DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Ha megengedik, két reagálásom nekem is lenne Lázár úr hozzászólásához. Az első: érdemes a kifejezéseket pontosan használni, Lázár úr. Ön azt mondta, hogy az IRM adóbeszedést fog folytatni. Ugye, ön is tudja, hogy ez nem adóbeszedés. Remélem, hogy mint polgármester és mint országgyűlési képviselő tisztában van a fogalmakkal. Később a hozzászólásában mást is használt. Csak azt gondolom, hogy nem érdemes a népszerűnek tűnő kijelentések hajhászása kapcsán olyasmit használni, ami nem felel meg a valóságnak. Maradjunk abban, hogy nincs ilyen jellegű feladata. A bírságok természetesen oda folynak be, ahová azt a jogszabály előírja.
A másik kérdés: elhangzott öntől is és Kontrát képviselő úrtól is, hogy korábban nem volt ilyen bevétel tervezve. Kontrát úr már hozzászólásában is cáfolta ezt a kijelentést, hiszen elmondta, hogy a korábbi évben hány milliárd forint ilyen típusú bevétel volt tervezve a rendőrség költségvetésében. Ön mondta a számot, hogy 6 milliárd forint volt a korábbi tervezet, nem pedig 16 milliárd forint. Ezt csak azért tartom fontosnak, mert amikor ön volt államtitkár, akkor is volt tervezve az akkori Belügyminisztérium költségvetésén belül olyan bevétel, amelyik különböző jogcímekből a Belügyminisztérium költségvetésének a gyarapítását szolgálta. Azon, hogy jelen pillanatban ilyen bevétellel számolnak, nem kell különösebben meglepődni, hiszen értelemszerűen mindig is volt ilyen bevétel, a költségvetésben mindig volt ilyen tervezve, és a zárszámadásban elszámoltak a teljesüléssel.
Volt egy másik kijelentése is, amire mindenképpen reagálni kell, mert szerintem az is erős csúsztatás. Ha Lázár úr úgy gondolja, hogy aszerint kell differenciálni a piroson áthajtó gépkocsivezetők között, hogy milyen a szociális helyzete, mennyi a jövedelme, akkor lehet ez egy sajátságos vélemény. Azért sajátságos ez a vélemény, mert azt jelenti, hogy egy országgyűlési képviselő más büntetést érdemel, mint egy minimálbért kereső vagy mint egy nyugdíjas. (Dr. Lázár János: Tudod, hogy részletfizetési lehetőség nincs! - Babák Mihály: Azt sem adnak, részletfizetési kedvezményt!) De bocsásson meg, ha az a véleménye, akkor azt kell mondani, hogy aki Magyarországon elkövet egy ugyanolyan bűnt, az nem ugyanolyan büntetést érdemel attól függően, hogy milyen a társadalmi státusa. Ez lehet egy álláspont, de nehogy félreértés legyen, én ezzel személy szerint nem értek egyet. Csak azt tudom mondani, hogy ha ezt a vitát kinyitjuk, akkor itt az alapkérdés. Szerintem nem érdemes ebbe a vitába ilyen módon belemenni. De mivel a hozzászólásában ezt kinyitotta, ezért akartam erre mindenképpen reagálni.
És ha megengedik, hogy a tények mellett maradjunk: a benyújtott költségvetési tervezetben az szerepel, hogy az államháztartás funkcionális mérlegeként a rendvédelem és a közbiztonság a 2009. évhez képest mintegy 10 milliárd forintos pénzforgalmi szemléletű többletet jelent. Azt gondolom, legalább azt ne vitassuk el, ami tényszerűen a számok egymás mellé vagy egymás alá írásával igazolható, nevezetesen azt, hogy a rendvédelemre a benyújtott költségvetés több forrást tartalmaz. Örülök annak, hogy mosolyog, képviselő úr, mert nyilván elismeri, hogy a számok valóságosak, és ebből következően nem fogunk ezen vitatkozni.
Ön kétségbe vonja azokat a számokat, amelyeket a kormány képviselői elmondanak a bizottságban vagy a plenáris ülésen, ezt szíve-joga tenni egy képviselőnek. Én sosem vonom kétségbe azt, hogy egy képviselő tehet ilyen jellegű megjegyzéseket vagy kétségeket ébreszthet, de legalább a tényeket ismerjük el közösen. Ha ezeket elismerjük, akkor ezt követően már lehet politikai vitát folytatni. Remélem, hogy nem lesznek olyan nagy különbségek a szükséges intézkedések megtételében, mint amilyennek időnként tűnik a megközelítés módja. Ugyanis meg vagyok győződve arról, hogy az alapkérdésekben nincs közöttünk vita, az alapkérdés márpedig az, hogy Magyarországon erősebb közbiztonságra van szükség, hogy Magyarországon ennek a megteremtéséhez szükség van azon intézmények megerősítésére, amelyek ezt hivatásszerűen végzik.
