DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN
DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN
DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hat hónapban a baloldal támogatását élvező szakértői kormány eredményes tevékenységével elindult az ország a válságból kivezető úton. Most a válságkezelés legfontosabb állomásához érkeztünk, a 2010-es költségvetés megvitatásához és elfogadásához. Az ország jövőjéért érzett felelősség, a józan ész takarékosságra ösztönöz, éppen azért, hogy a következő évben már könnyebb legyen, fejlődésről, a GDP növekedéséről számolhassunk be, és ezt szolgálja és alapozza meg ezt a költségvetés. Higgyék el, hogy nem volt és most sem könnyű nekünk sem meghozni a megszorító intézkedéseket, visszalépni az általunk korábban hozott, bevezetett juttatásoktól.
Tisztában vagyunk azzal, hogy számos részérdek sérül rövid távon azért, hogy a közérdek, vagyis dannyiunk érdeke érvényesülhessen. Nem volt könnyű a gazdasági válságkezelés részeként megtenni a nyugdíjrendszer korrekcióját és átalakítását sem, de tettük ezt a nyugdíjak biztonságáért, a rendszer hosszú távú fenntarthatóságáért. A rendszert úgy kellett átalakítanunk, hogy a jövő nemzedék számára se jelentsen kibírhatatlan terhet. Ebben a szellemben alakult ki a Nyugdíj-biztosítási Alap 2010. évi költségvetése. A költségvetési törvényjavaslat szerint az alap 2934,4 milliárd forint bevételi és kiadási főösszeg mellett nullszaldóval tervezett. A bevételek 2934,4 milliárd forint főöszege 2,1 százalékkal, a kiadások főösszege 1,9 százalékkal haladja meg a 2009. évi várható összeget.
(10.30)
A bevételek meghatározó részét jelentő járulékbevételi előirányzatok a Pénzügyminisztérium által meghatározott makrogazdasági paramétereknek megfelelően 1,4 százalékos bruttó keresettömeg-növekedés, valamint a nem kedvezményes körbe tartozó természetbeni juttatások tb-járulékkötelezettségéből eredő járulékbevételi többlet alapulvételével kerültek meghatározásra.
A munkáltatók által fizetendő nyugdíj-biztosítási járulék mértéke azonos a 2009. évivel, 24 százalék, a biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke - kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe tartozóknál - továbbra is 9,5 százalék, a magán-nyugdíjpénztári tagok által fizetendő járulék mértéke 1,5 százalék. A biztosítotti nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség alá tartozó jövedelem továbbra is felsőkorlátos, az egy naptári napra jutó összeg az előző évihez képest 0,1 százalékkal növekszik.
Az összes bevételen belül a központi költségvetési hozzájárulások összege 595 milliárd forint, ebből 372,4 milliárd forint a magán-nyugdíjpénztári tagok kieső járulékbevételének a visszapótlása, és 197,9 milliárd forint az alap egyensúlyát biztosító pénzeszközátadás. További járulékjellegű megtérítés még a gyeden, gyesen, gyeten lévők és a rehabilitációs járadékban részesülők nyugdíj-biztosítási járuléka, illetve a korkedvezmény-biztosítási járulék 25 százaléka. Ezek összege 20,9 milliárd forint, illetve 3,8 milliárd forint.
A Nyugdíj-biztosítási Alap 2010. évi kiadásain belül a nyugdíjkiadási előirányzat így 2902,5 milliárd forint, ez 57,1 milliárd forinttal, 2 százalékkal több, mint a tavalyi évben, illetve az ebben az évben várható 2845,4 milliárd forint nyugdíjkiadás. A kiadási összeg tartalmazza a januári nyugdíjemelést, és a 2009. évről 2010. évre átütemezett korrekciós emelést, a 2008-ban bevezetett rehabilitációs járadék további felfutását. A bázisévhez képest ugyancsak csökkentően hat a kiadásokra a 13. havi nyugdíj megszűnése, illetve időleges felfüggesztése.
Néhány fontos tényezőt szeretnék kiemelni. A nyugdíjemelések a 2009. évi várhatóhoz képest együttesen 137 milliárd forinttal, 4,8 százalékkal növelik a kiadásokat. Ebből a januári, éves rendszeres nyugdíjemelés hatása 110,1 milliárd forint, a nyugdíjkorrekció hatása 25,5 milliárd forint, a méltányossági emelésé pedig - a 2009. évi áthúzódó hatásokat is figyelembe véve - 1,4 milliárd forint. Minden vaklármával ellentétben lesz tehát nyugdíjemelés és korrekció.
