BAJNAI GORDON
BAJNAI GORDON
BAJNAI GORDON miniszterelnök: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A parlament egy-egy ülésszakának kezdetén mindig adott a lehetőség, hogy az itt ülő képviselők sorsfordító döntéseket hozzanak hazájuk boldogulása érdekében. Mindig ott van az esély, hogy közösen, ha nem is mindenben egyetértve, de jó irányba fordítsuk Magyarország hajóját. Az Országgyűlés felelős többségének ma ebben van történelmi szerepe.
Az új kormány öt hónapja van hivatalában. Akkor azt mondtuk, arra koncentrálunk, hogy kezeljük a válságot, arra szerződtünk, hogy minden erőnkkel megvédjük a magyar családokat, a vállalkozásokat, a munkahelyeket a nemzetközi gazdasági válság súlyosabb hatásaitól, stabilizáljuk a költségvetést, visszaszerezzük a bizalmat hazánk iránt, és megteremtjük a mielőbbi növekedés feltételeit. Ez alatt az idő alatt sikerült megakadályoznunk a gazdasági összeomlást, de további kemény munka kell ahhoz, hogy Magyarország megerősödjön, a magyar gazdaság talpra álljon és mielőbb növekedni kezdjen.
Köszönet illeti a parlament felelős többségét, hogy biztosították a szükséges támogatást, és rövid távú politikai érdekek helyett az ország érdekét nézték, azt helyezték előtérbe. Nehéz, de szükséges döntéseket támogattak és hoztak meg. Ugyanezt a szilárd elhatározást és kitartást kérem tőlük a továbbiakban is.
(A jegyzői székben dr. Hende Csabát Béki Gabriella váltja fel.)
Tisztelt Ház! Öt hónapja Magyarország a saját kezébe vette sorsának irányítását. Jó irányban indultunk el. Látszanak az első eredmények, de a válságnak még nincs vége, a neheze még hátravan. Öt hónapja azt mondtuk, mindent megteszünk, hogy minél több munkahelyet tudjunk megvédeni. 2009 eleje óta hazai forrásból 16, uniós forrásból pedig 30 milliárd forintot fordítottunk, fordítunk munkahelyek, állások megőrzésére. Elindítottuk a “Négy nap munka, egy nap képzés” programot. Azt mondtuk, inkább legyen négynapos a munkahét, mint hogy ne legyen munka egyáltalán.
(13.20)
Az állami támogatásokkal eddig összesen több mint 70 ezer munkahelyet lehetett megtartani. Nem dőlhetünk hátra, a munkanélküliség továbbra is magas, és sok még a tennivalónk. Azt mondtuk, célzottan kell támogatni a vállalkozásokat, kiemelten a kis és közepes cégeket, hogy átvészeljék a válságot, és megőrizzék működőképességüket. A válság kitörését követően 111 milliárd forintot csoportosítottunk át uniós forrásokból gazdaságélénkítésre. Annyi pénzt indítottunk útnak extra gyorsasággal, hogy a beruházásoknak köszönhetően a válság ellenére is növekedett a magyar építőipar. 16 százalékkal volt magasabb júniusban az ágazat teljesítménye, mint egy évvel ezelőtt, és továbbra is nő. De távol vagyunk még attól, hogy a gazdaság egésze is növekedni tudjon. Az európai gazdaság részeként ez nem csak rajtunk múlik.
Öt hónappal ezelőtt egyik legfontosabb feladatunk a forint stabilizálása volt. Mára jelentősen erősebb a nemzeti valuta, és stabilizálódott az árfolyam. A március végi közel 310 forintos szinttel szemben mára körülbelül 270 forintba kerül egy euró. Bár ez az eredmény továbbra is nagyon törékeny, és jelentős szerepe van benne a kedvező nemzetközi környezetnek is, már ma is kézzelfogható hasznot jelent 1 millió 700 ezer devizahitellel rendelkező családnak, akiknek ezzel ezekben a hetekben, hónapokban csökkenhet a törlesztőrészletük.