(8.30)
És remélem, ön is egyetért azzal, hogy szükség van azon intézmények megerősítésére is, amelyek nem hivatásszerűen végzik ezeket, például a polgárőrség, hiszen tapasztaltam azt, hogy az önök képviselői a polgárőrökkel tartott megyei rendezvényeinken minden egyes esetben egyetértettek velünk abban, hogy igenis szükség van az ő munkájukra, igenis szükség van az ő tevékenységüknek a megerősítésére, anyagiakkal is. A kormány ekként járt el, ebben az évben is elég jelentős összeget fordított többletforrásként a költségvetés tartalékából például a polgárőrség tevékenységének anyagi támogatása növelésére.
(Babák Mihály közbeszólására:) Tekintettel arra, hogy Babák képviselő úr megint olyanról beszél, ami nem tartozik a témához, ezért szeretnék visszatérni az eredeti gondolatmenethez. (Babák Mihály közbeszólására:) Köszönöm szépen. Már megint az adóról beszél, képviselő úr. Az adókról is beszéltünk. Ha az adókról beszélünk, képviselő úr, akkor pedig azt kell mondanom az adók esetében, hogy elértünk Magyarországon abba a helyzetbe, hogy a magyar adóbevételek költségvetésben szereplő tételeinek a megalapozottsága sok év következetes és konzekvens munkájának eredményeképpen azzal a jelzős szerkezettel volt illethető már erre az évre is, és ezzel a jelzős szerkezettel illethető a következő évre is, hogy stabil, kiszámítható és biztonságosan befolyó adóbevételek vannak a magyar költségvetésben. Ehhez szükség volt arra, hogy olyan törvények szülessenek, amelyek egyértelművé teszik azt a helyzetet, hogy milyen jogcímen, milyen módon és milyen következményekkel kell az adókat befizetni, illetve beszedni az adókat.
(Nyakó István elfoglalja a jegyzői széket.)
Nagyon fontos, hogy ezeket az Állami Számvevőszék mind az ez évre benyújtott jelentésében, mind a múlt évet értékelő zárszámadási jelentésében megállapította, mind pedig a következő évre vonatkozóan is megállapította. Kockázatot abban ítélt az Állami Számvevőszék, hogy a gazdasági válság hatásainak következményei nyilvánvalóan nagyon nehezen ítélhetők meg az adóalapok keletkezésében, de nem magában az adózási rendszerben. Ezt olyan értéknek tekintem, amely az elmúlt évek folyamatos és következetes munkája eredményeképpen a magyar költségvetés egyik stabil pontját, stabilitásának a megerősítését szolgálja.
A második kérdéskör, amelyről érdemes szólni, most már az adókon némileg túllépve, nevezetesen, hogy felelősségügyekben, felelősségi kérdésekben hogyan is értelmezzük a dolgokat. Az látszik ennek a költségvetésnek a tárgyalásánál, a legnagyobb ellenzéki párt részéről olyan hozzászólások és olyan vélemények hangzanak el mind a bizottsági vitában, mind a plenáris vitában, ami két irányba mutat. Egyrészt mutat abba az irányba, hogy ahol kiadáscsökkentés van a költségvetésben, ott ne történjen kiadáscsökkentés, ne valósuljon meg kiadáscsökkentés; annak ellenére, hogy ők sem vitatják azt, hogy a gazdasági válság időszakában a világ összes országában a költségvetések már csak így reagálnak erre a helyzetre, nevezetesen a kevesebb bevételhez igazítják a kiadási lehetőségeket, és ennek eredményeképpen kevesebb kiadást tud az állam a költségvetésből biztosítani a legfontosabb területeken, legfeljebb néhány területen tudnak többletkiadást biztosítani. Ez látható ebben a költségvetésben, az imént például a közbiztonság területén szóltunk erről. Ugyanakkor az önök hozzászólásai általában és jellemzően arról szólnak, hogy ahol megvalósul kiadáscsökkentés, ott ez ne valósuljon meg.
A hozzászólások másik része arról szól, hogy ahol bevételnöveléssel számol a költségvetés, ott pedig ne számoljon bevételnöveléssel, mert azzal sem értenek egyet, ha valakiknek valamilyen jogcímen - és ebből a szempontból majdnem mindegy, milyen jogcím szerepel a költségvetésben - többletbefizetést kell teljesíteni. Azt gondolom, ez nem felelős magatartás akkor, amikor ha megnézzük, valamennyi ország valamennyi költségvetésének készítésénél ezzel a két iránnyal mindenütt számolnak: valamennyi országban csökkentik a kiadásokat, és valamennyi országban növelik a bevételeket a lehetséges jogcímek megtalálásával.
