak képviselőtársaim, különösen Eörsi Mátyás képviselőtársunk, hogy a bírósági eljárásban is, ha szabálytalanság történik, akkor azt hatályon kívül helyezés után meg kellene ismételni. Azért úgy gondolom, hogy ez a megállapítás, ez a következtetés túl szigorú, úgy is mondhatnám, hogy sommás, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy például a Pp. által szabályozott határidők rugalmasan kezelése esetén sem kerül sor arra, hogy hatályon kívül helyezésre vagy eljárás megismétlésére kerül sor.
Nem tagadom, az az aggály, ami visszatérően megfogalmazódik, bennünk is megfogalmazódott, amikor a zárószavazás előtti módosító azon részeivel szembesültünk, amelyek nem nyelvhelyességi hibák - nagy terjedelemben nyelvhelyességi hibákat orvosolt az akkori csomag -, de voltak olyan részei, amelyek valóban érdeminek tekinthető változást eredményeztek.
Most azon túl, hogy természetesen lett volna idő ennek az alapos áttanulmányozására, hiszen Salamon képviselőtársunk még rádióműsorban is nyilatkozott róla, hogy végül is tíz nap állt rendelkezésre, tíz nap azért hosszú idő ahhoz, hogy meg lehessen ismerkedni ezekkel a módosítókkal; de éppen azért, hogy az aggályok elkerülhetőek legyenek, tételesen minden egyes módosításra vonatkozóan vizsgáltuk, hogy mi is az az ok, ami miatt a Házszabály 107. § (1) bekezdése értelmében, ami úgy fogalmaz, hogy a zárószavazás megkezdése előtt módosító javaslatot lehet benyújtani bármely, korábban megszavazott rendelkezéshez kapcsolódva, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével.
Tehát eléggé széles a kör, és nyilvánvalóan itt nem pusztán arról lehet szó - a korábbi vitaszakaszban ezt szintén elmondtam -, hogy esetleg egy szó kicserélésével lehet orvosolni a hibát, egy vessző kiiktatásával vagy beépítésével lehet orvosolni a hibát, hanem itt kifejezetten arról van szó, hogy az alkotmányossági követelmények aggálymentes teljesüléséhez elengedhetetlen, hogy alkalmanként aggályos konstrukció kerüljön ki a szövegből, és egységes egészet képező más konstrukció kerüljön be, ami nyilvánvalóan terjedelmét, illetve a kapcsolódó részeit figyelembe véve elüt a szokásostól, de nem rúgja fel a 107. § (1) bekezdésében foglaltakat.
A teljesség igénye nélkül - még van 12 percem -, a 226 ilyen tartalmú módosító esetében szeretném tájékoztatni tisztelt képviselőtársaimat, hogy melyik esetében melyik, a Házszabály 107. §-ában meghatározott esetkörről is volt szó.
Hogy egyszerűbb legyen a számolás, a végén kezdve, a 226., ami a zárórendelkezéseket, tehát a VII. könyv 2. § 25. pontját érintette, itt ebben az esetben törvényjavaslaton belüli koherenciazavar elhárítására volt szükség, bocsánat, más törvénnyel való összefüggést kellett orvosolni, ugyanis a kereskedelmi kommunikáció meghatározásának a fogalomköre egy másik jogszabályban változott, így a reklámtörvénnyel való összhangot így lehetett megteremteni.
A 224. az a VII. könyv 2. § 21. és 3. pontját érintette. Ebben az esetben nem a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényből levezetve, hanem közvetlenül a hozzátartozó és a közeli hozzátartozó fogalmának meghatározása történik, ami a jogbizonytalanság elkerülését tette lehetővé, hogy ne párhuzamosan, némileg eltérő tartalommal történjen a fogalom meghatározása.
A 221. tétel, ami a VII. könyv 2. § 3. pontjára vonatkozóan tartalmazott zárószavazás előtti módosító elemet, az úgynevezett szolgáltatási irányelv 2009 végétől, tehát a nyilvánvaló hatálybalépési időt megelőzően módosult. Ennek következtében a vállalkozói tevékenység fogalommeghatározásánál tekintettel kellett arra lenni, hogy ettől az időponttól már vállalkozói igazolvány kiadására lehetőség nem volt. Hiszen abban a hosszú, másfél éves folyamatban, amikor a polgári törvénykönyvet itt, a tisztelt Házban vitattuk, közben Magyarországon és Európában is folyamatosan fejlődött a jogrend, amihez az alkalmazkodást ebben az esetben is el kellett végezni, hiszen a koherenciazavar elhárítása a 107. § szerint erre is vonatkozik.
De el tudom mondani azt is, hogy a 206., amelyik a VI. könyv 59. §-ára vonatkozik, itt az ági vagyonra vonatkozó szabályok mellett az ági vagyon haszonélvezetére vonatkozó rendelkezés hiányát kellett pótolni annak érdekében, hogy szintén a jogbizonytalanság elkerülhető legyen.
Ha gondolják, akkor valamennyi tételhez megvannak azok az okok, amelyek a 107. § (1) bekezdésében meghatározott, zárószavazás előtti módosító előterjesztésének esetkörébe tartozóan teszik érthetővé és nyilvánvalóvá, hogy miért kellett a koherenciazavar elkerülésére ezeket a módosítókat beterjeszteni, és miért volt indokolt, hogy az elfogadása mellett döntöttünk.
Ha megbocsátják, akkor a további 185 tételt nem kívánom felolvasni, de ha igényt tartanak rá, akkor nagyon szívesen megteszem. Egyébként az erre vonatkozó vizsgálatot bárki elvégezhette volna, akár tíz nap alatt is, mert meglehetősen nyilvánvaló az orvosolandó körülmény. A kellő körültekintés a nyilvánvalóan meglévő szakmai tudás mellett ezt a lehetőséget biztosította.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
