KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon azzal kezdődött a napirend előtti felszólalás, hogy az írországi népszavazásról és az európai jövőről beszéltünk. Azzal kezdte miniszter úr a felszólalását, hogy Európa fellélegzett, egy sikerként élheti meg a Lisszaboni Szerződés várható életbelépését és egy új európai jövő kezdetét.
A Szabad Demokraták Szövetsége nevében azért kértem szót, mert arról szeretnénk beszélni, hogy ez a népszavazás és ez a szerződés Magyarország számára milyen jelentőséggel bír. Az Európai Unió az elmúlt időszakban lendületét vesztette, bénult kacsaként nem tudott, nem volt képes világpolitikai tényezőként fellépni egy sor olyan kérdésben, amelyben várták az európai országok és várták az európai polgárok, hogy a közös képviselet, az Unió reagál, fellép, érdeket képvisel.
(13.50)
A pénzügyi válság ugyanakkor ráirányította a figyelmet arra a tényre, hogy egy egységesen fellépő Európa tud segíteni a tagországok és az európai polgárok gondjain. Az egységes Európának, ha gyorsan , időben reagál, van ereje és van jelentősége. Ennek tükrében kell megnézni, hogy biztatóan indult ugyan a közös környezetpolitika, a közös energiapolitika, a közös biztonságpolitika, sőt, a közös európai szociálpolitika, de hol vannak ennek eredményei? És ha ezek a közös európai programok késlekednek, az bizony a reformerek kudarca. Magyarország fellélegezhet, és mi, liberálisok fellélegezhetünk. Ugyanis a tét az volt, hogy a reformok szükségessége mellett kiállók, az Uniót megreformálók sikere lesz-e ez a népszavazás, vagy a reformok ellenzőié.
A Lisszaboni Szerződés az európai reformerek sikere. Hiszen ez nemcsak intézményi reformot jelent, bár azt is, hanem hogy demokratizálódott az Európai Unió intézményrendszere, ez nagyon fontos, visszakerült oda a hatalom, ahová kellett, a parlamentekhez. Az uniós parlamenthez, hadd mondjam így, szemben a Tanáccsal és a bizottságokkal, amelyek útvesztőiben eltűntek, elvesztek néha vagy nehezen voltak követhetőek a javaslatok, a tagországi javaslatok, közös célkitűzések; szóval visszakerült a parlamenthez a hatalom, és visszakerült a nemzeti parlamentekhez az egyeztetés joga. Külön büszkeségünk lehet, hogy magyar javaslatra bekerültek a kisebbségi jogok az emberi jogi keretek közé, és ezzel megnyílt a lehetőség arra, hogy Európa ne csak szavakban hirdesse azt a biztonságot, amelyet minden polgárának, különösen a kisebbségben élőknek meg akar adni, hanem ennek intézményes és jogi feltételei is adottak legyenek.
Azt hiszem, hogy az elmúlt időszak, akár a szlovák–magyar probléma is rávilágított arra, mennyire nagy jelentősége van ennek a kérdésnek. Hatékonyabb is lett és átláthatóbb az Európai Unió. Meg tud jelenni végre, elnökében vagy külügyi politikájában, világosan látható, képviselve lesz Európa, megszemélyesedik politikája. Magyarország, meggyőződésünk, hogy egy erős, hatékony Európai Unióban érdekelt, mert csak ez tud a kihívásokra választ adni. Az Európa előtt álló kihívások, a közös erőforrás-gazdálkodás megteremtése, a környezet-, energiapolitika, agrárpolitika összehangolása Magyarország számára is létfontosságú. A magyar erőforrásokról éppen ma itt, a parlamentben is esett szó: a tudás, a geopolitikai pozíciónk, a kereskedelmi és logisztikai központi jelentőségünk és végül a termőföld. Hiszen nemcsak Európa, de Európán belül Magyarország is a termőföldben, arányait tekintve, lényegesen jobban áll, mint a világ többi része. Az erős Magyarország tehát abban érdekelt, hogy az Európai Unió egy közös, elkötelezett reformpolitika mellett végrehajtsa azokat az elindított politikákat, amelyekkel adós maradt.
A magyar gazdaságot Európa dinamizálja, és ha Európában pang a gazdaság, és ha a reformok megállnak, az a magyar politikára is kihat, mert egy olyan nyitott gazdaságban és politikában élünk, amely ezer szállal kötődik az európai jövőhöz. Ezért nagy siker Magyarország számára az európai reformerek győzelme.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)