A mindenkori forintárfolyam az ország iránti bizalom egyik fontos mutatója. Azt is mondtuk tehát, hogy az azonnali válságkezelő lépéseken túl ez a következő lépés, a bizalom visszaszerzése. Mára harmadára csökkent Magyarország csődkockázati mutatója. Nyáron a várakozásainkat felülmúlva hatszorosan túljegyezték a magyar nemzetközi kötvénykibocsátást. Ezzel visszaszereztük pénzügyi szuverenitásunkat. Mértékadó nemzetközi elemzők ma már másképp látják Magyarország helyzetét, mint fél évvel ezelőtt. Az egyik legnagyobb bankház, a Merrill Lynch szerint a recesszió végére Magyarország költségvetése lehet az egyik legerősebb a világon. (Derültség a Fidesz és a KDNP soraiban.) A Paribas szerint várhatóan nálunk lesz a leggyorsabb ipari növekedés a régióban. (Derültség és közbeszólások a Fidesz soraiban.) A J. P. Morgan éppen múlt héten publikálta egyik friss elemzését, ebben az áll, Magyarországon lehet elsőként euró a régiós országok közül, még Csehország és Lengyelország előtt, mert mi állunk a legjobban az államháztartási hiány féken tartásában. (Taps az MSZP soraiban. - Derültség a Fidesz és a KDNP soraiban.)
Azok a tekintélyes piaci elemzők mondják ezt, akiknek a szaván, a gombnyomásán a forint árfolyama és a devizahitelek törlesztőrészletei múlnak. Ők azok, akikre hallgatnak a befektetők. Ezért talán érdemes odafigyelni és adni a szavukra nekünk is. Mindebben a visszatérő bizalom tükröződik. Ennek a bizalomnak pedig két ismérve van. Az első, hogy visszaszereztük. A másik, hogy törékeny. Elég egy rossz mozdulat, átgondolatlan tett, félreérthető mondat, és újra meggyengülhet a magyar gazdaság, megroggyanhat a forint, elillanhat a bizalom. Ezért nem állhatunk meg, tovább kell mennünk a válságkezelés útján, folytatnunk kell, amit elkezdtünk.
Hölgyeim és Uraim! Az őszi ülésszak kiemelt feladata a költségvetés elfogadása. Ez egyben a válságkezelés egyik legfontosabb állomása is; mindazt, amit a válság leküzdése érdekében eddig tettünk, bele kell foglalnunk a 2010-es költségvetésbe, be kell betonoznunk. Ez a legerősebb garanciája annak, hogy az elmúlt hónapok áldozatvállalásának haszna mindenki számára mielőbb érzékelhető legyen. Egyvalamit fontosnak tartok kijelenteni itt is. Rossz úton jár, aki a felelős, szigorú kormányzást hazafiatlannak, a populista ígérgetős politikát pedig nemzetinek próbálja beállítani. Fordítva van. (Taps az MSZP soraiban.) Mi is szívesen állítanánk össze olyan költségvetést, amelyben minden fontos célra több pénz jut. Könnyű népszerű dolgokat mondani, könnyű népszerű dolgokat megígérni. Ezt a költségvetést nehéz szívvel, de józan ésszel állítottuk össze. Ha röviden akarom összefoglalni a 2010-es költségvetés lényegét, azt mondhatom: ha jól tesszük a dolgunkat, ez az utolsó válságkezelő költségvetés Magyarország életében, legalábbis ami a mostani válságot illeti. (Dr. Hargitai János: Taps. - Derültség a Fidesz és a KDNP soraiban.)
