TÓTH JÓZSEF
TÓTH JÓZSEF
TÓTH JÓZSEF (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A városban, ahol én lakom, annak egy szélső utcáján, az Arany János utcán él egy család. Egy tisztességes polgári család, négy gyereket nevelnek, Sipos László és felesége, Csilla. A negyedik tündéri kislány 10 napos. Több éve szociális segélyen él, a család gyese az egyik legfontosabb bevételi forrás. Ő április óta közfoglalkoztatott, a város egyik intézményében dolgozik, mindennap felkel, 6 órakor munkába indul, 57 ezer forint nettó fizetésért, és szeretné folytatni. Mint ahogy szeretné annak a 250 polgári családnak a többsége is a közmunkaprogramot folytatni, akik folyamatosan ebbe bekapcsolódtak, és 200 napos foglalkoztatással a programnak a résztvevői.
A polgári önkormányzat elsők között kezdte kidolgozni és végrehajtani a programot. Elkészítettük a foglalkoztatási tervet, működtetjük a foglalkoztatási és szociális adatbázist, és április 1-je óta folyamatosan töltjük föl a létszámot, a 329 jogosult közül - szeptember 1-jei állapotot mondok - 252 fő dolgozik. Ez több mint 70 százalék. Mivel munka az van bőven a településen, a település külterületein, belterületein, közterületein és intézményeiben, ezt folytatni szeretnénk. A megszervezése persze nem volt könnyű, szigorúan és következetesen kellett a szabályokat betartani és betartatni, de a program működik.
Egyetértek azokkal, akik a következő évi költségvetés egyik legfontosabb célkitűzései közé sorolták a közfoglalkoztatást. Amiről beszélek, az sok pénzt igényel. Tudom, hogy az a költségvetésnek a prognózisok szerint közel 120 milliárdjába fog kerülni, de valójában a közfoglalkoztatás nem pusztán költségvetési tétel. Az “Út a munkához” program nem egyszerűen csak a munka közgazdasági értelmezése, az ettől sokkal, de sokkal több, az társadalmi igazságosság kérdése, az közösségi morál kérdése, az a munka értéket jelentő hatása, azaz egyéni tartást ad az embereknek és továbblépési esélyt olyanoknak, akiknek eddig ebből az esélyből kevesebb jutott.
Talán emlékeznek rá képviselőtársaim, hogy az elképzelés 2008 márciusában fogant Hajdúságból, Csige Tamás, Hajdúdorog polgármestere, Éles András, Hajdúnánás polgármestere és jómagam, akik felvetettük, hogy segély helyett munkát kell adnunk az embereknek, a segélyezési gyakorlatunk alapvető átalakítására van szükség. A kormány, ezt be kell vallani, igaz, némi hezitálás után, de végül is 8 hónappal ezelőtt elindította ezt a programot, és azt mondom, hogy jól tette, hogy elindította. Országosan augusztus elejére 280 ezer fő ellátotti körből, ami persze több, mint a tervezett létszám, akár a válság kedvezőtlen hatásai miatt is, ebből, mint ahogy hallhattuk, augusztus elején 91 ezer fő már dolgozik, és 33 ezer ember az, aki rendszeres szociális segélyt kap, 150 ezer fő pedig várja, hogy a rendelkezésre állási támogatásból valóban közfoglalkoztatottá váljon. Ez ügyben az önkormányzatoknak még van lehetősége.
Az “Út a munkához” programot tehát folytatni kell, de a folytatás mellett szükséges továbbfejleszteni, az oktatás, képzés erősítésével, a közfoglalkoztatás-szervezők megerősítésével, létszámuk növelésével, bővíteni kell és korrigálni kell a program azon elemeit, amelyek hibásak. Egyszerűsíteni kell az adminisztrációját, és folytatni kell a válság miatt is, mert az még tart, és sokaknak, százezreknek most ez a program jelenti a megélhetést, és van, akinek a túlélést.
Folytatni kell, mert a válság el fog múlni, reményeink szerint nemsoká, és a fellendülés igényli majd a minél több kézi munkaerőt. Olyanok számára pedig, mert ők a munka világának már résztvevői voltak, akiknek már természetes, hogy 6 órakor fel kell kelni, hogy munkába kell indulni, és a munkavégzés alapvető szabályait akár a program segítségével is már megszokták, no pláne, ha pedig szakképesítést is szereztek, könnyebben fog menni. A polgármester-kollégák, akikkel erről szót váltottam, a Tisza mentén, Tiszadobtól Tiszacsegéig kérik, hogy folytassuk, kérik, hogy támogassuk.
Tisztelt képviselőtársaimat arra kérem, hogy akár Sipos László családja miatt is, de leginkább 280 ezer honfitársunk miatt is, és mert ez mindannyiunk közös érdeke, folytassuk az “Út a munkához” programot.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
