DR. BALÁZS PÉTER
DR. BALÁZS PÉTER
DR. BALÁZS PÉTER külügyminiszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Írországban a választópolgárok többsége múlt pénteken igennel szavazott a Lisszaboni Szerződésre az ismételt népszavazáson. (Taps az MSZP soraiban.) Ezzel reményeink szerint megnyílt az út, hogy a szerződést valamennyi tagállam ratifikálja, és az mielőbb hatályba lépjen. Emlékezetes, sokszor büszkélkedtünk vele, hogy a Magyar Országgyűlés elsőnek, 2007. december 17-én szavazta meg ezt a szerződést. Üdvözöljük a lengyel elnök bejelentését, amely szerint a ratifikációs okmányt késlekedés nélkül aláírja. Bízunk benne, hogy Csehországban is mihamarabb véget ér a ratifikáció, a parlament már megszavazta többséggel, az elnöki aláírást várjuk.
Az Unió fejlődése szempontjából a Lisszaboni Szerződés egy újabb mérföldkőnek számít: az integrációt magasabb szintre emeli, felgyorsítja a döntéshozatalt; megerősíti az Unió értékeit, ilyen érték a szolidaritás, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, a szabad mozgás joga, a polgárok biztonságának garantálása, a szociális piacgazdaság, hangsúlyozottan a diszkriminációmentesség, a kulturális és nyelvi sokféleség megőrzése. Egységesebb, hatékonyabb és átláthatóbb fellépést tesz lehetővé az új szerződés valamennyi területen, és sokak reménye szerint közelebb hozza az integrációt a polgárokhoz. Gyorsabban tudunk majd előrehaladni egyrészt a létező közös politikák területén; kiemelendő közülük a bel- és igazságügyi együttműködés, az agrárpolitika, a kohéziós politika, és számunkra különösen fontos a szomszédságpolitika. A létező politikák mellett számos újat is létrehoz az új szerződés: közös energiapolitikát, a klímavédelmet vagy a sport-, turizmus- és népegészségügyi politikát.
Mik a legfőbb változások? Az Unió külső fellépése hatékonyabb lesz, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő fogja képviselni az Uniót a nemzetközi kapcsolatokban, és mellette létrejön az uniós diplomácia, az európai külügyi szolgálat. Megerősödik a nemzeti parlamentek szerepe az uniós folyamatokban, a tagállami parlamentekkel szemben tájékoztatási kötelezettség áll fenn az uniós intézmények számára, a nemzeti parlamenteknek széles körű véleményezési joga lesz az uniós jogszabálytervezetekről, és folyamatos feladatuk a hatáskörök ésszerű betartásának, a szubszidiaritásnak a vizsgálata és felügyelete.
Az uniós kormányfők negyedévenkénti tanácskozásait ezentúl állandó elnök vezeti majd, egy választott személy, ezáltal változik a forgó elnökség tartalma, különösen az elnökséget ellátó tagállam miniszterelnökének és külügyminiszterének a szerepe, hiszen mindkét poszton a forgó elnökség mellett egy állandó tisztségviselő is megjelenik az uniós intézményekben.
Miként történik majd a végrehajtás? Nagyon nagy szerep hárul arra az első három tagállamra, amely az új rendszerben először tölti majd be az elnökséget, és ez a mi triónkkal kezdődik: január 1-jétől Spanyolország, majd július 1-jétől Belgium, és egy jó év múlva, 2011. január 1-jétől Magyarország tölti be az elnökséget. Tulajdonképpen a kezünk nyomát rajta hagyhatjuk az Unión, mert a miáltalunk meghonosított gyakorlat válhat szabállyá.
A Lisszaboni Szerződés lendületet adhat Európának. Egy évtizede foglalkozunk a belső intézményi megújulás problémáival, most végre előretekinthetünk, és a közös cselekvésre helyezzük a hangsúlyt.
Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