Nem fájdalommentes ez sem, de egy kezelés végét jelenti. Már biztosítja az adócsökkentést, megszilárdítja a pénzügyi egyensúlyt, erősíti a lét- és közbiztonságot, és segíti a munkahelyteremtést, de még sok áldozatot kér. Még elsősorban a válságkezelésről szól, de már a növekedésről és a gyarapodásról is. Éppen annyi, fillérre annyi pozitívum és negatívum van benne, amennyit az ország állapota ma megenged. Testreszabott, felelős büdzsé. Nincs szükség ennél több szigorra, de nem lehet ennél többet adni, osztani sem. Az elmúlt évtized megtanította Magyarországot arra: nincs értelme azon az áron oldani meg valamit ma, hogy abból két vagy három probléma lesz holnap.
Tisztelt Ház! Ma az szolgálja az ország érdekét, ha nem engedjük, hogy a válság szétszakítsa az országot, ha nem hagyjuk, hogy végérvényesen leszakadjanak társadalmi csoportok, vidékek, emberek. Meg kell akadályoznunk, hogy a gazdasági válság társadalmi válságba torkolljon, ezért a biztonságot is meg kell erősíteni, a közbiztonságot és a létbiztonságot egyaránt. A létbiztonságot erősíti az “Út a munkához” program, amire 2010-ben még több pénzt fordítunk. Jövőre 110 milliárd forint hazai és 7 és fél milliárd forint uniós forrás van erre. Már most több mint 90 ezer olyan ember dolgozik, aki korábban, ha akart volna, sem tudott volna munkát találni. 90 ezer ember újra nemcsak kenyeret keres, de önbecsülést is talál. És folytatjuk tovább ezt a programot, kibővítjük és kinyitjuk a magánszféra felé, hogy minél többen minél több hasznos munkát végezhessenek, hogy dolgozhasson, aki tud.
A válságkezelés során a legnehezebb helyzetben élő emberek még több támogatásra szorulnak. A kríziskezelő alappal tízezreket menthetünk meg az adósságoktól és a végletes elszegényedéstől, attól, hogy elveszítsék az otthonaikat. Eddig több mint 5 milliárd forintot ajánlottak fel a programban, aminek az eddig befolyt részéből máig 8 ezer ember kapott átlagosan 35 ezer forintos támogatást. Egyre több megszorult embernek kell, lehet így segíteni, ezért folytatjuk ezt a kezdeményezést, és azt kérjük minden jóérzésű és jómódú polgártól, hogy ha teheti, támogassa a szegények megsegítését célzó programot.
A társadalmi válságkezelés kapcsán nagyon fontos a magyarországi cigányság helyzetéről őszintén beszélni, mert ez a következő tíz év legfontosabb társadalmi kihívása, a politika legnehezebb feladata. Aki a szívével nem látja ezt be, annak az eszével kell megértenie. A romák felzárkózása, beilleszkedése nélkül az ország nem lehet sikeres. Ma nagyon sok fal választja el a romákat és nem romákat. Ezek a falak már régóta épülnek, és az utóbbi években sokan emeltek rájuk újabb súlyos téglákat. A mindenkori kormánynak az a dolga, az országnak pedig az az érdeke, hogy ezeket a falakat lebontsuk. Ehhez azonnal hozzá kell látni a fal mind a két oldaláról. A kormánynak több esélyt és lehetőséget kell nyújtania a romáknak, nekik pedig az a dolguk, felelősségük, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Ebben a folyamatban a legfontosabb vitán felül az oktatás. Ezért folytatjuk a sikeresen futó Tanoda-programot, legalább 80 olyan intézményt támogatunk, ahol az otthonról hozott hátrányokat sikerrel dolgozhatják le a cigány gyerekek. Februártól 80-100 cigánytelep felszámolását kezdjük el. Nemcsak fizikai értelemben a cigánysori házakat kell megújítani, hanem magát a cigánysori létformát is meg kell változtatni; több munkát, jobb egészségügyi ellátást, színvonalasabb oktatást is biztosítunk.
A közmunkaprogramban kiemelten támogatjuk a romák foglalkoztatását, és elkezdjük lebontani a diplomával rendelkező roma munkavállalók előtt álló akadályokat is. Rövid időn belül egy folyamat első állomásaként közel 200 diplomás roma szakembert veszünk fel a közigazgatásba a legkülönbözőbb szinteken. (Taps az MSZP soraiban.)