Változnak a nyugdíjindexálás szabályai, vagyis az évenkénti nyugdíjemelés szabályai is. Ha a GDP-növekedés 3 százalék alatt marad, a fogyasztóiár-emelés mértékében nőnek a nyugdíjak, tehát 2010-ben a nyugdíjas fogyasztói kosárban mért inflációt teljes egészében követni fogja a nyugdíjemelés mértéke. Ez alapján 2010 januárjában 4,1 százalékos nyugdíjemelésre kerül sor, az emelés átlagos összege 3450 forint.
2010-ben a korrekciós nyugdíjemelések keretében - az eredetileg ebben az évben előirányzott intézkedés tartalmának módosulása nélkül - januártól az 1988-90 között megállapított saját jogú nyugdíjak egységesen 2 százalékos, az 1992-95 között, valamint az 1997-98-ban megállapított saját jogú nyugdíjak egységesen 4 százalékos emelésben részesülnek. A korrekciós célú emelés összesen mintegy 840 ezer főre terjed ki, az egy főre jutó emelés összege havi 2600 forint.
Bővültek a méltányossági nyugdíjemelésre szánt keretek, kedvezőbbé vált a jogosultsági összeghatár, kibővült az egyszeri segély lehetősége. 2010-ben 700 millió forintos összeg áll rendelkezésre a méltányossági célú emelésre, ezen belül a méltányossági alap megállapítására 200 millió, az egyszeri segélyezésre pedig 500 millió forint fordítható. Ez egy megemelt előirányzat, és elsősorban a válságkezelésre, a nehéz helyzetben lévők azonnali megsegítésére kívánja a kormányzat felhasználni. 2010-ben a rehabilitációs járadék további felfutása várható, ez mintegy 8,5 milliárd forinttal növeli a Nyugdíj-biztosítási Alap kiadását.
Tisztelt Képviselőtársaim! A legfájdalmasabb lépés volt számunkra, számomra is, hogy a korábban éveken át általunk bevezetett 13. havi nyugdíj kifizetését időlegesen fel kellett függesztenünk. Ez 2010-ben az előző évihez viszonyítva 82,2 milliárd forinttal, 2,9 százalékkal csökkenti a Nyugdíj-biztosítási Alap kiadásait. Itt szeretném nyomatékosítani, hogy ez az intézkedés átmeneti, amennyiben a növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, akkor nyugdíjprémiumként lehetőség lesz többletnyugdíjat fizetni. Hiszem, hogy ez már 2011-ben realizálódik.
A nyugdíjkiadásokra automatizmusszerűen hatást gyakorló tényezők együttesen 6,1 milliárd forinttal csökkentik a kiadások összegét, ezen belül az ellátottak számának csökkenése 28,4 milliárd forintos csökkenést eredményez.
Tisztelt Ház! Szót szeretnék ejteni egy technikainak tűnő, de nagyon fontos dologról. A Nyugdíj-biztosítási Alap kiadási főösszegén belül az ONYF és az igazgatási szerveinek működési kiadásaira előirányzott összeg 24,7 milliárd forint, ami a 2009. évi várhatónál 5 százalékkal kevesebb, és a 2010. évi kiadási főösszegnek a 0,84 százalékát teszi ki. Az előirányzat meghatározásánál 0,4 milliárd forint báziscsökkentésre került sor, ami mellett nincs meg az ágazatnál engedélyezett létszám teljes éves bérének és járulékának fedezete, ugyanis a hiányzó forrás a növekvő feladatok mellett létszámcsökkentéssel nem ellentételezhető. Erre az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet. Szeretnénk, ha itt korrekció történhetne, hisz azt gondolom, hogy ennek az alapnak a kezelése, biztonságos kezelése nagy szakmai hozzáértést, technikai felszereltséget igényel.
Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomat azzal kezdtem, hogy felelős, racionális lépések sorozatát kell megtennünk. Ebben vannak természetesen népszerűtlen döntések is. De a felelős politika ilyen helyzetben is kiáll, és őszintén elmondja akár a fiatal, akár az idősebb választónak az igazat. A szocialisták következetesen képviselik az idősebb nemzedék érdekeit, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jelen és a jövő nyugdíjasainak a biztonságát szem előtt tartva tudjuk a nyugdíjrendszert működtetni és fenntartani. Azt gondolom, hogy az ország teherbíró képességének megfelelően tesszük a dolgunkat, s nagyon bízom benne, hogy a patkó mindkét oldalán ebben közösen vagyunk érdekeltek.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