Úgy gondolom tehát, hogy amikor felelősségről beszélünk, akkor érdemes azt a felelősséget is kinek-kinek végiggondolnia, vajon az ország érdekében áll-e olyan látszatot keletkeztetni, olyan módon fogalmazni, olyan kezdeményezéseket tenni, amelyek egyébként azt sugallják a nem kellően tájékozott, esetleg ezekben a kérdésekben nem kellően elmélyült személyeknek, hogy csak szándék kérdése, nem pedig a realitások kérdése az, hogy vajon mennyi bevétel keletkezik egy ország költségvetésében, és vajon milyen kiadásokat lehet ebből a bevételből teljesíteni.
Azt tudom mondani, hogy szerencsére az elmúlt időszak eredményeinek hatására - ebbe beletartozik az intézményi megújítás és a költségvetési gazdálkodás, többek között a Költségvetési Tanács felállításával - Magyarországon elértük azt a helyzetet, amely helyzetben érdemben csak az lehet a helyes logika, s ezt valamennyi szakmai közegben el szokták fogadni, hogy a megváltozott körülményekhez igazított bevételi lehetőségek adják meg azt a keretet, amihez kell igazítani a kiadásainkat. Ezeket a kiadásainkat pedig nem lehet korlátlan mértékben növelni minden területen, differenciáltan néhány területen van lehetőség a növelésére, ezt el is végezte a kormány a benyújtott költségvetésben, ugyanakkor pedig más területen értelemszerűen csökkenteni kell a kiadásokat.
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a következő évi költségvetés két nagyon fontos területen növekedést tartalmaz, a növekedés pedig az európai uniós elnökségi felkészüléssel kapcsolatos kiadásainkban a Külügyminisztérium költségvetésében markánsan megjelenik. Ez közel 10 milliárd forintos többletet tartalmaz azoknak a feladatoknak a finanszírozására, amelyek a 2011. évi magyar elnökségi időszak 2010-es felkészülési feladatait tartalmazzák. Fontosnak tartom azt is megemlíteni, ugyancsak a külügyi költségvetés kapcsán, hogy mindazokon a területeken, ahol a magyar diplomáciának fontos feladatai vannak, elsősorban a gazdasági diplomácia erősítésével - példának okáért a Kínai Népköztársaságon belül máshová helyezni a magyar külképviselet hangsúlyát, ezért Belső-Kínában létesíteni újabb magyar képviseletet -, erre a megfelelő forrás biztosított, és remélem, hogy a következő időszakban ezeknek a feltételei, immár a szerződéses feltételei és a helyszíni feltételei is biztosítottak lesznek, meg fogják teremteni.
Ugyancsak fontos megemlíteni azt is, hogy amikor az európai uniós elnökségi felkészülésről szólunk, akkor annak a korábban előforduló vitának - most még a zárszámadási vitában is volt vitánk - a költségvetési vonzatáról is beszéljünk, nevezetesen arról, hogy a költségvetésben mekkora többlettel zárnak Magyarország európai uniós pénzügyi kapcsolatai, hogy a költségvetésben, azon túl, hogy a befizetéseket Magyarország teljesíti az Unió felé mintegy 220 milliárd forint értékben, mekkora az a forrás, mekkora az az összeg, amelyhez Magyarország hozzájut. Ez is egy régi vita közöttünk, és azt gondolom, érdemes erre ilyenkor legalább azt a mondatot kimondani, hogy Magyarország jelentős többletszaldóval zárja az Európai Unióval a költségvetési kapcsolatait, Magyarországra jelentős többletforrás jön be a következő 2010. évi költségvetési évben is, annak érdekében, hogy a magyar gazdaság szereplői, a magyar önkormányzatok vagy a magyar civil szervezetek nagyon komoly fejlesztéseket tudjanak ai ezen források felhasználásával.
Végezetül: úgy vélem, ez a költségvetés jól szolgálja azt a folyamatot, amelyet Magyarország a konvergenciaprogram elfogadásával, a konvergenciaprogramok aktualizálásával hajtott végre az elmúlt években, és ennek eredményeképpen olyan stabil költségvetési gazdálkodás alakulhatott ki az országban, amelyre immáron a nemzetközi megfigyelők, a nemzetközi szakértők is felhívták a figyelmünket az elmúlt időszakban, és amely jelentős mértékben megkülönbözteti országunkat az egyébként három évvel ezelőtt még az ellenzék hozzászólásaiban is számunkra példaként említett balti államoktól, s amely jelentős mértékben megkülönbözteti Magyarországot a közép-kelet-európai országok stabilitásától is.
Úgy vélem tehát, ez a költségvetés jól szolgálja azt a célt, hogy Magyarország stabil és erős országként tudjon a válság elmúltával kapcsolódni a világgazdaság növekedési folyamataihoz. Az ennek érdekében elvégzett adócsökkentések versenyképesség-növelő hatását is érdemes figyelembe venni a következő éveknél, és mindazon intézkedéseket következetesen végigvinni, amelyek azt szolgálták, hogy Magyarország versenyképessége növekedjen. A költségvetés ezt szolgálja.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