(13.30)
Mert mi azt valljuk, a cigányság felemelkedését azzal is elő kell segíteni, hogy támogatjuk a vezető roma értelmiségi réteg kiszélesítését, megerősödését, hogy legyen, aki példát mutat, és legyen, aki vezet.
A pénzügyi válság megmutatta, hogy nagyobb biztonságra van szükségük az embereknek a pénzügyekben is. Legyen világos mindenki számára: itt sem olcsó populizmusra van szükség. Nem a kölcsönök, a szerződésben rögzített kölcsönök visszafizetésétől kell megvédeni a hiteleseket, hanem a válság romboló hatásától, vagy éppen attól, hogy a bank vagy a hitelközvetítő visszaéljen erőfölényével. Ezért úgy kell szabályozni a bankok működését, hogy csökkenjen az emberek kiszolgáltatottsága. A pénzügyi felügyeletet már megerősítettük, most a szabályokat szigorítjuk. Magatartáskódex kidolgozásába kezdtünk a bankokkal közösen, hogy ügyfeleik több védelmet élvezzenek, több információt, nagyobb garanciát kapjanak. Rendet teszünk itt is.
Ami a közbiztonságot illeti: ha a közösség hite a rendben és a biztonságban meginog, akkor arra nem lehet válasz egyetlen pozitív statisztikai adat sem. Arra csak az a válasz, ha az ország minden polgárával éreztetjük: lakjon bár nagyvárosban vagy kistelepülésen, nyugaton, keleten, legyen tehetős vagy szegény, roma vagy nem roma, férfi vagy nő, tehát ha mindenkivel egyaránt éreztetjük, hogy igen, halljuk és értjük az aggodalmát, és nem hagyjuk magára. A válságkezelő kormány azt üzeni minden polgárának: az állam mindenkit megvéd. Sem pénz, sem jogszabály hiánya nem akadályozhatja meg, hogy ezt megtegyük. Megvan az erő, megvan az akarat is a rendteremtés programja mögött. Rendet teszünk az országban, mert az élhető életnek a rend az alapja. Azt tanultam nagyapámtól: rend a lelke mindennek. Így mondja ezt minden régi magyar ember. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
Megvan az erő, megvan az akarat is a rendteremtés programja mögött, amelyet tíz pontba szedve indítottunk el egy héttel ezelőtt. Mit teszünk azért, hogy legyen elég rendőr az utcán, és hogy rend és biztonság legyen a legkisebb településen is? Ez utóbbit az újonnan felállítandó faluőrség fogja biztosítani a rendőrökkel közösen, de az is, hogy a kis értékű szabálysértések, a tyúk- vagy biciklilopások ügyében a rendőrség is eljár a közeljövőben. Bűn nem maradhat büntetlenül. Az a cél, hogy a rendőrök legyenek elég közel a polgárokhoz, hogy erősítsék a biztonságérzetüket, és legyenek elrettentő közelségben a bűnelkövetőkhöz, hogy megakadályozzák őket tetteikben.
Az elmúlt hónapok megmutatták, milyen új kihívásokkal kell szembenéznie az országnak és a rendőrségnek. Megjelent a politikai terrorizmus Magyarországon. Két radikális, erőszakos szervezetet is sikerrel számoltak fel a hatóságok. Nem lehet túlbecsülni ennek a jelentőségét. Ezen is látszik, hogy van válasza a kormánynak a szélsőségesek ellen. Fordulatot vittünk véghez ezen a téren is. Megtesszük a maximumot, amit a meglévő törvényi keretek között lehet. Minden lehetséges eszközzel felvesszük a küzdelmet a szélsőségesekkel, hogy az ország egyetlen polgárának se kelljen fenyegetettségben, félelemben élnie.
Tisztelt Ház! A válság ellenére a kormány biztosít minden forrást, ami az uniós fejlesztések megvalósításához szükséges. Ha jól belegondolunk, soha ennyi pénz nem állt rendelkezésre a gazdaság élénkítéséhez, mint most. Ha kizárólag hazai forrásból most egy évig nem is, de uniós pénzből tovább fejlődik az ország. Ennek a hazai önrésze is megvan a költségvetésben. A hazai kis- és középvállalkozások támogatására pedig a válság miatt 111 milliárd forintot csoportosítottunk át. Ezt még tavaly a gazdasági csúcson jelentettem be - talán emlékeznek erre -, Brüsszel pedig most augusztus végén jóváhagyta ezt. Így a válságkezelés sem akadályoz minket abban, hogy fejlesszünk. Például a kutatás-fejlesztés közvetlen támogatására 2010-ben a hazai és uniós forrásokból 83 milliárd forint jut majd.
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Az eredmények részben saját, eddigi teljesítményünknek köszönhetőek, részben pedig a megelőlegezett bizalomnak. A magyar gazdaság helyzete ma jóval stabilabb, mint néhány hónapja volt. A Nemzetközi Valutaalap múlt héten itt járt képviselői elismeréssel nyilatkoztak az ország eddigi erőfeszítéseiről. Mi magunk kezdeményeztük, hogy az ország rendelkezésére álló készenléti hitelkeretet ne kelljen jövő tavaszig teljes egészében felhasználni, mert jelenleg úgy tűnik, hogy nem lesz rá szükség. A megállapodás meghosszabbításának köszönhetően a következő kormány eldöntheti, hogy él-e a lehetőséggel vagy sem.
Az ország megítélését, a bizalmat irántunk azonban nem csupán a gazdasági lépéseink erősítik. Két nagy szövetségi rendszer, a NATO és az Európai Unió tagjaként a közös értékek és érdekek szerint alakítjuk külpolitikánkat. Ez a szövetség védelmet jelent, de kötelességet is ró ránk, és ha élvezzük a védelmet, teljesítenünk kell az ezzel járó kötelezettségeket is.
Nem az indulatokból, hanem az ésszerűségből indulunk ki. Igaz ez az euroatlanti kapcsolatokra éppúgy, mint a kisebbségi és szomszédságpolitikára. És itt nem kerülhető meg, hogy a magyar-szlovák viszonyról ne essék néhány szó. A múlt heti miniszterelnöki találkozón talán-talán kimozdultunk a mélypontról. Aki látványos, öncélú pankrációt várt, az csalódott, aki eredményeket, az elégedett lehet. Tárgyaltunk, és ez eredményre vezetett. Tudtuk, hogy mit akarunk: az európai kisebbségvédelmi normák zubbonyába akartuk kényszeríteni a szlovák nyelvtörvényt, a szlovák fél pedig a tárgyaláson vállalta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ajánlásai alapján jár el a jövőben. Vállalták, hogy megerősítik a kisebbségi nyelvtörvényt, és vállalták, hogy új kisebbségvédelmi jogszabályt alkotnak az európai normák alapján, úgy, ahogy például Magyarországon ez már régóta van. Most már csak az a feladat, hogy tartsák be, amit vállaltak.
Ha végignézünk Európán vagy a világ országain, azt látjuk, azok az államok sikeresek a külpolitikában, amelyek nagy nemzeti ügyekben otthon is egységesek, ahol a kormány valamennyi politikai erő támogatását maga mögött tudhatja, ha a nemzet érdekében külföldön szólal meg. A történet nem a belpolitikáról szól, és nem a szavazatszerzésről. Ez nem egy Fidesz-MSZP meccs. Ez a határon túli magyarokról szól. Gyengít minket a közös ügyért folyó küzdelemben, és árt azoknak, akikért harcolunk, ha itthonról támogatás helyett hátba szúrást kapunk, ellenére minden előzetes egyeztetésnek és biztatásnak. Azt javasolom, térjünk vissza ebben az ügyben is a nemzeti konszenzushoz. (Taps az MSZP soraiban.)
Hölgyeim és Uraim! A mindenkori kormány dolga és kötelessége az, hogy sokszor a rövid távú érdekek ellenében is érvényre juttassa az ország hosszú távú érdekét. Az a dolga és kötelessége, hogy a köz érdekét képviselje a részérdekekkel szemben. Tudom, hogy ez ma nem éppen a legnépszerűbb feladat. Magyarországot erősíti, így mindannyiunknak megéri, ha most felelős és fegyelmezett költségvetést készítünk. Húsz éve a magyar politika egyik legnagyobb rákfenéje, hogy a pártok és vezetőik egyik legnagyobb tévedése, hogy kizárólag egymáshoz képest határozzák meg pozícióikat, mindig egymással szemben, mindig 180 fokban egymáshoz képest. Ettől szakad szét az ország. Közben az ország érdekével, annak képviseletével meg elég kevesen törődnek.
Öt hónappal ezelőtt a parlament felelős többsége szakított ezzel a gyakorlattal. A tisztelt Ház többsége felismerte, hogy a politikai érdek érvényesítése nem előzheti meg az ország érdekének érvényesítését, és vállalta az ezzel járó felelősséget is, vállalta a nehéz és rövid távon népszerűtlen döntéseket azért, hogy az országnak hosszú távon jobb legyen. Az elmúlt öt hónapban nem történt más, mint hogy a pártérdek helyett a közérdek érvényesült.
(13.40)
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy összefoglaljam, mit és miért teszünk, röviden és egyszerűen, hogy mindenkinek egyértelmű legyen. Ahhoz, hogy Magyarország megerősödjön, először a költségvetés egyensúlyát kell megteremtenünk. Magyarán: annyit költhetünk, amennyi bevételünk van, érti ezt minden háziasszony.
Az egyensúly megteremtése meghozza a nemzetközi pénzügyi befektetők bizalmát. A bankok szívesebben adnak hitelt, az ország csődjének kockázata csökken, és vele együtt csökkennek a kamatok is. Ez pedig erősíti a forintot. A magyar pénz, láthatja mindenki, ismét stabil, nem kell aggódni a devizahiteleseknek. Egyensúly és bizalom egyenlő erős forinttal és alacsonyabb törlesztőrészletekkel. Amikor a világgazdaság ismét erősödni kezd, a külső körülmények ismét kedvezőre fordulnak majd, beindulhat a magyar gazdaság növekedése is. Ha pedig növekszik a gazdaság, az munkahelyeket teremt. Egyensúly, plusz bizalom, plusz növekedés, az egyenlő több munkahellyel. Ez a kormány fő törekvése, ha úgy tetszik, Magyarország megerősödésének képlete.
Hölgyeim és Uraim! Minden ország versenyt fut a válsággal, amelynek elején Magyarország kétség kívül rosszabb pozícióból indult, mint mások. De azóta sok minden változott. Versenytársaink teljesítménye visszaesett, a mi esélyeink pedig javultak. A válság utáni új Kelet-Közép-Európában Magyarország újra az lehet, ami a kilencvenes évek közepén volt: az élmezőny tagja.
Arra kérem a tisztelt Házat, hogy éljen a lehetőséggel, amelyet a válságkezelő kormány munkája kínál. Hagyják, hogy elvégezzük az ország előtt álló munka legnépszerűtlenebb részét, amely nélkül Magyarország nem tudja legyőzni a válságot, és nem tud megerősödve kikerülni ebből a nagy változásból. Minden józan és felelős politikus tudja, hogy ezekre a lépésekre szükség van.
Azt is tudják, még az ellenzék padsoraiban ülők is - hazai elszólásokból és külföldi megszólalásaikból időnként kiderül -, a mai helyzetben azt kell tenni, amit a válságkezelő kormány tesz. A teremben nem ül senki, aki veszítene a válságkezelő program második részének támogatásával. E termen kívül pedig egy ország nyer vele. Ezért kérem a támogatásukat.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
